DR. SURÁNYI GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! 1987 januárjában alakult s kezdte elsõ üzleti évét a Magyar Hitelbank. Mint említettem, ekkor nem voltam a Magyar Hitelbank igazgatóságának tagja, másfél évvel késõbb lettem a Magyar Hitelbank igazgatóságának tagja. Ekkor már mindenképpen volt nyitómérlege, hiszen a '88- as év kezdetén kellett, hogy legyen nyitómérlege a Magyar Hitelbanknak. Ennek következtében azt gondolom, hogy önmagában a '87-es nyitómérleghiányról nem sokat tudnék mondani.
Ezzel szemben utánanéztem, illetve megkértem kollegáimat, nézzenek utána, hogyan történt ez a dolog. Ebben az idõszakban a Magyar Nemzeti Bankban készült átadás-átvételi jegyzõkönyv, amely - ugyanúgy, mint a többi, a Nemzeti Bankból kiváló bankok esetében - a nyitómérleg elkészítését tette lehetõvé. Ha véletlenül ezt a nyitómérleget nem készítette el a Magyar Hitelbank, amit én meglehetõsen furcsának találnék, akkor ez nem az elbocsátó Magyar Nemzeti Bank, hanem a Magyar Hitelbank felelõssége.
Azt szeretném mondani, hogy az átadott vagyonról, a követelésekrõl, a kötelezettségekrõl szóló átadás-átvételi jegyzõkönyv 1987. március 30-án kelt, az abban foglaltakat kellett az 1987 januári nyitómérlegbe átvezetni. Ez az átvezetés meg kellett hogy történjen, vagyis a nyitómérleget el kellett készíteni, bár ez nem az igazgatóság felelõsségébe tartozik. Mindemellett, mint említettem, én akkor nem voltam igazgatósági tag. Ennek hiányában a bank megsértette volna a számviteli elõírásokat, ha ez megtörtént, akkor ez így igaz. '88-89-ben azonban a definíció szerint már kellett hogy legyen nyitómérlege, hiszen már új üzleti éveket kezdett a bank.
Ami a veszteséget illeti, egy kiegészítõ megjegyzés: '91-ben a Magyar Hitelbank vezetése szerint a kétes követelmények állománya, amelyet korábbról örökölt, nem haladta meg a 9 milliárd forintot, tehát a 72-75 milliárdos forint töredékérõl volt szó, noha ez is nagyon sok. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)