FRANCZ REZSÕ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, nem vagyunk ellentmondásban. Egy lépéssel továbbmentem tán. Ugyanis ha a privatizáció során felajánlanak X vagyonkárpótlási jegy ellenében - ahogy mondják, a kódis a kódissal házasodik -, ugyanis utána megszerezte a vagyont, amelyik le van kallódva, tõkeemelésre, mûszaki fejlesztésre képtelen. Következésképpen én arra teszek javaslatot, hogy nemcsak a vagyont kell felajánlani, hanem olyan szervezetet kell létrehozni vagy a kárpótlási jegyeket olyan szervezetek felé kell terelni, amelyek kellõ információval rendelkeznek az iránt, hogy kik vannak tõkebefektetõk.
A menedzsmentrõl lehet beszélni. A menedzsment is ott élt, ahol mi. Következésképpen ha nem sikerült annyira takarékosnak lenni, mint az elõzõ években sikeres privatizátorokká lett korábbi munkavállalóknak - hadd ne mondjak neveket -, akkor annyi pénze lehet, mint nekem, tehát azon nem tud venni egy gabonaforgalmi vállalatot vagy bármit. Következésképpen a menedzsment is hitelbõl lenne képes akármilyen vásárláshoz, privatizációhoz társulni. Honnét akarja ezt a hitelt visszafizetni? A privatizált cégbõl, amelyik maga is tõkeínséggel küzd. Tehát, ha úgy kötelezi el magát egy hosszabb hitel-visszafizetési kötelezettséggel, hogy azt a cégbõl akarja kivenni, abból a cégbõl, amelyik maga is tõkeemelésre, forgóeszköz-feltöltésre érett meg, akkor ez így nem mûködik. Következésképpen kárpótlási jegy, menedzsment és olyan tõkebefektetõ, aki képes arra, hogy a helyi termelõket és a menedzsmentet összefogva lásson fantáziát az illetõ feldolgozóiparban, az igen, az mûködõképes lenne.
Elég baj, hogy az eddigiek során ez nem így történt. Mert akkor már nem lenne kézben ennyi kárpótlási jegy, és meglenne a Rusznák képviselõ úr által is említett egészséges vertikális kapcsolat a termelõk, a készletezõk és a feldolgozók között. Ha korábban is úgy jött volna ez létre, hogy a kárpótlási jegy mellett a tõkebefektetõk, a kárpótlási jeggyel rendelkezõk mellé szinte kötelezõen be kellett volna ezeket vonni. Az a dolog elzúgott, mert pénzt kaptak érte, megtörtént egy jelentõs feldolgozóipari privatizáció. Nyilvánvaló, hogy nem a legtõkeerõsebbekért és a leghatékonyabban mûködõkért nyúltak ki elsõsorban az eddigi privatizáció során. A maradékot oda lehet lökni kárpótlási jegyért, de az nem lesz mûködõképes. Csak plusz tõkebefektetés esetén! És nem úgy, hogy elkötelezett hitelekkel, tõkekivételre elkötelezettek esetében.
Tehát ezért kétélû ez a dolog. Nem vagyunk mi ellentmondásban - legalábbis azt hiszem - sem szándékainkban, sem tettekben, csak a tõke hiányzik abból a szférából. Tehát azt kellene összeszervezni, a kárpótlási jeggyel rendelkezõ termelõket és tõkéstársakat összehozni. Igaz, hogy nagyon sok esetben ellenérdekeltség van, ezért is következett be az az állapot, ami most van, és ez nem jó.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.)