DR. KIS ZOLTÁN földmûvelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársam! A kérdés végével kezdeném, mert az egyszerûbb. A piaci kilátások mind külföldön, mind belföldön viszonylag jók, jelen pillanatban a mezõgazdasági termékek értékesítése megfelelõ jövedelemhányaddal biztosítható.
A kérdés elsõ része viszont pár évet késett. Valamikor '85-'86-ban még aktuális lett volna, hogy ilyenkor tavaszi idõ szerint a kormány elindul és megköti a felvásárlási szerzõdéseket, és az állam kontójára, az adófizetõk pénzére felvásárolja azokat az árukat, amelyek késõbb eladhatatlanok, illetve amelyeknek az értékét így a piac nem ismeri el. 1990 óta állami felvásárlás nincs, és nem is tervezzük, hogy ilyet beépítsünk addig, amíg ebben az országban piacgazdaságot próbálunk létrehozni. Azonban arra az öt fõ termékre, amelynek elõállítása stratégiai fontosságú - így a kukorica, a búza, a tej, a szarvasmarha, a sertés - garantált árak meghirdetésére kerül sor. Ez ebben az évben is megtörtént, az elõzõ évben is megtörtént. Ennek a garantált árnak az a feladata, hogy az esetleges piaci zavar esetén az ilyen terméket elõállítóknak az önköltséget kompenzálja állami pénzbõl. Ez nyilván nyereségtartalommal nem bírhat, ez egy olyan megkötött és késõbb felbontott szerzõdésnek a garanciája lehet, amely a termelés biztonságát hosszú távon fenntartja.
Még egyszer ismétlem, tehát nem tervezzük ennek a körnek egy olyan bõvítését, amely a piaci viszonyoktól elszakadva, gyakorlatilag a közpénzekre appelálva nem kényszeríti a termelõt is arra, hogy alkalmazkodjon a piachoz és keresse annak felvevõképességét, akkor és azt vessen, azt állítson elõ, amire az adott piac igényeként az értékesítés biztosítható. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)