DR. LAKOS LÁSZLÓ földmûvelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Képviselõ úr az interpellációjában két kérdésre vár választ; egyrészt arra, hogy a kormány mikor kívánja kidolgozni a belterületi ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat, másrészt: milyen módon kívánja a kormány megakadályozni azt, hogy a külföldiek termõföldre tulajdonjogot szerezhessenek?
Képviselõ úr véleménye szerint - jogi szabályozás hiányában - a külföldiek vegyesvállalatok és kft.-k útján felvásárolják a belterületi ingatlanokat, sõt nemcsak a belterületi ingatlanok tulajdonjogát szerzik meg, hanem a privatizáció leple alatt különbözõ fondorlatos ügyletekkel jutnak hozzá a termõföldek tulajdonjogához.
A feltett kérdésekkel kapcsolatban ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a termõföldrõl szóló 1994. évi törvény a termõföld tulajdonjogának megszerzését részletesen szabályozza, és nemcsak a külföldiek, hanem a belföldi jogi személyek termõföldszerzését is megtiltja, pontosan annak érdekében, hogy az egyébként belföldi cégnek számító, de külföldi tulajdonban lévõ gazdasági társaságok termõföldet ne vásárolhassanak.
A törvény szerint termõföld csak a külterületen létezik, viszont a mezõ- vagy erdõgazdasági mûvelés alatt álló belterületi föld tulajdonjogának megszerzése külföldiek részére éppúgy tiltva van, mint a külterületen lévõ termõföldeké.
Korábbi interpellációra adott válaszomban már kifejtettem, hogy törvénytelenül nem lehet Magyarországon termõföldre tulajdonjogot szerezni, mivel a törvény tilalma ellenére megkötött szerzõdések a magyar jog számára nem léteznek. Kifejtettem azt is, hogy a törvénytelenül megkötött szerzõdések elõkerítésére nincsen lehetõségünk, hiszen a zsebekben - ahol ezek a szerzõdések lapulnak - nem lehet kotorászni. Ha ezek a szerzõdések elõkerülnek, akkor van lehetõség a felülvizsgálatukra. Ugyanez vonatkozik az olyan szerzõdésekre is, amelyek mezõ- vagy erdõgazdasági mûvelés alatt álló belterületi földekre vonatkoznak.
A bankok jelzálogjogának bejegyzésével kapcsolatos aggodalmakra pedig az a válaszom, hogy a jelzálogjog bejegyzésével az ingatlan nem kerül a hitelezõ bank tulajdonába. Az esetleges árverésen pedig a bank sem szerezheti meg a termõföld, illetõleg a mezõ- vagy erdõgazdasági mûvelés alatt álló belterületi föld tulajdonjogát, mivel a bankra mint jogi személyre is vonatkozik a tulajdonszerzési tilalom.
Teljesen más lapra tartozik a mezõ- vagy erdõgazdasági mûvelés alatt nem álló belterületi ingatlanok tulajdonjogának megszerzése a külföldiek által. Az ilyen belterületi ingatlanok tulajdonjogát - feltéve, hogy azok nem állnak természetvédelmi oltalom alatt - a külföldiek adásvétel, csere vagy ajándékozás útján, a Pénzügyminisztérium elõzetes engedélyével megszerezhetik. Az engedéllyel megszerezhetõ ingatlanok körébe tartoznak például a belterületi beépített vagy beépítetlen építési telkek, a lakás-, üdülõ- vagy más építménytulajdonok.
A tulajdonszerzés engedélyezése iránti eljárásban a megszerezni kívánt ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzõjének véleményét minden esetben ki kell kérni. A jegyzõ az önkormányzati érdekek szempontjából alkot véleményt a tulajdonszerzés engedélyezésérõl.
Mindezek alapján tehát nem fedi a valóságot az a feltételezés, hogy a belterületi ingatlanok tulajdonszerzésére vonatkozó szabályozás hiányzik. Pontosan a termõföldrõl szóló 1994. évi törvény 90. §-ának (1) bekezdésében a kormány részére adott felhatalmazás szolgál alapul arra, hogy a 171/1991. (XII. 27.) kormányrendelet mindaddig hatályban maradjon, amíg a külföldieknek az ilyen ingatlanokra vonatkozó tulajdonszerzését egy újabb jogszabály nem rendezi. E felhatalmazás hiányában az említett 171-es kormányrendeletet is hatályon kívül kellett volna helyezni.
Kérem, válaszomat szíveskedjenek elfogadni. (Taps.)