VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Valamennyien nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a kormányzat - a gazdaság erõnlétének megfelelõen - megtegye a szükséges lépéseket a forint konvertibilissá tétele irányában. Magyarország európai integrációjának egyik fontos alapkövetelménye valóban az, hogy a fizetõeszközünk átváltható legyen.
Sokan - óvatos optimizmussal - úgy gondolták, amikor önt pénzügyminiszterré nevezték ki, hogy pénzintézetbõl érkezõ szakemberként ön a kellõ óvatossággal és figyelemmel jár majd el egy olyan kényes eszközzel szemben, mint a hazai fizetõeszköz, a hazai forint. Sajnos, ezt a vélekedést az utóbbi idõszakban két olyan eset árnyékolja be, amit szóvá kell itt tennem.
Az egyik eset a múlt heti parlamenti vitanapon történt, amikor ön kijelentette, hogy a kormány leértékelési és árfolyam-módosító lépése a devizaspekulációt akadályozta meg. Sajnos, a lakosság számára a napi tapasztalat - amit mondjuk Budapest vagy Szeged belvárosában tapasztal - némileg ellentétes ezzel a kijelentéssel.
A másik eset a devizatörvény módosítása kapcsán merült föl - ennek a tájékoztatónak a kapcsán -, amikor elõször azt hallhattuk, hogy a lakosság számára kvázi teljes konvertibilitás teremtõdik meg, majd késõbb egy pontosítás történt, hogy ez nem jelenti azt, hogy a 800 dolláros valutakeret módosul, hanem csak továbbra is - mondjuk - utazási irodákon keresztül lehet különbözõ szolgáltatásokat megvásárolni.
Kérdezem a pénzügyminiszter urat, hogy mi az igazság ebben az ügyben, mi volt a nyilatkozatnak az alapja, és mi hangzott el valójában. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)