SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A március 12-ei kormánydöntések egyike szerint, ha egy dolgozó megbetegszik, akkor részére az eddigi 10 nap helyett 25 napig köteles a munkáltató fizetni a betegszabadságot. A betegség elsõ öt napjára a munkáltatónak nem kötelezõ fizetni a betegszabadságot. Ebben a háromszereplõs játékban, a társadalombiztosítást is ideértve, egészen biztos, hogy két vesztes van. Az egyik a munkaadó, aki a 44 százalékos tb-járulék fizetése mellett még 25 napig kénytelen dolgozójának fizetni az átlagkereset 70 százalékát. A betegek közel 90 százaléka, tehát javarésze a statisztikák szerint 25 napnál kevesebb ideig beteg. Így valójában a munkaadó nagy részében átvállalja a tb-tõl e táppénzfizetési kötelezettséget. Én azt hiszem, hogy a magas járulékot tekintve több mint igazságtalanság, ez egy övön aluli ütés volt.
A másik vesztes a munkavállaló, aki az eddigi 75 százalék helyett csupán 70 százalékát kapja meg az átlagkeresetének. Az is elõfordulhat, hogy betegsége elsõ öt napjában semmilyen jövedelmet nem kap, hiszen a kormány határozata szerint a munkáltató nem köteles a betegség elsõ öt napjára fizetni.
Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban elõfordulhat-e, hogy a munkavállaló betegsége elsõ öt napjára semmilyen juttatást, azaz jövedelmet nem kap? Állítólag a kormány hatástanulmányt készített a döntések meghozatala elõtt. Kérdezem azt, tisztelt államtitkár úr, hogy milyen következményei lesznek ezeknek a döntéseknek, intézkedéseknek? Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.)