DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Emlékeztetem önöket arra, hogy Szabó Zoltán államtitkár úr az én 1990-es egyik nyilatkozatomat idézve próbálta felidézni azt, hogy én mit mondtam akkor a hazaárulásról. Nos, úgy gondolom, az önmagában rendkívül dicséretes dolog, ha egy ilyen fiatal államtitkár - aki kétszeresen is fiatal, mert koránál fogva is és a betöltött funkciójánál fogva is az - olyan igényes, hogy Torgyán Józsefet olvas. (Derültség.) Úgy gondolom, ez önmagában nagyon dicséretes dolog.
(16.30)
De ha már Torgyánt olvas, akkor jó lenne, ha helyesen olvasná, meg is értené. Majd eljuttatok egy-két mûvet az államtitkár úrhoz, hogy ebben a tekintetben továbbfejlõdhessen.
Nos, én úgy gondolom, akkor már helyes lenne, ha helyesen is idézne engem. Mert bár tudom, hogy az államtitkár úr matematikus, nem irodalmár, de azért talán mégis figyelembe vehetné, hogy ha klasszikusokat idéz, akkor szó szerint kell azokat idézni. (Derültség a bal oldalon és középen.)
Nos, tehát én mondottam, mondom és mondani fogom, hogy 1990. május 2-án, amikor a szabadon választott parlament az állampártot leváltotta, akkor mindazok, akik szerették volna visszahozni az állampártot, szerették volna a szovjet megszállást állandósítani, mindazok, akik a rendszerváltoztatás ellenségei voltak, a haza ellenségei is voltak.
Ezeket én nem tudtam, nem tudom és nem fogom tudni másként nevezni, mint hazaárulóknak.
Ennyi volt, igen tisztelt államtitkár úr. Ha ön ezt kívánja idézni, íme, feljogosítom önt arra: tegye, hirdesse ezt.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)