DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Az itt elõterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatosan néhány gondolattal szeretnék utalni arra, hogy ez a törvénymódosítás szükségszerûen jelentkezik, annál is inkább, mert az elsõ vízügyrõl szóló törvényt még a múlt században, 1885-ben alkotta meg annak idején a parlament.
Hosszú ideig ez egy módosítatlan törvény volt, majd 1964-ben került újraszabályozásra - viszont az idõ óta is több mint három évtized telt el. Ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása már nyilvánvalóan indokolt volt, annál is inkább, mert a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok nemcsak valamennyiünket - pártállásra való tekintet nélkül -, hanem az összes magyar állampolgárt, talán a határainkon kívül élõket is érintik.
Én részleteiben szakmailag szeretném ezt a törvényt áttekinteni és - megkímélve az önök idejét is, hogy a részletes vitában külön már ne kelljen hozzászólni -, összekapcsolom ezt a két felszólalásomat. S máris utalnék arra, hogy a törvény 2. §-a (1) bekezdésének d) pontját kiegészíteni javasolnám - ez a pont a vízi létesítmények ivóvízbázisának nyilvántartását szabályozza -, tudniillik ennek elkészítése az önkormányzatok véleményének figyelembevételével, velük együttmûködve oldható meg hatékonyan.
Ugyancsak az állami feladatok körében a 2. § (1) bekezdésének e) pontját kiegészíteni javasolnám a vízi munkák és vízi létesítmények mûszaki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefüggõ szabályozási feladatok ellátásával, mégpediglen egy lényeges ellenõrzéssel a törvénybe beépítve. Az ellenõrzések hiánya miatt a visszaélések lehetõsége is benne van ebben a törvénytervezetben vagy a leendõ törvényben.
A 2. § (2) bekezdésének h) pontját elhagyni javasolnám. Az állami hatósági feladatok ellátása körébõl a közüzemi vízellátási, szennyvíz-elvezetési és - elhelyezési tevékenységgel összefüggõ, miniszteri hatáskörbe utalt hatósági árak megállapítása itt nem szükséges, tudniillik nem tartozik a vízgazdálkodásról szóló törvénybe. A feladat az ártörvény kereteiben, úgy hiszem, szabályozva van, vagy legalábbis ott kellene szabályozni.
Az elõzõ ponthoz kapcsolódóan - ismétlés miatt - a 2. § (2) bekezdése h) pontjának elhagyása miatt ennek a bekezdésnek az utolsó elõtti sorából kihagyandó a h) pontra való hivatkozás.
A 3. § (3) bekezdése tekintetében nincs meghatározva az állami vállalkozói vagyon fogalma. Ennek pontos meghatározása nélkül a pont értelmezhetetlen - vagy kiegészíteni, vagy elhagyni javasolom.
A vízi létesítmények fejlesztése tekintetében hivatkozás van, de jelenleg nincs országos koncepció, így erre hivatkozni illuzórikus, ezt kiegészíteni vagy elhagyni javasolnám.
A 4. § (1) bekezdés c) pont elhagyását javasolom a hatósági árak tekintetében, ahogy erre már korábban utaltam.
A 4. § (2) bekezdése a helyi önkormányzati feladatok viszonylatában pontosítást érdemelne hatáskör tekintetében. Tudniillik itt a fõváros esetében a fõvárosi önkormányzat képviselõ-testületének a hatáskörébe tartozó feladatokat is szükséges kiegészíteni. Lényeges követelmény, hogy a fõváros kerületei ne hozhassanak létre ellentmondásos helyzetet, például a szennyvíztisztítás körében.
A vízgazdálkodás országos jelentõségû feladatai tekintetében az 5. § teljes egészében egy elnagyolt fogalmazás. Jelenleg nem mûködik országos vízgazdálkodási tanács, ennek létrehozása esetén feladatának meghatározására ez a néhány soros bekezdés nem elégséges. Ugyanez vonatkozik a (2) bekezdés területi szerveire is.
A tulajdonra és a tulajdon mûködtetésére vonatkozó rendelkezés, amely az állam kizárólagos tulajdonában levõ vagyonra utal - a 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján a 2. melléklet 4. és 5. pont meghatározására való hivatkozással -, nem pontos.
Kiegészítésül - pontosítás végett - a 6. §-hoz újabb bekezdéseket javasolnék. Új bekezdésként kellene beiktatni - szíves figyelmébe ajánlom az elõterjesztõnek -, hogy a vízi létesítmények mûködtetésére alapított gazdasági társaság tulajdonában vagy kezelésében az állam, illetõleg önkormányzat azon vagyona van, amelyet a társaságnak átadott. Itt lényegében egy fogalmi zavar mutatkozik. Indokolnám ezt azzal, hogy a törvénytervezet csak állami és önkormányzati tulajdonról beszél, holott a gyakorlatban már társasági tulajdonok is vannak - példa rá a két fõvárosi részvénytársaság is.
További kiegészítésként javasolom, miszerint a vízi létesítmények mûködtetésére alapított gazdasági társaság tulajdonába kerülhet a mûködési területén állami, önkormányzati, lakossági forrásokból készült vízi létesítmény.
A pénzgazdálkodás tekintetében megfoghatatlan, a 7. § (1) bekezdésében is értelmezhetetlen "a közérdek mértékéig" kifejezés. Értelmesebb lenne az (1) és (2) bekezdés összevonása, így a feladatok felsorolásával megkerülhetõ a közérdek meghatározása - ami egyébként is ellentmondó.
A 7. § (3) bekezdése tekintetében az elõbbihez hasonlóan a (3) és a (4) bekezdés összevonása, átfogalmazása célszerûbb lenne.
A pénzeszközök között a fejlesztés céljára szolgáló szolgáltatási díjat is említeni kellene, vagy arra utalni kellene e törvény tervezetében.
A 7. § (5) bekezdésében módosítást javasolok. A több települési önkormányzat szükségletét kielégítõ közmûves víz- és szennyvíz-elvezetési körzeti jellegû közszolgáltatás biztosítása a több településen mûködõ vagy regionális gazdálkodó szervezet feladata. Ilyen esetben a közszolgáltatás biztosításáért a megyei önkormányzat felelõs. Megokolnám ezt azzal, hogy a városok környékén kialakult agglomerációt a városi vízmûvek látják el. Nagyobb körzetekben a regionális víz- és csatornamûvek látják el a szolgáltatást. A megyei önkormányzatok szerepe ezen esetekben másodlagos.
Ugyancsak visszatérõen a 8. § (1) bekezdés szövegmódosítását javasolnám...