DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): Tisztelt Államtitkárnõ! Hazánkban a magyar és cigány lakosság együttélése már több évszázados múltra tekint vissza. Ez az együttélés sok probléma okozójává vált, mert az Indiából saját ország hiányában a világba szétszóródott cigányság más, a környezetétõl elütõ kultúrát és mentalitást képviselt, aminek tolerálására adott környezetük nem mindig volt képes.
Ezt a problémát bonyolította még az is, hogy az ellehetetlenült cigányság egy része sem akart szakítani a régi, megszokott életvitelükkel és letelepedve, munkát vállalva beolvadni az össznépességbe.
Ez a folyamat játszódott le Magyarországon is, ahol a magyar lakosság a fent leírt másság miatt, mintegy védekezésül, nem fogadta be a cigányokat. Velük szemben kirekesztõ magatartást tanúsított. A cigány kisebbség azonban, ha lassan is, de fejlõdésen megy keresztül, és mint etnikai kisebbség, az állam részévé, államalkotó tényezõvé kíván válni. Jó példa erre a Magyar Cigányok Békepártja, amely a maga tízezer fõs tagságával célul tûzte ki, hogy szorgalmas munkával beilleszkednek a magyar társadalom életébe és államalkotó tényezõkké válnak. Elhatározták, hogy pozitív példát adnak az etnikum többi tagjának, hogyan lehet az identitásuk feladása nélkül beilleszkedni az ország életébe. A velük szemben alkalmazott kirekesztés nem segíti õket ebben a törekvésükben, hanem éppen ez ellen hat.
Az alkotmány 68. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban élõ nemzeti és etnikai kisebbség államalkotó tényezõ, és a (3) bekezdés biztosítja a képviselethez való jogokat. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 20. § (1) bekezdése megállapítja, hogy a kisebbségeknek külön törvényben meghatározott módon joguk van az országgyûlési képviseletre. A kisebbségek országgyûlési képviseletére vonatkozó külön törvényi szabályozás még nem született meg, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság a 35/1992. évi VI. 10. AB-határozatában a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyûlési képviselete tekintetében a fennálló mulasztásos alkotmánysértést már megállapította.
Kérdezem tehát az államtitkárnõt, kötelezi-e a kormányt az alkotmány és az Alkotmánybíróság határozata? Számíthat-e az etnikai kisebbség arra, hogy államalkotó tényezõvé váljon ebben az országban, és saját országgyûlési képviselõjük képviselje õket?
Válaszát elõre is köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)