VANCSIK ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselõtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A '70-es évek elejétõl a Székesfehérvártól mintegy 12 kilométerre fekvõ Kincsesbánya-Fehérvárcsurgó térségében mûködõ bauxitbánya a nagy mélységben lévõ bauxitvagyon kitermelése érdekében aktív vízvédelemre tért át. Ennek során a fehérvárcsurgói vízaknából 260 méter mélységbõl kezdte kitermelni a bánya az ivóvíz minõségû karsztvizet. Emiatt a rákhegyi vízakna víztermelésére alapozva egy, a környezõ térséget, elsõsorban Székesfehérvárt ellátó vízmûrendszert építettek ki több ütemben, amely a Rákhegyi Regionális Vízmû elnevezést kapta. A bánya a kitermelt vizet eladta a DRV-nek, a DRV a Fejérvíznek, a Fejérvíz a fogyasztóknak.
Ebben a helyzetben az elsõ döntõ jelentõségû változás '92 végén következett be. Ekkor a Bakonyi Bauxitbánya Kft. bejelentette, hogy 1993. január 1-jétõl bányászati vízvédelmi okokból nem, hanem csak vízellátási céllal kell a vizet termelnie, ezért a víztermelés teljes költségét áthárítja a DRV-re. Ez azt jelentette, hogy - mivel a naponta átlagosan értékesített vízmennyiség csak megközelítõleg a fele a vízaknából fakadó s onnan kiemelt mennyiségnek - a bánya ettõl az idõponttól az egy köbméterre kalkulált termelési költség kétszereséért értékesítette a vizet. Ez tehát azt eredményezi, hogy Székesfehérvár és további nyolc település lakossága, közületi fogyasztói kétszer annyi víz kitermelési költségeit kénytelenek a vízdíjban megfizetni a bányászati tevékenység következtében, mint amennyi vizet elfogyasztanak.
A helyzet felszámolására az az elképzelés született, hogy a vízkitermelés csökkentésével a vízszintet fel kell engedni, de a várható vízminõségromlás megelõzése érdekében egy víztisztító mûvet kell építeni. A lakosság kényszerû többletterheit azonban ez sem szünteti meg, hiszen a víztisztítómû üzemeltetési költségei elérik, sõt meg is haladhatják a többlet-vízkiemelés költségeit.
A fentiek alapján egyértelmû, hogy Székesfehérvár fogyasztóinak az állami érdekeket szolgáló bauxitbányászat hatásainak következtében kell többletköltségeket viselniük a vízdíjban. Ez indokolttá teszi, hogy az állam - függetlenül a mindenkori lakossági vízdíjcsökkentésre szánt költségvetési céltámogatástól - adjon folyamatos hozzájárulást Székesfehérvár és a környezõ nyolc település önkormányzatának a vízdíjak olyan szintre csökkentéséhez, ami akkor állna fenn, ha a bányászati környezetátalakító hatások nem léteznének. Ezt a hozzájárulást mindaddig fenn kellene tartani, amíg a vízszintfelengedést követõen az esetleg megépített víztisztómûvet üzemen kívül lehet helyezni a víz letisztulása következtében. Ekkorra áll helyre a természetes állapot, amikor az állami hozzájárulás...(Az elnök kikapcsolja a képviselõ mikrofonját.)