JUHÁSZ GÁBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársak! Ebben a késõi órában egy elég groteszk helyzet alakul ki, hogy frakcióm támogatásával mint kisebbségi vélemény hordozója állok itt önök elõtt, és szeretném elmondani részben négy ellenzéki képviselõtársunknak, részben a jegyzõkönyvnek, illetve - szíves érdeklõdésüket megköszönve - mindazoknak, akik még ekkor is ilyen kitüntetõ figyelmet szentelnek az ifjúság ügyének, hogy mi a kisebbségi vélemény, és a költségvetési bizottság képviselõi közül miért javasoljuk önöknek ezt a törvénytervezetet elfogadásra. Teszem ezt annál is inkább szívesen, hiszen én is egyike voltam azoknak, akik aláírásukkal ellátták a sürgõs tárgyalás kérelmét ebben az ügyben.
Nézzük, hogy valójában mirõl is van szó. A Központi Ifjúsági Alap 1993-ban 100 millió forint, '94-ben 36 millió forint és '95-ben szintén 36 millió forint költségvetési támogatást kapott. Ez a pénzösszeg önmagában a mûködéshez is rendkívül kevés, és egyáltalán nem tehermentesíti a költségvetést, illetve a feladatokat nem teszi megvalósíthatóvá. A benyújtott javaslat ezekre ad egyfajta megoldást. Ezen kívül új feladatok is felmerültek, olyanok, mint az önkormányzati törvényben megjelent kötelezõ gyermek- és ifjúsági feladatok, az ifjúságkutatás feladatai, a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács mûködése, mûködtetése, az európai ifjúsági együttmûködés megvalósítása.
Miben tartjuk különlegesnek ezt a törvényjavaslatot a jelenlegi állapothoz képest? Egyszerûbbé teszi az ifjúsági célú pénzeszközök felhasználását, hiszen egy alapba kerülnek ezek a pénzek az eddigi kettõ helyett. Tehermentesíti a költségvetést is, hiszen két helyen is kiadáscsökkentõ tételként jelentkezik. Forrásautomatizmust biztosít, ami rendkívül különleges ügy, különösen ebben a szférában, hiszen így elkerülhetõ az, hogy minden évben - az érdekérvényesítés hiánya miatt - megnyesse a költségvetés elfogadásakor a tisztelt Ház ezt a tételt. Nyilvánosságot biztosít a közpénzek felhasználásához. Ezt nagyon fontos dolognak tartjuk, hiszen - ahogy itt el is hangzott - '92-ben 40 százaléka, '93-ban 28 százaléka ment el a pénzeknek úgy, hogy nem nyilvánosan meghirdetett pályázatok kapcsán döntötték el. S mindezt az érintettek részvételével kívánjuk megvalósítani, ami - azt hiszem - minõségileg új elem, olyan gesztusértékû elem, amely a cselekvõ szervezetek és a hatalom más, együttmûködést igénylõ munkaformáját vezeti be a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány kérdéskörébe.
Azt hiszem, mindnyájan ismerünk olyan híreket, amelyek a folyamatos vagyonvesztésrõl szólnak, s mi úgy gondoljuk, hogy ennek a folyamatnak véget kell vetni. Nem közalapítványi formában létezik jelenleg, ugyanakkor közpénzeket használ föl. Átalakítására máshonnan javaslat nem érkezett, ezért rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a képviselõk munkájába beleértsük a szükséges törvények megalkotását is. A korosztály részvétele biztosított lenne. Ez olyan igény, amire nagyon régóta tart számot ezeknek a fiataloknak a szervezete, illetve az ezekkel foglalkozó szervezetek. A nyilvánosság ellenõrzése, az alapító felügyelete és a vagyonalakulás figyelemmel kísérésének a lehetõsége ebben a törvénytervezetben garantált.
Mindezek alapján ajánlom e törvényjavaslatot mindazok támogató figyelmébe, akiket irritál a közpénzek ellenõrizetlen szétfolyása, és felelõsséget éreznek a gyermek- és ifjúsági korosztályok támogatásának ügyében.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)