DR. HALLER ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Interpellációmnak különös jelentõséget ad a mai nap dátuma, de semmi köze az interpellációhoz, hogy április 4-én mondom ezt el.
Igen tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos hazánkban jelenleg nincs megfelelõ lakáspiac, különösen nincs az alacsony árfekvésû lakások közt. Kielégíthetetlen az állampolgárok lakásigénye. Különösen igaz ez a szociálisan egyébként is rászoruló, valamint a fiatal pályakezdõ rétegekre, hiszen a nagy piaci kereslet következtében a lakásárak jelentékeny módon megemelkedtek. A szovjet csapatok kivonása után sok városban maradt üresen olyan egykori szovjet laktanya, amelynek épületei potenciális lehetõséget nyújtanak lakóépületek, lakóövezetek kialakítására, javítva a lakásellátottság elkeserítõ körülményein. Sajnálatos módon ezen épületek hasznosítása a mai napig véglegesen nem megoldott.
A kormány a szovjet csapatkivonás során megüresedett ingatlanok hasznosításáról a 81/1992. szám alatti rendeletet hozta, s az ingatlanok kezelõi jogát a Kincstári Vagyonkezelõ Szervezetre ruházta.
(16.10)
A KVSZ a rendelkezésre álló idõszakban elõkészítette az ingatlanok hasznosítását, azonban a konkrét értékesítés az esetek döntõ többségében nem történt meg. Hogy esetleg számokat is említsek, tisztelt képviselõtársaim, 14 ezer 730 lakást hagytak hátra a kivonulók, de ebbõl csak 2709 nem magyar szabvány szerinti. Ebbõl ma 5640 darab lakás van meg, amelynek értékesítését megkönnyíthetné a támogatás.
Ilyen lakások vannak például Esztergomban, Dunaújvárosban, Hajmáskéren, Lepsényben, Pápán, Szolnokon, Kiskunhalason és jópár más városban. Ennek az az oka, hogy a laktanyák építményei, valamint a környezeti infrastruktúra jelenlegi állapotukban alkalmatlanok a rendeltetésszerû használatra, feltétlenül szükséges azok átépítése, külsõ és belsõ felújítása, közmûvesítése, komfortossá tétele.
Ez a helyzet választókerületem székvárosában, Esztergomban is, ahol körülbelül 400 darab lakás áll évek óta üresen. A felhasználást jelentõsen megnehezíti, hogy a szükséges infrastrukturális fejlesztés önmagában 100-150 millió forintba kerülne.
A kormányzatnak minden lehetséges módon elõ kell segítenie a lakosság minél szélesebb rétegeinek lakáshoz jutását és a volt szovjet laktanyák hasznos közterületbe vonását, e területeken lakóövezetek kialakítását. Ezekben a kérdésekben nem lényegtelen tényezõ a lakásépítési kedvezmény, ami, tekintettel a lakásforgalomba elõször történõ bevonásra, véleményem szerint igénybe vehetõ. A laktanyák mielõbbi hasznosítása, értékesítése, a lakóövezetek kialakítása fontos a lakosság számára - tekintettel az ismert lakáshelyzetre, amelyet már korábban vázoltam -, továbbá a folytonos állagromlás miatt szükséges állagmegóvási költségek miatt is.
Befejezve: kérdezem tehát, hogy a megüresedett szovjet laktanyák lakásforgalomban soha nem szereplõ, felújított lakásingatlanainak megvásárlásakor igénybe vehetõ-e a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. MT-rendelet 2. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés b) rendelkezése alapján megfogalmazott lakásépítési kedvezmény.
Várom miniszter úr helyett államtitkár úr kedvezõ válaszát. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)