DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A környezetvédelmi törvény vitája során is felmerült, hogy Magyarországon mindenkinek joga van a tiszta, egészséges környezethez. Ismeretes, hogy a környezetszennyezés leggyakoribb módja lakott területeken a településtisztaság szabályainak megsértése.
A köztisztaság fenntartása és biztosítása alapvetõ társadalmi igény. Mindezekre figyelemmel a belügyminiszteri javaslat idõszerû és általánosságban alkalmas a települések környezetének védelmére, mert jogilag magas szinten szabályozza a települési hulladék összegyûjtését, elszállítását. A javaslat egyértelmûen keretszabály jellegû, mert a tulajdonos, vagyis a használó és a közszolgáltatást ellátó közötti viszony szabályozásának további kérdéseit önkormányzati rendeletbe utalja.
(21.10)
A törvény és az önkormányzatok által kiadandó rendeletek alapján a tulajdonost - vagyis a használót - törvénybõl fakadó szerzõdéskötési kötelezettség terheli. Feltehetõen ez lesz az általános gyakorlat, és kivételesen fordul majd elõ, hogy a javaslat 1. § (2) bekezdése alapján a tulajdonos - vagyis a használó - más szolgáltatóval köt szerzõdést. A tulajdonost tehát szerzõdéskötési kötelezettség terheli az önkormányzattal, illetõleg más szolgáltatóval szemben.
A javaslat lehetõvé teszi, hogy az önkormányzat rendelete meghatározza a szerzõdéskötés módját, a szerzõdés tartalmát. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok várhatóan a polgári törvénykönyv 209. §-ában rögzített blankettaszerzõdéseket fognak kötni, tehát a szerzõdéshez kapcsolódó biztosítékok - például a szerzõdéses megtámadása - erre a szerzõdésre is vonatkoztathatók. A tulajdonosnak lehetõsége van arra, hogy ne az önkormányzattal, hanem más szolgáltatóval kössön szerzõdést, de ennek tartalmilag azonosnak kell lennie az önkormányzattal kötött szerzõdéssel - a javaslat 2. § c) pontja.
Érvényességi feltételként szabja meg a javaslat azt, hogy ilyen szerzõdés megkötését felhívásra az önkormányzat jegyzõjével igazoltatni kell. Nem szabályozza a javaslat azt az esetet, amikor a jegyzõ a szerzõdést nem fogadja el azért, mert a szerzõdés tartalmilag nem megfelelõ, vagyis nem tartalmazza a 2. § c) pontjában foglaltakat, vagyis nem nevezi meg a hulladék-lerakóhelyet. A jegyzõ eljárása tehát nem csupán formai, hanem érdemi elbírálását jelenti a megkötött szerzõdésnek. A jegyzõ vagy jóváhagyja azt, vagy a jóváhagyást megtagadja. Ennek alapján helyesebb lenne az, ha a szerzõdés érvényességéhez nem a megkötés igazolását kívánnánk meg, hanem az önkormányzat jegyzõjének jóváhagyását.
Feltûnõ, hogy a javaslat nem tartalmaz szankciókat. Mi a jogkövetkezménye például annak, ha a tulajdonos - vagyis a használó - nem köti meg a szerzõdést, nem fogadja el a szerzõdési feltételeket? Igaz ugyan, hogy ezekre a kérdésekre a polgári törvénykönyv tartalmaz rendelkezéseket, és mint mögöttes jogterület eligazítást ad, mégis célszerû lenne utalni arra, hogy a javaslatban nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései irányadók.
A hulladékok elszállítására vonatkozó szerzõdés egyik legfontosabb tartalmi eleme a díj, annak mértéke, a díjfizetés alóli mentesség, a díj mérséklésének lehetõsége. Figyelemmel arra, hogy a szerzõdés megkötése gazdasági és jogi szempontból egyaránt indokolhatóan kötelezõ, továbbá arra, hogy a rendelkezés csaknem valamennyi családot érinti az országban, feltétlenül indokoltnak tartjuk a körültekintõ, pontos, a méltányosság szempontjaira tekintettel lévõ szabályok megalkotását.
A 2. § f) pontja alapján az ellenszolgáltatás, vagyis a díj mértékét, megfizetésének rendjét, kedvezményeket, mentességet a helyi önkormányzat rendelete határozza meg. Ezzel összefüggésben szükségesnek tartjuk nyomatékosan felhívni a figyelmet arra, hogy a díj mértéke - a jelenlegi gazdasági körülményekre figyelemmel - a szegény sorsú családok részére is elfogadható legyen. Több lehetõséget kell biztosítani a mentességre, például a munkanélkülieknél, többgyermekes családoknál. A díj településenként differenciált mértékû is lehet, például üdülõterületeken viszonylag magasabb. Társasházaknál, lakótelepeknél s egyéb igénybe vevõknél a díj mértéke a szemetestartályok számára és ne családokra vonatkozzon. Célszerû lenne átvenni azt a német megoldást, hogy a helyi igazgatási szervezet több egységbõl álló szállítási jegy elõállítására és forgalmazására lenne jogosult, amit a tulajdonos - vagyis a használó - elõre megvásárolhatna, és a szemét szállításakor a szolgáltatást ellátónak átadna.
A Független Kisgazdapárt véleménye az, hogy a törvény megalkotása indokolt, és feltehetõen ösztönözni fog a közterületek tisztántartására is, de legyünk mértékletesek az ellenszolgáltatás megállapítása során, mert a lakosság szociális érzékenysége amúgy is tûrõképessége határán van. A fenti megállapításaimra tekintettel a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseire módosító javaslatokat terjesztettem elõ.
Köszönöm a türelmüket. (Taps.)