DR. EÖRSI MÁTYÁS, a külügyi bizottság elnöke: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Közel két éve, 1993 májusában az Országgyûlés már foglalkozott egy alapszerzõdéssel: a magyar-ukrán alapszerzõdéssel. Talán emlékeznek képviselõtársaim - volt, aki itt volt, volt, aki a képernyõ elõtt figyelhette -, hogy akkor a kormány ellenzéke a kormány segítségére sietett, és a kormánykoalíció saját ellenzékével szemben segített azt az akkor elõremutató és jó alapszerzõdést meghozni, a parlamenti megerõsítést megadni.
Az ellenzéki pártok bejelentették, hogy nem tartanak együtt a kormánnyal, ugyanakkor azoknak a képviselõknek, akik akkor megszavazták a magyar-ukrán alapszerzõdést - gondolok itt Németh Zsoltra, gondolok itt a többi Fideszes képviselõre -, azért felhívnám a figyelmét arra, hogy ez az alapszerzõdés jobb, mint a magyar-ukrán alapszerzõdés, tekintettel arra, hogy a sokat emlegetett kollektív kisebbségi jogok ebben benne szerepelnek.
(16.20)
Lehet, hogy azok a képviselõtársaim, akik csak magát a szerzõdést olvasták el, nem találták meg a "kollektív kisebbségi jogok" kifejezést, ugyanakkor a 1201-esben, amelyet a szerzõdés inkorporál - ez a szakkifejezés, képviselõtársaim -, szerepel ez a kifejezés. Ezért ez meghaladja nemcsak a magyar-ukrán, hanem minden korábbi alapszerzõdés kisebbségi rendelkezéseit.
Tisztelt Elnök Asszony! Utolsó gondolat: azt hiszem, lehet ebben a Házban hazaárulózni, lehet ebben a Házban fasisztázni és kommunistázni. Egy dologtól tartok. Attól tartok, hogy minden egyes ilyen indulatos kifejezésért valamely szomszédos országban valamely szélsõséges erõ egy magyar fejét fogja beverni ezek miatt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)