DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! A Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja úgy tartja helyesnek, hogyha még a kormánycsomag tárgyalása elõtt felhívja a figyelmet azokra a lehetséges lépésekre, amelyek a beterjesztett kormánycsomagtól függetlenül lehetõvé tennék, hogy a kormányzat a szociális juttatások megszorítása helyett azokat a szférákat szorongassa meg, ahol többszörösen annyi pénz volna behajtható, mint amire szükségük lenne. Legyen szabad ebben a körben most elsõ alkalommal újólag a bankokra hívni fel a figyelmet, amelyek az utóbbi idõben huzamosan, a hitelezõk által állandóan felvetetten olyan módszereket alkalmaznak, hogy jelentõs vesztegetési összegek ellentételezéseként nem követelik meg a hitel kellõ fedezetét, és ezzel sok tíz milliárd forintot vonnak el a társadalomtól.
Ennek az eljárásnak az egyik ismert, bevett módozata az a maffiaszerû bûncselekmény-sorozat, amelynek során a nyilvánvalóan megalapozatlan, de nagyon jelentõs összegû hitel kihelyezése után megállapítják, hogy az adós nem tud teljesíteni, és ezt követõen létrehoznak egy olyan fantomszervezetet, egy olyan fantomvállalatot, amelynek az lenne a feladata, hogy gondoskodjék ennek az összegnek a behajtásáról, illetve hogy a bank nevében ezeket az összegeket olyan módon kezelje, hogy most már ez a fantomcég legyen köteles a bank kötelezettségei helyett teljesíteni. Igen ám, csakhogy a fantomcéget is a bank pénzén hozzák létre, a fantomcégnek ténylegesen nincsen teljesítõképessége. Ennek következtében a betéteseket kétszeresen megvámolják, majd a végén, ha szükség van rá, akkor még adnak egy olyan megbízási szerzõdést egy kívülálló cégnek, ahol is a megbízási szerzõdésbõl egyértelmûen meg lehet állapítani a sötét szándékot, tehát hogy önmagát igazolja a nagy bank, hogy a tízmilliárdos nagyságrendû kintlévõségét miért nem tudja behajtani.
A valóságban a szerzõdésbõl az értõ szem kiolvassa, hogy nem is akarja behajtani, de a kintlévõség behajtási megbízásával már egy olyan jogi helyzetet teremt, amelyben hivatkozni tud arra, hogy ezt a megbízási szerzõdést folyamatba tette. Én természetesen tudnék ilyen szerzõdésmintákat továbbítani a tisztelt Pénzügyminisztérium részére, a Legfõbb Ügyészség részére vagy bármely más bûnüldözõ hatóság részére - akár a belügyminiszter úr részére is -, de talán erre nem is lenne szükség, mivel konkrétan tudom, hogy, mondjuk, a Budapest Bank is korábban ugyanezt a módszert alkalmazta a saját kintlévõségeinek jogi kezelhetõségére, és a jelenleg létezõ magyar bankok döntõ többsége ezt a módszert alkalmazza sok tíz milliárd forint kintlévõségnek az eltüntetésére. Én úgy gondolom, hogy a tisztelt belügyminiszter úr, a legfõbb ügyész úr, és mindazok, akik a bûnüldözés oldalán állnak, kötelességszerûen el kell hogy járjanak az ilyen ügyekben, mert ne a kisembereknek a szociális juttatásait vonják el, hanem a nagy rablóktól vonják el azokat az összegeket, amelyeket a társadalomtól elvesznek. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)