DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Mi, kereszténydemokraták, a kormányzat azon szándékát, hogy az általunk is fontosnak tartott privatizációs törvény elhúzódó vitájának lezárására törekszik, tiszteletre méltónak tartjuk. Ez a tiszteletre méltó szándék és igyekezet azonban jelen pillanatban még nem eléggé megalapozott.
A törvény benyújtásához képest a módosításokkal átdolgozott és egybeszerkesztett szövegben több helyen - örömünkre - alapvetõen megváltoztak a privatizációval kapcsolatos kormányzati elgondolások és a privatizáció irányának személyi feltételei. Ezért különösen érthetetlen számunkra, hogy a kormány miért nem vállalta a leglogikusabb megoldást: a beterjesztett szöveg ideiglenes visszavonását, átdolgozását, ennek megfelelõ, egységes rendszerbe foglalását és a vita újbóli megnyitását.
Jelen pillanatban ugyan, mint már említettem, mintegy parányi segítségként a frakció rendelkezésére áll ez az egységes rendszerbe foglalt szöveg, de úgy hiszem, ez a parlamenti iratok rendszerében sehol sem helyezhetõ el, jogi kötöttségei nincsenek - úgy is mondhatnánk, hogy valamilyen formában a levegõben lóg -, hiszen ez a kézbesítés idõpontjában még nem beadott módosító indítvány, így nem számít újonnan beterjesztett javaslatnak, illetve szövegnek sem.
Igaz, néhány olyan elem már kimaradt ebbõl a fogalmazványból, amelyet a kereszténydemokrata frakció nagyon komolyan kifogásolt az elõzõ törvénytervezetben, illetve a még hivatalosan bent lévõ törvénytervezetben - mint például az állami vagyon ingyenes átadásának a lehetõsége -, azonban számos, a privatizáció átláthatóságát, pártsemlegességét, esélyegyenlõségét biztosító javaslat hiányzik belõle. Tehát egy oldalról megállapíthatjuk, hogy elértünk bizonyos eredményeket a korábbiakhoz képest, ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a most kiadott anyag sem élvezi teljes értékû támogatásunkat. Úgy látjuk, hogy módosító indítványaink néhány ponton még tovább növelhetnék a konszenzus kialakulását és a privatizációval kapcsolatos pártpolitikamentes bizalom megteremtését.
A magunk részérõl továbbra is kifogásoljuk, hogy a privatizációs folyamat irányítását a kormányzat részvénytársaság formájában szervezett testületre bízza, hiszen a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény, a vonatkozó szabályok és kötöttségek miatt számos esetben nem lesz és nem is lehet a privatizációért felelõs miniszternek más ráhatása a folyamatra, mint közgyûlési jogosítványainak gyakorlása vagy a kormányzati célokkal ellentétes döntéseket hozó igazgatótanácsi tagok felmentése. Egy ilyen utólagos akció veszélye pedig elõzetes információs egyeztetésekre késztet, ami lassítja, esetleg bürokratikussá teszi a folyamatot, illetve a döntések nyilvánosságát akadályozza. Így továbbra is a bizalmatlanság, a titkosság légköre veheti körül a privatizációs döntéseket és ezen már semmiféle parlamenti felügyelet nem tud segíteni.
Azt szeretnénk, ha a privatizáció folyamatát irányító testület széles körû bizalmat élvezne mind a politikai erõk, mind a munka világának szereplõi körében. Ezt a bizalmat csupán az igazgatótanács és a felügyelõ bizottság megfelelõ összetétele, illetve a felügyelet kiszélesítése adhatja meg. Javaslatunk szerint kívánatos, hogy az igazgatótanács kinevezésének joga a kormány javaslatára, a parlamenti pártok konszenzusa alapján a parlamenté legyen. De javaslatunkban természetesnek tartjuk azt is, ha a felügyelõ bizottság elnökét a kormány az Állami Számvevõszék javaslatára nevezné ki, illetve hívhatná vissza, a felügyelõ bizottság egy-egy tagját pedig az országgyûlési képviselõcsoportok jelölnék.
A felügyelõ bizottságba az Érdekegyeztetõ Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala is egy-egy képviselõt jelölhetne, a pártok országgyûlési képviselõcsoportjaival azonos szabályok szerint.
Megítélésünk szerint a privatizációs intézet súlyát nagyban növelné, ha éves beszámolójáról - legkésõbb a következõ évi állami költségvetés elfogadásával egyidejûleg - az Országgyûlés határozatban döntene. Csak ilyen feltételek és ilyen összetételû igazgatótanács, felügyelõ bizottság biztosítja, hogy széles körû támogatással a háta mögött eloszlassa a privatizáció körül idõrõl-idõre felmerülõ kételyeket és homályt, s végre elindulhasson egy olyan, a társadalom elõtt átlátható és a nemzet egészének az érdekeit szolgáló privatizációs folyamat, amelynek megvalósítását pártunk évek óta szorgalmazza.
Tisztelt Képviselõtársaim! Rendkívül fontosnak tartjuk - és beadott módosító indítványunkban ezt már meg is fogalmaztuk -, hogy nemzetgazdasági, stratégiai kérdéseket vagy kormányzati ellátási felelõsséget érintõ esetekben - különösen akkor, ha a felelõs ágazati miniszter véleménye a privatizáció kérdésében különbözik a privatizációs intézet javaslatától -, az igazgatóság döntését megelõzõen, a döntéshozatali eljárás egyidejû felfüggesztése mellett, a privatizációért felelõs miniszter az adott ügyben állásfoglalásért a kormányhoz fordulhasson. Úgy ítéljük meg, hogy számos esetben a javaslat mellékletében felsorolt, tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozásokon túlmenõen szükség van újabb vállalkozásoknak tartósan állami tulajdonban való tartására is. Gondolunk itt elsõsorban a mintegy 15 ezer kistermelõ tevékenységét érintõ Tokaji Kereskedõház Rt.-re 100 százalékban, a Szerencsi Mezõgazdasági Részvénytársaságra 75 százalékban, a három nagy szabályozó erõmûre, a hat áramszolgáltatóra és az öt vidéki gázszolgáltatóra 25 százalék plusz egy szavazat arányában.
Ezzel kapcsolatban meg szeretném még jegyezni azt is, hogy az egységes szövegbe foglalt javaslat 7. §-ának (3) bekezdése tartalmazza a szavazatelsõbbséget biztosító részvény fogalmát, azonban ezen elõírás, illetve feltételek nem jelennek meg a mellékletben. Azaz a parlament ezek szerint nem nevesíti azokat a stratégiai társaságokat, amelyeket a késõbbi törvénymódosítás után nemzetgazdasági és stratégiai vagy foglalkoztatáspolitikai jelentõségük miatt ebbe a kategóriába kellene sorolni, ami szerintünk alapvetõ.
A privatizációs intézmény osztalékpolitikájának megvalósítása során elsõdleges célnak tekintjük a gazdasági társaságok mûködõképességének megõrzését, azok pénzügyi, technológiai és környezetvédelmi reorganizációját, illetve a fejlesztési lehetõségek bõvítését - különös tekintettel az exportpiacra -, a hosszú távú mûködõképesség megteremtését. A nyitottság, az átláthatóság biztosítása érdekében zártkörû pályázat kiírására csak kivételesen kerülhetne sor: csakis akkor, ha az adott állami vagyonrész ilyen módon történõ értékesítését versenypolitikai vagy más fontos nemzetgazdasági érdek indokolja.
Tisztelt Képviselõtársaim! A privatizáció során a vevõ által vállalt kötelezettségek teljesítését biztosítja az a javaslatunk, ami kötelezi a privatizációs intézményt, hogy a szerzõdésben rögzített feltételeket - ha szükséges - bírósági úton is érvényesítse. A kárpótlási jegyek értékállóságának biztosítása irányába tett lépés azon javaslatunk, miszerint az élelmiszer-ipari vagy mezõgazdasági kereskedelmi társaságok megvásárlásánál a mezõgazdasági termelõk, azok szövetkezetei vagy társaságai, az eredeti jogcímen tulajdonukban lévõ kárpótlási jegyeiket korlátlanul felhasználhassák és ez a készpénzfizetéssel azonos elbírálás alá essék.
A mezõgazdasági termelõk és az egész mezõgazdaság jövõbeli mûködése szempontjából alapvetõen fontos a vertikális szervezettség erõsítése, fejlesztése, amelynek legjobb módja, ha a termelõk tulajdonszerzését segítjük az élelmiszer-ipari feldolgozó, illetve mezõgazdasági kereskedelmi társaságokban.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõzõekben elmondottakból is látható, hogy mi, kereszténydemokraták, a módosításokkal átdolgozott és egybeszerkesztett szövegû törvényjavaslatot is még számos esetben javításra szorulónak ítéljük; majd saját módosító javaslatainkkal igyekszünk használhatóbbá és elfogadhatóbbá tenni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
(17.10)