SZÁSZ DOMOKOS (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az elõterjesztés, a kötelezõ bizottsági hozzászólók már elég világosan megfogalmazták a törvénnyel kapcsolatos véleményüket. Én néhány olyan dolgot emelnék ki, amely inkább a szükségszerûségét, vagyis a hiánypótló voltát próbálja alátámasztani.
Nem egészen úgy fogalmazódott meg a dolog, tekintettel, hogy nem jogász vagyok, számomra egyszerûbb szavakkal úgy fogalmazható meg az ügy, hogy egy fogyasztó és egy szolgáltató közötti viszony szabályozása jelenleg az alkotmány szerint a Ptk., tehát a polgári törvénykönyv keretébe tartozik, és emiatt az Alkotmánybíróság kénytelen volt megszüntetni a Kalmár Péter képviselõtársam által felsorolt hét önkormányzat erre vonatkozó önkormányzati rendeletét. llyen értelemben tehát egyértelmûen hiánypótló és szükségszerû törvényrõl van szó.
Másrészt, tekintettel arra, hogy még a környezetvédelmi törvény tárgyalása folyik, tehát nem fogadtuk még el a törvényt, az viszont, úgy emlékszem, 42. §-ában kimondja és nagyon egyszerûen szabályozza, miszerint a természetes környezet védelmében mindenki köteles részt venni. Lehet, hogy nem pontosan idézem. Ez természetesen elégtelen ahhoz, hogy az életviszonyokat szabályozza, és ezért volt szükség arra, hogy az önkormányzatok az ugyancsak '90-ben az önkormányzati törvény 8. §-ában rájuk rótt feladatként ezeket valamiféleképpen szabályozzák. Tehát tulajdonképpen jogalkotási problémával állunk szemben, mert az Alkotmánybíróság megszüntette, az önkormányzati törvény feladatként írja elõ, ugyanakkor a jogi lehetõségünk, mivel a környezetvédelmi törvényt nem fogadtuk el, még nincs. Ily módon tehát a törvény szükségszerû.
Az Alkotmánybíróság még azt is kifogásolta, miszerint a díjmegállapítás nem lehet joga egy önkormányzati rendeletnek akkor, amikor a polgári törvénykönyv keretén belül született szerzõdés tételérõl van szó. Tehát ezt is ki kellett igazítani.
Ily módon megszületett egy, inkább csak kerettörvénynek nevezhetõ törvényjavaslat, nagyon helyes, hogy csak kerettörvény, hiszen azok az életviszonyok, amelyeket szabályozni kíván, a lehetõ legkülönbözõbbek szerte az országban. Egyrészt közigazgatási okokból, másrészt geográfiai okokból ezek az életviszonyok természetesen mások.
Ugyanakkor a kerettörvénynek lehetõséget kell adni sok olyasmi dologra, amit az Alkotmánybíróság egyébként kifogásolt. Tehát biztosítani kell azt, elõírja az alkotmány, hogy vagy törvénnyel, vagy kormányrendelettel szabályozható csak az, amit eddig a polgári törvénykönyv írt elõ. Tehát a törvényt meg kell alkotnunk.
Elõír bizonyos jogalkalmazási eszközöket ez a törvényjavaslat, ami elõttünk fekszik; ami teljesen értelemszerû, hiszen ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk az abban foglaltakat, bizonyos jogalkalmazási eszközökre is szükség van. Ezt a jogosítványt is átadjuk az önkormányzati rendeleteknek.
Ugyanakkor, ahogy államtitkár úr elõterjesztésében már jelezte, ezek az önkormányzati rendeletek nem kötelezõek. Tehát nem kötelezõ megalkotni ezeket, hiszen ahol az életviszonyok nem indokolják, vagy nem lehetséges a megoldása, ott nem szükséges, nem kötelezõ a megalkotása.
A célja ugyanakkor az, hogy a szervezett módon biztosított közszolgáltatás kötelezõ igénybevétele legyen elõírva, amit én más szavakkal egyszerûbben úgy fogalmaznék meg, hogy ezen közszolgáltatást magában foglaló, vagy a közszolgáltatásban lévõ feladatokat írnám elõ kötelezõen. Magyarán arról van szó, hogy a szemetet el kell szállítani. Egyszerû szavakkal errõl van szó, és ezt kívánja szabályozni.
Ez kétféleképpen lehetséges. Vagy úgy, hogy elõbb egy közszolgáltatást biztosítok, és ennek keretében elszállítom a szemetet, vagy pedig a közszolgáltatás területén élõket arra kötelezem, hogy vagy ezen közszolgáltatás igénybevételével, vagy valamilyen más úton-módon ezt a feladatot megoldják. A jelen törvényjavaslat szándékában inkább azt célozza, hogy a közszolgáltatást, tehát a szervezett szemétszállítást kötelezõen elõírja, de ugyanakkor a 2., illetve az 1. § (2) bekezdése arra is ad lehetõséget, hogy ez alól nem kibújhassanak, de ez alól egyéb szerzõdések formájában, de a feladatot teljesítve ki lehessen bújni.
Néhány olyan szempontot szeretnék fölvetni, ami az általános vitában természetesen elõ kell hogy forduljon, mert a törvénynek a Ptk.-val való kapcsolatáról már beszéltem.
De ugyanakkor a törvénynek meg kell jelölnie azt is, hogy a rendeletalkotásnak kik a címzettjei. Itt már látok egy kis problémát, hiszen egyértelmûen kimondja a mostani javaslat, hogy települési önkormányzatok a címzettjei, tehát nekik kell, ha egyáltalán megalkotják a rendeletet.
Én egyetlen problémát láttam csak, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz. Külön kiemeli, hogy Budapest, tehát a fõvárosnál a fõvárosi közgyûlés a rendeletalkotás címzettje, ugyanakkor használja a törvény a jegyzõ szót, és nincs definiálva az, hogy a területileg illetékes, magyarán, a budapesti kerületek jegyzõi lesznek-e azok, akik eljárnak, illetve jogalkalmazási eszközökkel élhetnek, vagy pedig a budapesti fõjegyzõ. Az én nem jogász, természetes eszem azt diktálná, hogy ez természetesen a területileg illetékes jegyzõ legyen, tehát a kerületek jegyzõje, de jónak tartanám, hogyha a törvényjavaslatban ez pontosabban megfogalmazódna, hogy ne legyen vita. Technikailag kivihetetlennek tartanám azt, hogyha a jegyzõre rótt feladatok vagy lehetõségek a fõjegyzõt érintenék.
A törvényjavaslatban egy alapvetõ, mondjuk, terminus technicusbeli problémát is fölfedeztem, ami azért inkább ugyancsak az általános vitához tartozik. A településtisztaság kifejezést használja a törvény, ami, ha jól emlékszem, mikor az önkormányzati törvényrõl vitatkoztunk, illetve tárgyaltunk, akkor az csak a szennyvízeket tartalmazta. Nálam hivatottabb környezetvédõk okosítottak akkor föl, és ezért szakemberek azt javasolják, hogy szövegszerûen a köztisztaság is szerepeljen, ami szerintük mint terminus technicus a szilárd hulladékot takarja, és ily módon a településtisztaság és a köztisztaság együtt takarná mindazt, amirõl maga a törvényjavaslat most beszél.
Van a törvényben egy olyan lehetõség, hogy a kötelezõen elrendelt szerzõdéskötést, magyarán, a közszolgáltatás kötelezõ igénybevételét nem kell feltétlenül mindenkinek teljesíteni, abban az esetben nem kell, hogyha szerzõdéssel igazolja, hogy hasonló feladatot ellátó vállalkozóval ugyanezt a feladatot ellátja.
A mostani törvényjavaslat úgy szól, hogy a jegyzõ kérésére a vonatkozó szerzõdést be kell mutatni. Én helyesebbnek tartanám, ismervén a helyi viszonyokat, hogyha ez úgy szólna, vagy úgy módosítanánk késõbb a törvényjavaslatban, miszerint ezt elõzetesen kell a jegyzõnek bemutatni, ily módon nem megengedni azt a közszolgáltatást igénybe vevõk részére, hogy évekig kibújjanak alóla, s csak akkor mutassák be a szerzõdést, amikor ezt a jegyzõ észreveszi, hogy hiányzik, magyarán, nem vette észre a közszolgáltatást. Ezt természetesen késõbb a módosító javaslatoknál esetleg még részletesebben is kimunkáljuk.
Inkább környezetvédelmi szakemberek, mint köztisztasággal foglalkozó szakemberek igénylik azt, hogy szakvállalkozó legyen az, aki ezt a bizonyos közszolgáltatást, vagy az az alól való kibújást, tehát a külön vállalkozói szerzõdések végrehajtását elláthassa. Megfontolandónak tartom ezt is.
(12.50)
Továbbá ugyancsak szakemberek azt javasolják, hogy ne azt a terminus technicust használjuk - ezt sajnos olvasnom kell -, amelyik úgy szól: "összegyûjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése", mert a szakma szerint ez már újabban úgy szól: "kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása". Azzal, hogy megjelentek az égetõmûvek meg az egyéb megoldások arra, hogy a szemetet eltakarítsuk, illetve likvidáljuk, helyesebb lenne ezeket a terminus technicusokat használni, amelyek általánosabbak.
A közszolgáltatást biztosítók számára tehát ez szerepel: "kezelés, ártalmatlanítás és hasznosítás" - ebbe beleérthetõ a fûtõmû, szemétégetõ s minden csuda. Ugyanakkor a közszolgáltatást igénybe vevõk számára, tehát akiket kötelezünk arra, hogy igénybe vegyék, azt kellene elõírni: "összegyûjtés, elszállítás és ártalommentes elhelyezés vagy tárolás" addig, amíg a közszolgáltatók el nem szállítják a hulladékot. Ezen apró javítások természetesen késõbb valószínûleg módosító javaslatok formájában is megjelennek.
Az SZDSZ frakciója nevében azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat nemcsak szükségszerû, hanem majdnem abban a formájában, ahogy most elõttünk szerepel, kiválóan alkalmas annak rendezésére, amiért született, ezért kérem képviselõtársaimat, hogy támogassák.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)