DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Borús történelmünknek egy aránylag derûsebb epizódja volt, amikor Mária Terézia királynõ uralkodott, akinek nevéhez fûzõdik többek között az Urbarium címû törvény kiadása, amely szabályozta, hogy mily mértékben lehet megterhelni a jobbágyokat, vagyis - mai szóval - az ország dolgozó rétegeit. Annak idején a nemességbõl sok embernek nem tetszett ez, és megkérdezték a királynõt: vajon miért fogja ennyire pártját a parasztoknak. Az a kormányzati bölcsesség, amely akkor elhangzott, a mai napig is minden józan politikát folytató kormánynak az adózási határokat jelenti. A királynõ ugyanis azt mondta, hogy legelni kell hagyni a birkát, ha nyírni akarjuk.
A gazdasági bizottságban folytatott vita tulajdonképpen arról szólt, hogy nem kell legelni hagyni a birkát, elég csak nyírni azt. Körülbelül ezt írja elõ ez a törvénycsomag, amelyet most fog tárgyalni a parlament, amelynek következményeként tulajdonképpen az elkövetkezõ idõkben csak nyírni fogják a birkát, csak a jövedelmeket fogják elvonni a lakosságtól, nem hagyva lehetõséget arra, hogy saját boldogulását megtalálja, és boldogulásának arányában járuljon hozzá az állam terheinek a viseléséhez.
Ez a - Bokros miniszter úr nevével fémjelzett - csomag tulajdonképpen több oldalról támadja meg az adófizetõ polgárokat és azoknak a pénztárcáját. Elõször úgy, hogy inflációt gerjesztve a maradék megtakarításokat is elértékteleníti, másodszor úgy, hogy a gazdasági fejlõdést visszavetve megnöveli a munkanélküliséget, és tönkreteszi a nem elég erõs gazdasági vállalkozások zömét. Harmadsorban úgy hozza az embereket nehezebb helyzetbe, hogy a szociális támogatásokat részben megvonja, részben csökkenti.
Úgy gondolom, vissza kéne térni ahhoz a több évszázados állami bölcsességhez, hogy csak addig szabad adóztatni a polgárokat, ameddig azok jövedelmi viszonyai az adófizetést lehetõvé teszik. A mai modern közgazdasági irodalomban ez a diszponíbilis jövedelmek alakulásának a mértékérõl szóló fejezetben van felsorolva. De ilyen csúnya szavakat úgysem ért az átlagember, ezért maradjunk inkább a birkanyírás hasonlatánál.
Érdekes az a felvetés - amit itt sokan elmondtak -, hogy ez az ország gazdasági konszolidációjához fog vezetni. A gazdasági bizottság ülésén az volt a kisebbség véleménye, hogy ez egy ad hoc intézkedéssorozat, amely rövid távú elõnyöket hosszú távú hátrányokkal együtt párosítva zúdít az országra. Hiszen nézzünk csak bele: az anyag vagy a törvénycsomag alapvetõ bevételeket a vámpótlékból és más többlet-adóbevételekbõl próbál magának remélni.
(11.00)
Ez hosszú távon nem fog pénzt hozni nekünk, hiszen más országok hasonló megtorló intézkedéseket fognak életbe léptetni velünk szemben.
Másodsorban: minden ilyen intézkedés inflációt gerjeszt, amelynek a megfékezésére a bérbõl és fizetésbõl élõk jövedelmének megcsonkítását vagy legalábbis visszafogását írja elõ a törvénycsomag. Tehát kétszeresen is tönkreteszi azt a teherviselõ réteget, amely az ország adójövedelmeinek döntõ többségét produkálja ma Magyarországon.
Hölgyeim és Uraim! Persze lehet nyírni a birkát tövig is, lehet gyakorítani a nyírások számát - de több gyapjú ezáltal nem lesz! Én biztos vagyok benne, hogy ez a törvénycsomag olyan észrevétlenül fog elmúlni a többi törvény mellett, mint amilyen nagy dérrel-dúrral beharangozták ezt. Ez a törvénycsomag nagyrészben nem fogja elérni a célját, gyakorlatilag politikai bizonytalanságot kelt a gazdasági élet szereplõi között, és éppen ezért káros az ország számára.
Egy megjegyzésem volna még, tisztelt Ház. Ez a törvénycsomag a miniszterelnök úr véleménye szerint rendkívüli hatású; ez a törvénycsomag az ország életét alapvetõen befolyásoló gyûjtemény. Meglepetéssel kell konstatálnom, hogy egy ilyen fontos törvénycsomag tárgyalásánál egyedül az elõterjesztõ miniszter és három államtitkár tartózkodik a Házban, ami körülbelül azt fejezi ki, hogy a tisztelt kormányt és a kormánypárti képviselõket... (Az elnök kikapcsolja a képviselõ mikrofonját.)... legalább annyira nem érdekli...