Nádori László Tartalom Elõzõ Következõ

DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A környezetnek az egyén fejlõdésében, kiemelten a testi és a szellemi fejlõdésben, a pszichikai folyamatok alakulásában döntõ szerepe van. Tudományosan alátámasztott tény, hogy az ember környezeti alkalmazkodása kívülrõl, a környezetbõl is megközelíthetõ, elérhetõ, befolyásolható. A társadalmi és a természeti környezet ugyanis formáló, alakító ingerként avatkozik bele az egyén fejlõdésébe, rendszerint az egyén tudatos, aktív közremûködésével. Az ember alkalmazkodóképessége segítségével testi megnyilvánulásaiban is képviseli a belsõ és a külsõ környezetet, a természet és a társadalom kapcsolatát, a természeti és a társadalmi lét elszakíthatatlanságát.

Tisztelt Ház! Bevezetõmmel arra szerettem volna utalni, hogy a célszerûen kialakított nevelés alig pótolható hatással késztethet a környezet érdekeinek megvédésére, késztethet környezetvédõ cselekvésre, környezetbarát életformára, életmódra. A környezetvédelem és a nevelés ugyanis számos ponton találkozik egymással. Különösen akkor, ha az életminõség védelmének, az életminõség javításának stratégiájában gondolkodunk.

Mivel az iskolai sport és versenysport a neveléssel, az oktatással és a képzéssel, kiemelten az egészségneveléssel szerves kapcsolatban van, és mivel a sport környezetvédelmi funkcióját illetõen elsõsorban a prevencióhoz kapcsolható, ezért a nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció alapelvei, illetve a törvényjavaslat általános rendelkezései között megfelelõ helyet kell találnunk a nevelés és vele tartalmi összefüggésben más nevelési területek, így az iskolai sport és a versenysport számára is.

Ha a környezetet dinamikus rendszerként kezeljük, akkor a környezetet érõ káros hatások és szennyezések megelõzése, csökkentése, utólagos felszámolása, az ipar-, a közlekedés-, a mezõgazdaság-politika mellett a humán-politikák számára is fontos kérdés. Ezért a természet- és környezetvédelmi alapkoncepcióban mind az alapelvek, mind az alapelvekbõl fakadó feladatok között a nevelésnek fontos szerepet kell adnunk. Ezzel Nemcsók János képviselõ úr álláspontját támasztom alá egy más megközelítésben.

Tisztelt Ház! Több képviselõtársam véleményével megegyezõen a nevelésnek a már említett érvekkel alátámasztott fontos szerepét nem érzékelem kellõen a törvényjavaslatban. Errõl a témáról a törvényjavaslathoz csatolt tájékoztató 5/5. pontjában A környezetpolitika megvalósítása fejezetben tesz említést az elõterjesztõ a kutatás és fejlesztés, tulajdonképpen a kutatási eredmények felhasználása, ismertetése címszó alatt, amit fontosnak, jónak tartok, azonban nem kellõ hangsúlyúnak. Szerintem a 12. § (2) bekezdésében megfelelõ helyet találhatnánk a nevelésnek az állami szervek és az önkormányzatok feladatai között.

Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a nevelést a környezetvédelem sarkalatos elveihez sorolom, a megelõzés egyik legfontosabb lehetõségeként értékelem. Ha azt valljuk, hogy az általános társadalmi-gazdasági fejlõdés folyamatában egyensúlyt kell teremtenünk a különbözõ környezeti feltételek között, akkor ebben a célrendszerben a nevelésnek kulcsszerepet kell adnunk. El kell ismerni, hogy ezt a szerepet a koncepció is magába foglalja, amikor az elõterjesztõ így érvel: olyan fejlõdésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövõ generáció életfeltételeit.

A nevelés elfogadtatása a törvényszöveg általam jelzett szövegösszefüggésében, nevezetesen az állami szervek és önkormányzatok feladatai között, erõsítené a környezet- és természetvédelem globális szemléletét is.

Tisztelt Országgyûlés! Úgy vélem, hogy mind a sportnak, mind az iskolai testnevelésnek meg kell találnunk a helyét a korszerû környezetvédelmi felfogásban és talán a törvény szövegében is. Az embernek, a természetnek alapigénye, alaptulajdonsága a homeosztázis, a homeosztázisra való törekvés, illetve a megbontott egyensúly helyreállítására való törekvés.

A környezetvédelemnek és a természetvédelemnek tehát fontos érdeke a természeti folyamatokba való beavatkozás csökkentése. Jó példát adott erre az 1992. évi téli olimpiai játékok rendezõje, a norvég város Lillehammer, amikor szigorú környezetvédelmi elõírásokkal korlátozta a természeti környezetbe való beavatkozást. Ötezer dollárjába került volna az építõknek minden egyes, elõzõleg meghagyásra kiszemelt fa kivágása. Egyetlen fát nem vágtak ki.

A sportnak a környezetvédelmi szerepét a természetben ûzhetõ sportokban ismerhetjük fel igazán. Számos példa van arra, hogy a szennyezett, lerombolt környezet helyreállításáért a sportolók sokat tesznek, kezdeményezõ szerepet is vállalnak. Fadd-Domboriban például a Dunaág vízminõségének helyreállításáért a sportolók, elsõsorban a kajakozók, kenuzók sokat tesznek. Íme errõl egy újsághír, hogy az önkormányzatok már ebben a kérdésben összeültek, hogy milyen programot valósítsanak meg. A természetbarátok, tájékozódási futók tiszteletreméltó szolgálatokat nyújtanak az erdõk védelme, tisztasága érdekében. A kerékpározás elterjedése, miközben tehermentesíti a gépkocsiforgalmat, népszerûsíti a lakossági testedzést. Az iskolai kerékpártúrák hazánk szebbnél szebb tájait hozzák a fiatalok számára elérhetõ közelségbe, egyúttal tanítanak a természet tiszteletére. Tudok iskolások, felnõttek környezetvédelmi õrjáratairól. Mások a vízparton, evezve leplezik le a szemétdombokat és a szemetelõket, a folyópartig kivezetett kifolyókat, rejtett kifolyókat természetesen.

Tisztelt Országgyûlés! A tapasztalatok szerint nem érvényesülnek még megfelelõ módon a sporttelepek elhelyezésének, építésének, mûködtetésének környezetvédelmi szempontjai. Nincs erre vonatkozóan megfelelõ elõírásunk, szabályzatunk. Kölnben például a sportlétesítmények építésének szövetségi intézete állami támogatással típusterveket dolgoz ki, illetve adaptál a megjelölt helyre, a környezetvédelmi elõírások betartásával természetesen. Madlingenben 1965-ben a sport-kutatóintézet két osztállyal indult: egy bibliográfiai osztállyal és egy sportépítészeti osztállyal.

(16.50)

Amikor megkérdeztem, hogy került ide a sportépítészeti osztály, azt mondták, Svájc egy szegény ország, minden magán- és középítmény értékes - akkor értékes, ha jól, szakszerûen van megépítve. Azóta is õk hagyják jóvá a sportlétesítményi terveket.

Azt is látnunk kell, hogy a sportfelszerelések pazarló presztízsfogyasztása, az erkölcsi elavulás felgyorsítása, a divatáramlatok erõsítése túlzott terheket ró a társadalomra, korlátozva a sportolás természetes elterjedését. Ez a luxus, ami ellen természetesen értelmetlen lenne rendszabályokat bevezetni, belülrõl támadja, bomlasztja a sport és az emberi, a természeti környezet harmóniáját. Józan önmérsékletre nemcsak a természeti folyamatokba való beavatkozás terén, hanem a sportfelszerelések fel-, illetve elhasználása terén is szükség van. Némely tornacsarnok környéke rozsdatemetõ: a kidobott erõfejlesztõ eszközök, súlyzók temetõje. Ezt is fel kell számolnunk.

Az Európai Unió és az OECD-országok jog- és programharmonizációjának elemzésébõl kitûnik a környezetvédelem és az oktatás szoros összefüggése. Ismereteim szerint a NAT környezetismereti programja megfelelõ. Az egyetemeken is találkozunk környezetvédelmi kutatások eredményeivel. Holnap kezdõdik Pécsett az Országos Diákköri Konferencia - kezemben van a meghívója. A testnevelés- és sportszekcióban, az elsõ elõadás - képviselõtársaim, az elsõ! -: sport, környezet, testnevelés.

Végül engedjék meg, hogy egy tágabb összefüggésben utaljak arra, milyen fontos kérdésrõl van szó. Kezemben van az Európai Sport Charta és a Sportetikai Kódex, amit az Európa Tanács adott ki. Ennek a 10. cikkelye nagyon rövid. Felolvasom - így szól:

"Sport és környezetvédelem. Az emberek fizikai, társadalmi és lelki jó közérzetének biztosítása és fejlesztése generációról generációra azt igényli, hogy sporttevékenységüket - különösen a szabadban és a vizeken történõ sportolást - összehangolják bolygónk korlátozott lehetõségeivel, a környezet fenntartásának, védelmének és kiegyensúlyozott használatának alapelemeivel. Így különösen

1. a sportlétesítmények tervezésénél és építésénél figyelembe kell venni a természet és a környezet értékeit;

2. támogatni és ösztönözni kell a sportszervezeteknek a természet és a környezet megóvására irányuló törekvéseit;

3. a természetvédelem érdekében fejleszteni kell az emberek ismereteit a sport és a környezetvédelem közötti kapcsolatról."

Íme, a környezetvédelem fontossága egy európai dokumentum fényében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage