SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Úr! Kérdését három miniszterhez intézte, és velük egyeztetve adom meg válaszomat kérdésére - amelyet egyébként nem értek. (Derültség. - Közbeszólás a jobb oldalról: Azon nem csodálkozunk!)
Tudniillik azt nem értem, hogy az én tudomásom szerint a vasúti jármûgyártás igen hosszú átfutási idejû tevékenység. Ma a vasúti jármûgyártásban azokat a jármûveket állítják elõ a Ganz-Hunsletben is, amelyeket egy-két évvel ezelõtt, Schamschula György képviselõ úr minisztersége alatt, a korábbi kormány idején rendeltek meg - azokat és csak azokat a jármûveket. Ha ma kapacitáskihasználatlansági probléma van a Ganz-Hunsletnél, s ha ezért bármilyen kormányt felelõsség terhel, akkor ez a felelõs csak a korábbi kormány lehet. Egy év múlva ez nem lesz igaz, két év múlva még kevésbé - ma teljesen egyértelmû.
A másik dolog, amit nem értek, az az, hogy ha jól tudom, a Ganz-Hunslet pénzügyileg, banki szempontból igen jó hírû cég. Nem értem... Schamschula úr vajon egyeztette-e a Ganz-Hunslettel ezt a kérdését? Ugyanis ez egy kicsit hitelrontó jellegû kérdés, aminek ez a vállalat valószínûleg nem túlzottan örül. De ez végül is nem az én ügyem.
Ami a Ganz-Hunsletnek és a magyar vasutaknak a kapcsolatát illeti: itt el kell mondani, hogy a MÁV az összes villanymozdonyt, a dízelmozdonyoknak pedig körülbelül a kétharmadát a hazai ipartól rendeli meg. Hazai gyártású a személyvagonok nagyobb része is. A MÁV a közelmúltban - pályázat alapján kiválasztva - a Ganz-Huslettel kötött szerzõdést ötven darab kamionszállító vagon gyártására - ez az egyik legmodernebb termék -, így a Ganz-Hunslet meg tudta vásárolni ennek a kocsitípusnak a licencét, ami fontos jövõt is ígér a cégnek.
Mindezek azt mutatják, hogy a Magyar Államvasutak a jármûbeszerzései során a hazai jármûipart részesíti elõnyben; persze nemcsak a Ganz-Hunsletet, hanem két másik céget is meg kell említeni: a Ganz-Ansaldot és a Dunakeszi Vagongyártó és Javító Kft.-t.
Mint képviselõ úr elõtt is ismeretes, a Ganz-Hunslet exportorientált cég. Ezért persze gazdaságos mûködését, gyártókapacitásának leterhelését egyedül a belföldi rendelések nem biztosíthatják. Ugyanakkor azt is meg kell említenem, hogy a piacgazdaság viszonyai között a kormány egyetlen felhasználót, így a MÁV-ot sem kényszerítheti egy adott termék megvásárlására. A vevõ joga, hogy a számára szükséges terméket kiválassza. Ezzel kapcsolatban meg szeretném jegyezni, hogy az Országgyûlés elé hamarosan bekerülõ közbeszerzési törvény - ha úgy hagyja jóvá a tisztelt Országgyûlés, ahogy azt a kormány beterjeszti -, 10 százalékos árkedvezményt ad a belföldi szállítónak, tehát az akkor is versenyképes lesz, ha annyival drágábban szállít. De ha egyéb feltételekben nem tud versenyképes lenni egy belföldi cég, akkor nem lehet mit tenni!
Például a Ganz-Hunslet a MÁV nagysebességû vasúti személykocsi beszerzésére '93-ban kiírt nemzetközi pályázatán nem tudott versenyképes ajánlatot tenni, így a hetvenhat darab 200 kilométer/óra sebességre alkalmas személykocsi tenderét egy spanyol cég nyerte el. A MÁV ezeket a jármûveket nemzetközi hitelbõl, állami garanciával vásárolta meg; ez a lehetõség természetesen nyitva állt volna a Ganz-Hunslet számára is, ha egyébként megfelelõ ajánlatot tesz.
A német kocsik megvásárlását pedig az indokolta, hogy a Németország által nyújtott 450 millió márka összegû vasútfejlesztési hitelcsomag keretén belül volt mód a kocsik beszerzésére; és azért azt is megjegyezném, hogy ebben jelentõs magyar beszállítások történtek, részben a Ganz-Hunslet, részben pedig a Dunakeszi Vagongyártó és Javító Kft. részérõl.
A nagy múltú iparág tehát nem az úgynevezett állítólagos restrikciós politika, nem is a MÁV pénzügyi helyzete vagy a közlekedési, vagy az ipari tárca szándéka, illetve tétlensége miatt van nehéz helyzetben. A Ganz- Hunsletnek - mint minden, piacgazdaságban mûködõ vállalkozásnak - arra kell az erejét fordítania, hogy növelje a versenyképességét, illetve piaci pozíciójának megfelelõ kapacitásokat alakítson ki. Ehhez kívánt kedvezõbb körülményeket teremteni a kormány azzal, hogy 1995-ben számos beruházás- és gazdaságösztönzõ lépést tett: például csökkentette az adóterheket, exportösztönzõ intézkedéseket hozott és egyéb lépéseket tett.
A hazai jármûgyártást támogatja az is, hogy a MÁV szándéknyilatkozatot adott át a Ganz-Hunsletnek távlati jármûbeszerzéseinek elgondolásairól. A nagy múltú iparágnak két lábon kell állnia: a hazai megrendelések mellett az exportpiacok megszerzésére is jelentõs erõt kell fordítani. Tudomásunk szerint a vasúti jármûgyártásban kialakított vegyes vállalatoknál - így köztük a Ganz- Hunsletnél is -, a külföldi partnerek által vállalt exportteljesítményeknek még a felét sem érték el mind a mai napig a cégek.
Tisztelt Képviselõ Úr! Tisztelt Országgyûlés! Azt hiszem, válaszom mutatja, hogy a kormány megfelelõ lépéseket tesz és fog tenni annak érdekében, hogy ésszerû körülmények között hasznosulhassanak és fejlõdhessenek a Ganz- Hunsletnek és más fontos magyar iparvállalatoknak a kapacitásai.
Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps a bal oldalon.)
(16.30)