DR. KIS ZOLTÁN földmûvelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõ Asszony! Valóban a kérdésben egy picit benne is van a válasz: sokszor maguk a tulajdonosok kérik, hogy jó minõségû és kevésbé jó minõségû földek közül több tagban kerüljön tulajdonukba az a földmennyiség, amelyet részben kárpótlás címén - ezek a licitföldek -, részben pedig a részarány visszajuttatása kapcsán kapnak meg.
Ebben az esetben problémát jelent valóban a mûvelés is, problémát jelent a hatékony gazdálkodás és a szomszédjogok is, mert ha azt figyelembe vesszük, hogy itt bizonyos mûvelési kötelezettség van, és azt is, hogy itt esetleg olyan izolációs zónákat kellene kialakítani, amelyek a szomszédot nem zavarják és a hatékonyságot elõsegítik, akkor látjuk, hogy ez nem a legésszerûbb törvényhozás volt annak idején, amikor megszületett, s nem a legésszerûbb birtoknagyságok jöttek létre.
Ennek érdekében az 1994-es LV. törvény már megtette az elsõ lépést - bár akkori ellenzéki képviselõként többet szerettünk volna elérni -, hogy a birtokösszevonások, az önkéntes földcserék könnyebbé és, ha úgy tetszik, olcsóbbá váljanak. Így az adómentesség biztosított abban az esetben, ha önkéntes földcsere alapján próbálják meg a földjeiket összevonni. Akkor kell csak adót fizetni, ha ez értékkiegyenlítéssel is jár, tehát kvázi, én egy bevételhez jutok a földön túl, mert egy olcsóbb és alacsonyabb aranykorona- értékû földet szereztem meg.
Az elõttünk álló jogalkotási feladat az év második felére megköveteli, hogy a földtörvény ez irányú módosítását kezdeményezzük, ami további könnyítést eredményez. Valamint most jelzem, hogy az úgynevezett megszorító csomag illetékekre vonatkozó rendelkezései nem érintik a földszerzést, a föld adásvételét - és így cseréjét -, változatlanul kedvezményezett illetékfizetési kötelezettség áll fenn ebben az esetben is. Kérem, szíveskedjék válaszomat elfogadni. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)