BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Mi összebeszéltünk képviselõtársammal, és az egyik mondanivalómnak a lényege az lett volna, hogy ne zárjuk le ma az általános vitát. Ezért is kértem még egyszer szót a vezérszónoklat után. Azzal is indokolnám, hogy a Fidesz érdekelt abban, hogy ne csak ez a vita ne záródjék le, hanem a többi, általunk megfogalmazott módon a környezet védelmérõl szóló törvényhez, mint alaptörvényhez kapcsolódó törvénynek is adjuk meg a lehetõségét, hogy kapcsolódjék. Hiszen a környezet védelmérõl szóló törvény alaptörvény. Nagyon érdekes volt például a vízgazdálkodásról szóló törvénnyel, vagy a vízügyrõl szóló törvénnyel kapcsolatban, hogy nemcsak egyes ellenzéki pártok - a Fidesz nem -, de még a Szabad Demokraták Szövetsége is azon a véleményen volt, hogy ezt a törvényt nem kellene benyújtani, mert más, sokkal fontosabb törvényekkel is foglalkozni kellene.
Mi a környezet védelmérõl szóló törvényt és a hozzá kapcsolódó törvényeket kiemelt fontosságúnak tartjuk, és ezért is jeleztük, hogy bár az alkalmassággal, különösen a környezetvédelmi törvény tekintetében, gondjaink vannak, de talán módosító indítványokkal e törvénybõl valóban egy idõtálló és alaptörvényt lehet készíteni. Ezért feltétlenül fontosnak tartom azt, hogy ne csak az általános vita lezárására ne kerüljön ma sor, hanem a környezetvédelmi bizottság, vagy a házbizottság fogadja el azt a Fidesz-indítványt, hogy a tisztelt Ház és a törvényelõkészítõk számára egy olyan határozati javaslat készüljön, amely idõ- és logikai sorrendben meghatározza azoknak a törvényeknek a benyújtását, amelyek elengedhetetlenül szükségesek.
Ezek közül csak néhányat, hiszen huszonötnél abbahagytuk ennek a számolását: az atomenergiáról, a bányászatról, az energiáról, az erdõrõl, az építésügyrõl, és itt képviselõtársam jelezte, az épített környezet védelmérõl is, a termõföldrõl, a halászatról - én is említettem a területfejlesztést -, a vadászatról, a hulladékokról, amelyet ma már tárgyalt a környezetvédelmi bizottság, - mindezekrõl szükségesnek tartjuk, hogy ne 15 év alatt kerüljenek benyújtásra, hanem egy országgyûlési határozattal ennél sokkal rövidebb idõtartam alatt. És még egyszer hangsúlyozom, meglepett az, hogy a vezérszónokok közül is nagyon sokan egy-egy, rendkívül szorosan e törvényhez kapcsolódó törvénynél jelezték, hogy nem értik, miért került a Ház elé. Mi ezt szorgalmazzuk, és szeretnénk, hogyha a környezetvédelmi törvénnyel szoros korrelációban ezek a törvények is minél hamarabb benyújtásra kerülnének. Nyilván a vita az elõkészítésre, az egyeztetésre, hasonlóan, mint a területrendezésrõl és -fejlesztésrõl szóló törvény jó példája mutatja, az önkormányzati szövetségekkel és szakértõkkel már a törvény benyújtása elõtt megkezdhetõ és folytatható.
(18.20)
Ezért tehát még egyszer javaslom, hogy egy ilyen határozatot készítsünk el, és vagy a házbizottság, vagy a környezetvédelmi bizottság határozza meg, hogy milyen sorrend és milyen idõbeliség legyen.
Amirõl kiemelten szeretnék még szólni, az az önkormányzati fejezet kidolgozatlansága, amelyet az általános vitában is szeretnék megemlíteni. Itt is teszünk majd módosító javaslatokat. Úgy gondolom, hogy ennek a résznek a teljes átdolgozása szükséges, hiszen, nagyon helyesen, nagymértékben számít az önkormányzatokra - mind a területi, mind a települési önkormányzatokra - a környezet védelmérõl szóló törvény.
Én is úgy gondolom, hogy az állampolgárok és az önkormányzatok jogkövetõ magatartása nélkül nem lehet megvalósítani azokat a gondolatokat, amelyek a törvénytervezetben és a módosításokban vannak. Mégis olyan új kérdéseket vet fel és szabályokat tartalmaz, amelyeket ezt követõen nem vezet végig következetesen és nem tisztáz kellõen a törvény elõterjesztõje.
Álláspontom szerint több helyen nincs teljesen összhangban a hatályos jogszabályokkal, így a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel és az államháztartási törvénnyel.
Az önkormányzatok részére feladatokat határoz meg és rendeleti szabályozásra ad felhatalmazást. Az önkormányzatoknál is, feladatokhoz kötõdõen, hatósági hatáskört és úgynevezett igazgatási feladatokat is megállapít. Nem tisztázott azonban kellõen, hogy ezen hatósági jogkörök államigazgatási vagy önkormányzati jellegûek. Ez nem közömbös az eljárási szabályok tekintetében, hiszen a jogorvoslati fórumrendszer más és más.
Tisztázatlanság következik a 46., a 64., a 65. passzusokból, azok egybevetésébõl is. Az önkormányzati hatósági hatáskörök címzettje a képviselõ- testület, mely a feladatokat a polgármesterre és bizottságaira ruházhatja. Ez utóbbi esetben a képviselõ-testülethez lehet fellebbezést benyújtani, viszont ha államigazgatási hatáskörként funkcionál, a polgármester és a jegyzõ is elláthat ilyen hatásköröket, a fellebbezést a közigazgatási hivatalhoz lehet benyújtani.
Ezeket azért emeltem ki a részletes vitát megelõzõen is, mert úgy gondolom, hogy az egész önkormányzati fejezettel külön kell foglalkozni, és nemcsak a módosító indítványok kapcsán, hanem az önkormányzati bizottságnak is részt kell ebben vennie. Mi helyesnek tartjuk, hogy ilyen mértékben ad új feladatokat az önkormányzatoknak. Reméljük, hogy ehhez a tárgyi és pénzügyi eszközök is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor ennek az egész fejezetnek az újraszabályozását rendkívül fontosnak tartjuk.
A törvénytervezet szerint a fõvárosi önkormányzatok tekintetében is különösen kaotikus a helyzet. Az önkormányzati törvényben a Fõvárosi Önkormányzat részére meghatározott feladat- és hatáskörökhöz képest eltérõ koncepciókat tartalmaz a törvényjavaslat. Ha végignézzük a feladatokat, látható, hogy azok többsége az Ötv. szerint a közgyûlés hatáskörében van, már csak azért is, mert a feladatok jellege miatt az vagy a fõváros egészét, vagy egy kerületet meghaladó részét érinti. Az Ötv. szerint a rendeletalkotási felhatalmazás is a feladat- és hatáskörökhöz kell hogy igazodjon.
A törvénytervezet teljesen átfedõ szabályozást tartalmaz, ezért a végrehajtást lehetetleníti vagy ilyen formában megnehezíti.
Nem részletezem tovább. Az a véleményem, hogy az önkormányzati résznek a teljes átdolgozása és egy koherens szabályozás végigvitele rendkívül fontos része a környezet védelmérõl szóló törvény egészének.
Tisztelt Ház! Javaslom - bár most már az ügyrendi indítványt elnök úr elfogadta - ezen túlmenõen, hogy a bizottságok dolgozzanak ki a további törvényjavaslatok idõbeliségére és annak sorrendjére vonatkozóan országgyûlési határozatot.
S végül: a Fidesz hozzá kíván járulni ahhoz, hogy módosító indítványaival - pláne a meghosszabbított idõben - lehetséges legyen egy jó alaptörvény elfogadása. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)