DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A Független Kisgazdapárt a benyújtott kormánycsomagot összességében úgy értékeli, hogy a szociális juttatásokat nyírbálják meg azért, hogy egy szûk kör soha nem látott hatalmas gazdagodását elõsegítsék. Úgy gondoljuk, hogy a pénzügyminiszter úrnak az arra való hivatkozása, hogy az éjjel jött haza az EBRD-bõl, ahol valamennyi pénzügyminiszter egyetértett vele a kormányzati intézkedések szükségességében, néhány kérdést fel kell hogy vessen.
Mindenekelõtt feltenném a kérdést, igen tisztelt pénzügyminiszter úr: mi lett volna, ha ön felhívja a nyugati pénzügyminiszter kollégáinak a figyelmét arra, hogy az önök dilettantizmusa és hozzá nem értése idézte elõ ezt a 170 milliárd forintos hiányt, amit most özvegyeken, árvákon, gyerekeken akarnak behajtani. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.) Engedje meg, hogy a Napi Világgazdaság '95. március 21-ei számára hivatkozzam, amely beszámolt arról, hogy önöknek 1,4 milliárd USA-dollár nettó vesztesége keletkezett a rossz átváltási arányokból, ami pontosan megfelel annak a 170 milliárd forintnak - 120 forint/dollárjával számolva -, amelyet önök most sarcként kivetettek a népre.
De ön szólt a privatizációs mulasztásaikról is. A privatizációs mulasztások is, hozzávetõlegesen ennek a 170 milliárd forintos összegnek felelnek meg, hiszen önök 150 milliárdot akartak beszedni ebben az évben, és önmaguk is elismerték, hogy havi 8 milliárd forint veszteségük van a késedelmükbõl. Egyértelmû tehát, hogy körültekintõbb gazdálkodás esetén elkerülhetõ lett volna ez a hatalmas hiány.
A másik észrevételem, hogy vajon mi lett volna, ha a pénzügyminiszter úr felhívja a nyugati pénzügyminiszterek figyelmét arra, hogy Magyarországon a nyugati bérek helyett és nem a nyugati bérek mellett voltak azok a szociális juttatások, amelyeket önök most megint megnyírbáltak. Tehát ha elvették ezeket a juttatásokat, akkor már nem maradt semmi, mert ha jól tudom, önök a mai napig nem adnak nyugati béreket e helyett.
Tehát lehet, hogy ön most hallotta a pénzügyminiszter uraktól mindazt, amit elmondott, de akkor engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy ön hány brosúrával van elmaradva a hazai eseményeket illetõen. Tudniillik néhány héttel ezelõtt írásban - remélem, elhiszi nekem, hogy nem most gépeltem, amíg ön beszélt - a következõket jelentettem meg ezzel kapcsolatban, amit érdemes felidézni. Itt ugyanis arra hivatkozom, hogy ön majd arra fog hivatkozni - ezt elõre megmondtam -, hogy az intézkedéscsomag helyes, mert a nyugati partnereink helyeslik. Régen - zárójelben hozzátettem - perdöntõ érv a szovjet elvtársak helyeslése volt.
Itt érdemes még a következõkre felfigyelni, amit ugyancsak hetekkel ezelõtt írásban megjelentettem. Az, amit ön most kifejtett, tökéletesen megfelel a régi pártállami ideológiának, bizonyos fokig a fogalmakat átkozmetikázta. Mirõl van szó? Ma már nem pártellenes vagy reakciós, nem is jobboldali vagy baloldali elhajlásról beszélnek, mint mondjuk még néhány évvel korábban, hanem most azt mondják: aki az önök álláspontjával ellentétes véleményt fejt ki, az hozzá nem értõ, felelõtlen, demagóg, populista. Ugyanakkor mindig arra hivatkoznak, hogy ha nem az önök eljárása szerint történik mindaz, amit önök kérnek, akkor az ország kormányozhatatlanná válik, államcsõd fenyeget, kényszerpályán vagyunk, csak így lehet a gazdaság fellendülését megalapozni. Ilyen és ehhez hasonló, valóban demagóg kijelentéseket tesznek önök, de közben a gazdaság állandóan leül.
(10.40)
Mi úgy gondoljuk, az intézkedéscsomag helyeslése a Valutaalap oldaláról nem feltétlenül kell hogy annyira meghassa pénzügyminiszter urat. Mert talán nem ártana, ha figyelmébe idézné azt, amire én most felhívom majd a becses figyelmét, hogy 1982-tõl kezdve a Nemzetközi Valutaalap lényegében mint a kis országok, az eladósodott országok követeléseinek behajtója szerepel, egy kissé durva megfogalmazással, valami olyasmi szerepet játszanak vagy töltenek be, mint valamikor - mondjuk, Magyarország megszállásakor - a török szandzsákok. Csak amíg egyetlenegy magyar embernek akkor eszébe nem jutott volna a török behajtók tanácsai alapján az ország gazdaságát felépíteni, ön - sajnálatos módon - a Nemzetközi Valutaalap elõírásait, ne haragudjon, szinte szolga módon követi. Holott, mondjuk, a Világbank - ha már csak egy kicsit kitekintene a világban, láthatná - egész másként ítéli meg ugyanazokat az eseményeket, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap kedvezõtlenül ítél meg.
Ön olyan fogalmakat is fölhozott itt a beszédében, mint a forint csúszó leértékelése. Én nagyon nagy figyelemmel hallgattam az ön szavait, és éppen ezért eszembe jutott, hogy vajon miért nem olvassa ön fel a néhány évvel ezelõtti Surányi-Bokros-féle intenciókat, amikor önök másfél éven keresztül ennek pont az ellenkezõjét mondták. A forint felértékelése mellett kardoskodtak, ugyanúgy, ahogy most a forint leértékelése mellett kardoskodnak. Ezt én úgy ítélem meg, hogy az ön tevékenysége legjobb esetben nem olyan romboló hatású - ahogy én azt feltételezem -, mert egyszer rosszat csinál, egyszer jót csinál; de sajnos, azt kell mondjam, most is rosszat csinál - majd rá fogok mutatni, hogy miért gondolok én erre.
Aki ezt a pénzügyi csomagot reálisan értékeli, annak látnia kell, hogy annak a hatása a középosztály padlóra küldése; megölik önök a középosztályt. Márpedig nemzeti középosztály nélkül nincs nemzeti felemelkedés. Már nehogy azt higgye, igen tisztelt miniszter úr, hogy majd ön a nagypénzûektõl egy fillért is fog kapni. A nagypénzûek fel fogják venni a különbözõ segélyeket, mert nekik nincs kimutatható jövedelmük; egyedül a középosztályt meg a kisembereket tudja megfogni. Õket sanyargatja; csak gyakorlatilag tõlük már nincs mit elvenni.
Én úgy gondolom, hogy ennek az intézkedéscsomagnak nem az a kedvezõ hatása lesz, amit ön kifejtett, hanem ellehetetleníti az ország gazdaságát, így növelni fogja a munkanélküliséget, még jobban leülteti a termelést, tovább fogja szûkíteni a belsõ piacot. Ennek következtében, miután a termelést leülteti, a belsõ piacot szûkíti, növeli az importigényt, ezért tovább fogja drágítani a megélhetést; tehát az ország gazdaságára nézve katasztrofális kihatása lesz.
Ezért fogalmaz úgy a Független Kisgazdapárt, hogy itt nem gazdasági válság van - ahogy azt önök állítják -, hanem gazdaságirányítási válság. Kérem, ne vegyék rossz néven, de én nem tudok jobb hasonlatot: hogyha ön és Horn miniszterelnök úr álltak volna gróf Széchenyi István helyén, akkor - higgyék el nekem - még a mai napig is dereglyén kelnénk át a Dunán. Önök annyira retrográd, régi sztereotípiákhoz ragaszkodó pénzügyi politikát valósítanak meg (Derültség a koalíciós képviselõk körében. - Dr. Bokros Lajos pénzügyminiszter tapsol.); tehát egyszerûen nem akarják észrevenni a kor hívó szavát. (Derültség a bal oldalon.)
Tehát legyen szabad arra rámutatnom, hogy rossz az önök diagnózisa a pénzügyi politikát illetõen. Rossz a terápiájuk, ennek következtében rossz a restrikciós kezelési mód. Egyértelmû, hogy ezek tehát ellehetetlenítik a gazdaságot.
Kérem, ki kell arra is térnem, hogy ugye, önök válságkezelésre rendezkednek be, de nem adnak semmiféle megoldást a válságra, hanem ezt zsarolásként használják a társadalommal szemben. És én úgy gondolom, ez az önök politikájának a lényege.
Nagyon szeretném, ha emellett látnák, hogy rendkívül rossz a gazdasági diplomáciájuk. Ugye, ha kérdezik, mi a megoldás, akkor rögtön vegyék észre, hogy ennek az ellenkezõje, mint amit önök csinálnak. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Rossz a marketing munkájuk. Információs válság van ma Magyarországon, már a Statisztikai Hivatal sem mûködik. Kérem, hát akkor, amikor az egész világon információs robbanás van, információs forradalom, mi pont az ellenkezõ irányba haladunk.
Egyértelmû, hogy erõtlen az érdekvédelem. Elég, ha arra utalok, hogy - mondjuk - ha Romániában sertéspestis felütötte valamikor a fejét - ez nem konkrétan a Horn-kormány bûne... (Derültség a kormánypárti képviselõk körében.) ..., csak jelzem, hogy az egész...az egész hozzáállása milyen a magyar vezetésnek -, akkor tudomásul veszik, hogy Magyarországgal szemben elrendelik a pestiszárlatot, Romániával szemben nem. De azt már látniuk kell, hogy azért önök is felelnek, hogy most van NATO helyett békepartnerség, Európai Unió helyett van társult tagság, és ugye van még emellett az egész nyugat-európai érdekeltség helyett tulajdonképpen a schengeni egyezmény; ami aztán abszolút padlóra küldi az egész országot. (Derültség a bal oldalon.)
A Független Kisgazdapárt úgy ítéli meg, hogy ilyen alapon a magyar gazdaság még inkább ellehetetlenül, mint ahogy eddig ellehetetlenült.
Mit mond a Független Kisgazdapárt? Mi azt mondjuk, hogy egy alternatív gazdasági programot kellene megvalósítani. Most szándékosan nem akarok beszélni annak az elemérõl... (Derültség a bal oldalon.), amelyet én a külsõ államadóssággal kapcsolatban már korábban kifejtettem. - Persze, ha a pénzügyminiszter úr kevesebbet nevetne, talán többet megértene abból, amit mondok. (Élénk derültség.) Ennek következtében kevesebbet bakizna, nem kellene a nyugati kollégákhoz szaladni tanulni; itthon is elkezdhetné már a tanulást. (Derültség.)
Nos, úgy gondolom, hogy a mi gazdaságpolitikánk egyszerre több prioritással is számol. Tehát nem a húsz éve csõdöt mondott restrikciós politikából kell kiindulni, hanem természetesen az ésszerû korlátok betartása mellett, egyszerre több intézkedést kell tenni. Úgy gondoljuk, hogy ezért a gazdasági problémákat nem egymás után, hanem amint jeleztem, az ésszerû hangsúlyok kialakításával, összehangoltan kell megoldani.
Most persze felmerül, hogyha az intézkedések hatékonyságát, a meglévõ erõforrások mozgósítását és a valós tartalékok elõbányászását egyszerre kell megoldani, ennek a pénzügyi fedezetét honnan lehet elõteremteni. Mi azt mondjuk elõször is, nem feltétlenül biztos, hogy mindig a kisember sanyargatása révén. Engedjék meg, hogy fölemlítsek egy-két dolgot. Ugye, önök a restrikciót a kisemberrel szemben fontosnak tartják, de ugyanakkor miért nem veszik le a bankárok csillagászati összegû fizetéseit, miért nem nyúlnak hozzá rendkívül keményen a bankok kintlévõségeinek a behajtásához; több tízmilliárd forintról van szó. Ha egyáltalán szükség van arra, hogy mondjuk, a gyerekektõl elvegyék a tandíjmentesség lehetõségét, miért nem gondol arra, igen tisztelt miniszter úr, hogy mondjuk, elvehetné saját magától, a miniszterelnök úrtól, a pártelnököktõl, mindenkitõl a gépkocsihasználatot, minden lehetséges elõnyt. És én úgy gondolom, hogy mindenekelõtt a legfelsõ szféránál kell spórolni, nem a gyerekeknél kell spórolni.
(10.50)
Nem az elesetteknél kell spórolni. De én azt hiszem, hogy látni kell azt is, hogy amíg túlburjánzott apparátusok lesznek, amíg, mondjuk, a parlamenti költségvetésnek is olyan elképesztõ anomáliái lesznek, hogy egyes területeken két kézzel szórják a pénzt, a másik oldalon pedig a kisembereket szorítják meg, addig a társadalom maximális ellenállásába fog ütközni minden kezdeményezés.
Most mi azt mondjuk: ahhoz, hogy a gazdaságirányítás mûködõképesebb, tehát hatékonyabb, hatásaiban kedvezõbb legyen, azt mindenekelõtt jobb szervezéssel kellene megoldani. Vannak ezen túlmenõen szinte azonnal mozgósítható tartalékok. Nagyon szívesen, nem az idõkeretem terhére, de ilyet tudok önnek megnevezni. (Derültség.) Végül számolni kell az új gazdaságpolitika révén megszerezhetõ, a gazdaságba bevonható jelentõs forrásokkal. Ezek együttesen lehetnek alkalmasak arra, hogy végül is a gazdaságot elõrevigyék. A Független Kisgazdapárt ekként ítéli meg a helyzetet.
Nagyon szeretném, hogyha ezt az igen tisztelt miniszter úr és a gazdasági kormányzat is figyelembe venné. Az ötletszerû sarcok kivetésével dezorganizálják az egész gazdaságot. Ezekkel az ötletszerû sarcokkal tönkreverik a feléledési lehetõségünket. De ugyanakkor legyen szabad észrevenni, hogy az elfogadhatatlan dolog, hogyha önöknek eszébe jut, hogy a dilettantizmus elvitt egy csomó pénzt, akkor annak a társadalmi rétegnek a lételeméhez nyúljanak hozzá mindig, amelyikhez akarnak. Most a szociálpolitikában, a lerobbant egészségügyben, a mûködési gondokkal küszködõ oktatásban találnak pénzszerzési lehetõséget.
Az elõkészítés során most sem számolnak azzal, amivel minden valamirevaló kormánynak számolnia kellene, hogy készítsék el a hatáselemzéseket, végezzék el a megfelelõ számításokat, milyen következményekkel fog ez járni, milyen negatívumokkal fog ez járni, és ne vegyék rossz néven, ha mást nem, olvassanak egy kicsit Bajzát, és nézzék meg, hogy mit jelent a nemzet jövõje szempontjából, ha az oktatásból vesznek le, mit jelent a nemzet szempontjából, ha a kórházakat lehetetlenítik el, ha az egészségügyet lehetetlenítik el.
Unos-untalan elmondtuk már: egy társadalom akkor tisztességes, akkor demokratikus, ha gondoskodik az öregekrõl, a betegekrõl, a gyerekekrõl. Ez az intézkedési csomag pedig elsõsorban az öregeket, a betegeket, a gyerekeket és a nemzeti középosztályt sújtja. Ennek következtében ez az egész intézkedési csomag a Független Kisgazdapárt számára elfogadhatatlan. Kérem, gondolják meg. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)