Torgyán József Tartalom Elõzõ Következõ

DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amint azt már a házbizottság ülésén is kifejtettük, a Független Kisgazdapárt elõtt nem ismeretlen az a jogi megoldás, amivel az MSZP elõállt most akkor, amikor huszonegy törvénynek egy csomagban való tárgyalását indítványozta. Ugyanis ez a jogi álláspont a Független Kisgazdapárt választási téziseiben is szerepel. Már az 1992-es programunknak is részét képezi. Csakhogy mi már akkor jeleztük a programunkban az ezzel kapcsolatos részletes elõterjesztésünkben - ahol a jogtechnikai rész megoldására is javaslatokat terjesztettünk elõ -, hogy ehhez szükség van részben az alkotmány módosítására, részben pedig a Házszabály módosítására.

Akkor az igen tisztelt MSZP-s képviselõtársak, de az SZDSZ-es képviselõtársak is, a mi felvetésünket jogi képtelenségnek minõsítették, noha - amint most az elõterjesztésbõl kitûnik - a jogi képtelenség fogalma, úgy látszik, a változó kategóriába tartozik.

A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy az általunk korábban jelzett alkotmány- és Házszabály-módosítás nélkül több, már az érvényes Házszabályban lévõ szempont miatt sem lehet huszonegy törvény együttes tárgyalását elrendelni. Ezek közül legyen szabad külön kiemelnem a Házszabály 95. §-át, ahol az elsõ gondom ott kezdõdik, hogy ki kell adni a törvényjavaslatot az illetékes bizottságnak megtárgyalásra és javaslattételre. Igen ám, de huszonegy törvény együttes tárgyalásánál melyik az illetékes bizottság? Netán olyan illetékes bizottságaink vannak, amelyek huszonegy, merõben ellentétes kérdéskörben is kitûnõ felkészültséggel rendelkeznek? Nyilvánvalóan itt kezdõdik az elsõ probléma, hogy nem tudjuk megmondani, ki az illetékes elvtárs... Már megbocsássanak, hadd utaljak az önök ideológiájára.

Hadd utaljak továbbá arra, hogy itt van rögtön a 95. § (2), illetve (3) bekezdésének olyan elõírása, mint például, hogy vizsgálnia kellene a bizottságnak, beilleszthetõ-e az elõterjesztés a hatályos magyar jogrendszerbe.

(15.50)

Rögtön fölvetem: miként volna beilleszthetõ huszonegy törvény egyszerre? Ez nyilvánvalóan képtelenség! Vagy megfelel-e a jogszabályszerkesztés követelményeinek? Nyilvánvalóan nem felel meg! De mi lenne akkor, ha szavazásra kerülne a sor? Hát egyértelmû, hogy a szavazás lebonyolíthatatlan lenne, mert a huszonegy törvény között vannak olyan elõterjesztések, amelyeknél a jelen lévõ képviselõk legalább kétharmadának szavazata szükséges az érvényességhez, másutt meg az egyszerû többség elegendõ!

Tehát egy olyan konglomerátum került a tisztelt Ház elé, amely ilyen módon kezelhetetlen. Ráadásul az egész törvényjavaslat a mi politikai megítélésünk szerint azért született, hogy a társadalom legelesettebb részét megsarcolják, azért, hogy szûk csoportok vagyoni gyarapodását most már mindenfajta korlát nélkül lehetõvé tegyék. (Moraj a bal oldalon.) Ez pedig nem alkotmányos indok ahhoz, hogy huszonegy törvényt egyszerre tárgyaljanak!

Emellett tökéletesen igaza van a fiataldemokratáknak abban a felvetésben, hogy a jelenlegi Házszabály szerint harmadik ízben már nincs is módja felszólalni az országgyûlési képviselõnek - itt pedig huszonegy törvénnyel kapcsolatban lehetne joga felszólalni! Akkor már a harmadik törvénynél leállítjuk a képviselõi jogok gyakorolhatóságát?

Úgy gondolom, igen tisztelt Ház, olyan felvetések merülnek fel a mostani elõterjesztés kapcsán, amelyeket jogállamban nem lehet akceptálni. Ezért a Független Kisgazdapárt álláspontja az: a kormány vonja vissza az elõterjesztését, és a törvénynek megfelelõen terjessze elõ úgy, ahogy kell, mind a huszonegy törvény vonatkozásában külön-külön.

Köszönöm a türelmüket. (Taps a kisgazdapárt soraiban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage