DR. SZILI KATALIN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Nagyon sok minden elhangzott itt a környezetvédelmi törvényrõl folyó vitában. Engedjék meg, hogy néhány dologgal kiegészítsem. Azzal együtt is, amit itt hallottunk a törvény hiányosságaként vagy dicséreteként, s azok nevében, akik között nyolc évet eltöltöttem az elsõ fokon, szintén ügyintézõként, szeretném ezt a törvényt egy kicsit a védelmembe venni. Miért?
Többször elhangzott itt, hogy mi ez: kerettörvény, részletes törvény? Azt hiszem, ez egy olyan kerettörvény, amelyhez szükséges, hogy azok a végrehajtási rendeletek, utasítások megalkotásra kerüljenek, amelyek ezt mûködtetni fogják. Szeretném hozzátenni, hogy annak az 1976. évi II. törvénynek, amely jelenleg hatályban van, a mai napig nem jelent meg a végrehajtási rendelete. Kapcsolódnak ugyan hozzá a nyolcvanas évek elején keletkezett, környezetvédelemmel foglalkozó minisztertanácsi rendeletek, azonban nem olyan szorosan, hogy ma betölthessék a feladatukat. Hozzáteszem azt is, hogy az elmúlt tizenkilenc évben rendkívüli módon megváltoztak az életviszonyok, és ezeknek a szabályozására az 1976. évi II. törvény már alkalmatlan. Azt hiszem, mindannyiunknak - és a tárcának külön is - elemi érdeke az, hogy ezek a végrehajtási rendeletek megszülessenek, ugyanis ezek fogják a törvényt mûködtetni, amelyben az alapelvek kerültek meghatározásra. Melyek ezek?
Szeretném tisztelt képviselõtársaim figyelmét felhívni arra, hogy megváltozott az eddig szankciócentrikus szabályozás, amely helyett alapvetõen egy preventív, egy megelõzéscentrikus szabályozásra került sor. Megteremtette ez a törvény a környezetvédelmi hatásvizsgálat mellett az auditálás jogintézményét, ami a mai környezeti állapot vizsgálatára lehetõséget ad.
Megalkotásra kerül az országos környezetvédelmi tanács, amely minden ellenkezõ híresztelés ellenére nem a szovjet rendszer környezetvédelmi köntösben történõ visszacsempészését jelenti, hanem egyszerûen annak megteremtését, hogy ma Magyarországon környezeti ügyekben mûködjön az a tripartit rendszer, ahol az önkormányzatok, az érdekképviseleti szervek és a társadalmi zöld szervezetek is képviseltetik magukat.
Megszületett és bevezetésre kerül az az új jogintézmény, amirõl Mécs Imre képviselõtársam az elõzõekben beszélt. Ez a nemzeti környezetpolitikai program, amelynek az a jelentõsége, hogy nem ciklushoz kapcsolódik, hanem cikluson átnyúló jellegû, tehát biztosítja a környezetvédelmi intézkedések kontinuitását. Szeretném arra felhívni a figyelmet, pontosan azért, mert szankciócentrikus szabályozás helyett megelõzéscentrikus a szabályozás, bevezeti a környezethasználati díjat, amelynek alapján már elõkészületben van az a termékdíjtörvény is, amely a közeljövõben a parlament elé kerül.
Szó került itt arról is, hogy az önkormányzatoknak egyáltalán milyen szerepük van. Szeretném tisztelt képviselõtársaim figyelmét felhívni: ma nincs kötelezõ érvénnyel elõírva az önkormányzatok számára, hogy a számukra biztosított és a bírságrészbõl kapott 30 százalékból kötelezõ alapot képezzenek - tehát arra használják ezt az összeget, amire õk szeretnék. Ez a törvény arra is lehetõséget biztosít, hogy az önkormányzatok, ha lehet, a környezetvédelmi bírságokból befolyt összeget környezetvédelmi célokra használják. Biztosítja továbbá azt is a kisebb önkormányzatok esetében, hogy a rendezési tervek tartalmazzanak környezetvédelmi részt, ugyanakkor azt is, hogy a nagyobb önkormányzatoknál környezetvédelmi programot alkossanak.
Azt hiszem, mindannyiunk érdeke az, hogy ez a szabályozás bevezetésre kerüljön, mert mindaz, amit önök, tisztelt képviselõtársaim, eddig a szemére hánytak a környezetvédelemnek, hogy olyan a környezetünk állapota ma, amilyen, az köszönhetõ annak is, hogy a szabályozás is olyan, amilyen. Kérem, tegyék azt lehetõvé, hogy a szabályozás megfelelõ legyen, s a jövõben mûködni tudjon.
Hogy harmonizál-e ez a törvény az európai jogrendszerrel? Igen, kérem, harmonizál! Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy pontosan az európai integráció elsõ lépcsõje. Az OECD-hez történõ csatlakozás tekintetében két ügyben kell Magyarországnak vizsgáznia: az egyik a gazdaság, a másik a környezetvédelem. S azt hiszem, ma nem lehet a kérdést úgy feltenni, hogy gazdaság vagy környezetvédelem, hanem ez csak úgy mûködhet, hogy gazdaság és környezetvédelem. S ezzel elmondhatjuk azt is, hogy Európába igenis a környezetvédelmen keresztül vezet az út.
Azt hiszem, fontos szempont: magunkat félrevezethetjük, azaz túljárhatunk saját eszünkön - de a világot nem csaphatjuk be. A fejlõdésrõl, a modernizációról, a jövõbe vetett hitrõl, belsõ konszenzusteremtõ képességrõl - az országról van szó. Ez egy nagy figyelemmel kísért és csak egyféleképpen értékelhetõ jelzés lesz mindenki számára; és még az sem mindegy, hogy mikor kerül rá sor, hány heti vita után, milyen tartalmat ad a törvényhozás a környezetvédelmi törvénynek.
Befejezésül csak annyit szeretnék mondani, hogy a környezetvédelem valóban drága dolog. De azt hiszem, sokkal drágább, ha nem foglalkozunk vele.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)