SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Remélem, megnyugtató választ tudok adni, tisztelt képviselõ úr. Elöljáróban azonban arról szólnék, hogy az 1992. évi LI. törvénnyel az Országgyûlés a volt szakszervezeti üdültetést célzó vagyontömeget a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány tulajdonába adta. Az alapítvány kuratóriuma gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
Az alapítvány rendeltetése, hogy biztosítsa a szociálpolitikai célú üdülési és gyógyszanatóriumi ellátást, és ehhez az igénybe vevõk részére támogatást nyújtson. A támogatás forrása az állami költségvetés és a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelõ Részvénytársaság, az ön által is említett HUNGUEST által termelt nyereség. Azonban el kell mondanom, hogy az alapítók akarata eleve arra irányult, hogy az állami támogatás kiváltásával az alapítvány, illetve vagyonkezelõ szervezet bizonyos idõ múlva önfinanszírozóvá váljék. Az ehhez szükséges forgóalap-juttatást sem most, s valószínûleg a késõbbiekben sem tudja a költségvetés biztosítani, így annak a kitermelése is a vagyonkezelõ szervezetre hárul. Ezt rendkívül lényegesnek tartom hangsúlyozni.
Ami a Hotel Rózsadombot illeti, az is azok közé az üdülõk közé tartozik, amelyek az alapítvány tulajdonába kerültek. Megnyitására 1971-ben, tehát már 24 éve került sor, és részleges felújítása a '86-os, '87-es években történt. Mára az üdülõ viszont teljesen lelakott állapotba került, a gépészet, elektromos, konyhatechnológiai hálózatokat, berendezéseket az üzembe helyezés óta nem korszerûsítették. Így tehát az üdülõ mai állapotában a minimális idegenforgalmi elõírásoknak és a mai vendégek igényeinek sem felel meg, mindennaposak az üzemzavarok, a korszerûtlenné vált berendezések növelték az üzemeltetési költségeket, illetõleg veszélyeztették a folyamatos mûködést. Az üdülõ vesztesége 1994-ben, azaz a bezárás évében 21 millió forint volt.
Az alapítvány és a részvénytársaság olyan rekonstrukció végrehajtását határozta el, amely az üdülõt alkalmassá teszi korszerû szolgáltatások nyújtására. Privatizációs szándékról tehát nincs szó. Annál is inkább nincs, mivel ez az egyetlen fõvárosi ingatlana az alapítványnak. A rekonstrukció végrehajtásához szükséges beruházási források elõteremtése érdekében azonban elképzelhetõ tõkebevonásnak a szükségessége, arányos résztulajdonlással ebben az esetben.
(15.40)
Képviselõ úr elsõ kérdésére tehát az a válaszom, hogy a Hotel Rózsadomb bezárását nem a romosítás és a magyar népnek különösen nagy kár okozása, hanem a vagyon megõrzése, gyarapítása és eredeti rendeltetésének helyreállítási szándéka vezette. Ebbõl következik, hogy képviselõ úr második kérdésére nem tudok igazából válaszolni, hiszen azért nem szokás büntetõ feljelentést tenni, ha valaki gondos gazda módjára jár el a rábízott vagyonnal.
Ami pedig a harmadik kérdését illeti: említette 31 volt SZOT-üdülõingatlan sorsát. Pontosan a forgóalap-juttatás elmaradása miatt került az alapítvány kuratóriumának napirendjére. Az alapítvány felülvizsgálta ezt a kérdést, és ennek alapján kijelölte azokat az ingatlanokat, amelyek veszteséget termeltek, és egyéb hasznosításuk, értékesítésük - például bérbeadással való megoldással - elõnyökkel járhat. A befolyó bevételek ugyanis a vagyonkezelõ szervezet forgóeszköz-ellátási, likviditási helyzetének javítására, valamint az üdültetést szolgáló többi ingatlan folyamatos felújítására, beruházására teremtenek forrást. Képviselõ úr harmadik kérdésére tehát az a válaszom, hogy a döntés felülvizsgálata nem indokolt. Sõt, annak érdekében, hogy a munkavállalók támogatott üdültetése még sokáig fennmaradjon, ezek a döntések egyenesen nélkülözhetetlenek. Köszönöm szépen, elnök úr. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)