DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! A magyar-moldvai alapszerzõdésre vonatkozó tárgyalásokat még Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter úr vezetése alatt kezdtük meg, méghozzá korábban, mint ahogy a 1201-es határozatot az Európa Tanács elfogadta volna.
Az alapszerzõdés szövege nagyjában és egészében elõ volt készítve aláírásra, néhány kérdésben maradtak fenn rendezetlen és egyeztetetlen pontok, ezeket kellett az elmúlt idõszak folyamán egyeztetnünk.
A magyar fél felvetette azt, hogy az Európa Tanács által idõközben elfogadott 1201-es határozatot is tekintsük az alapszerzõdés részének, ettõl azonban a moldvai fél elzárkózott. Elzárkózott azért, mert még nem tagja az Európa Tanácsnak, Moldva - ezt Jeszenszky úr jól tudja, aki a moldvai felvétel raportõre - most van a felvételi eljárás alatt. Azért zárkózott el, mert úgy ítélte meg, hogy a kérdésnek ez a rendezése a kétoldalú kapcsolatok keretein belül nem indokolt.
Szeretném felhívni Jeszenszky képviselõ úr figyelmét is, hogy mióta ez a 1201-es határozat az Európa Tanácsban elfogadásra került, négy alapszerzõdés született meg: a magyar-török, a magyar-kazah, a magyar-szlovák és most a moldáviai. Ezek közül egyedül a magyar-szlovák tartalmazza - érthetõ okoknál fogva - a 1201-es határozatot. Érthetõ okoknál fogva ez az, amelyik a legrészletesebben foglalkozik az Európa Tanács határozataival, hiszen erre a kérdésre azokban az alapszerzõdésekben fektetünk nagyobb hangsúlyt, ahol nagy létszámú magyar kisebbség él és ahol az õ érdekeik szempontjából fontosnak tekintjük annak belefoglalását.
Adataink szerint Moldvában 300 magyar nemzetiségû él, Magyarországon moldvai nemzetiségûek nem élnek, ezért nem éreztük feltétlenül fontosnak, hogy ebben a szerzõdésben - csakúgy, mint más szerzõdésekben, a magyar-kazahban, a magyar-törökben - erre a kérdésre különös hangsúlyt fektessünk. Kérem a képviselõ urat, hogy válaszomat fogadja el. (Taps a bal oldalon.)