DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Legfõbb Ügyész Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Legfõbb ügyész úr 1995. február 21-ei válaszában a Gerõ László és Markovics Béla által okozott 120 millió dolláros kár ügyében feltett kérdésekre röviden válaszolt. Ez a közvéleményt nem nyugtatta meg, nem volt kielégítõ. Válaszának lényege: nem történt a jelenlegi Btk. szerint bûncselekmény, ilyenrõl tudomása a devizabûntettrõl szóló feljelentésbõl, sem máshonnan nem volt. A kár a pénzintézeti mûveletek kockázata, a veszteség önmagában nem bûncselekményi ok.
1989-90 táján sajtócikkek jelentek meg, hogy Gerõ László volt ávós tiszt miként rabolta el Bécsbõl 1961-ben Ábrányi Aurélt, a Szabad Európa Rádió munkatársát, s hogyan tûnt el az a 120 millió dollár, amit õ, mint az Interag vezérigazgatója a Magyar Nemzeti Banktól kapott. Gerõ társa Josef Schmidt 40 millió dollárért Santa Fé-ben egy üzemképtelen olajfinomítót vásárolt. A tranzakciót Gerõ Lászlónak Liechtensteinben bejegyzett postafiók cégén keresztül bonyolították le. A 120 millió dollár forintértéke nagyobb, mint amennyi egy új Nemzeti Színház felépítéséhez szükséges lenne.
Ilyen elõzmények után mi történt? Az MNB megvárta a törvénymódosítást, az életbe lépést megelõzõ napon tett feljelentést devizabûntett miatt. Ügyészség annyit állapít meg, hogy a feljelentett devizabûntett már csak szabálysértés. A 120 millió dollárral mint vagyoni hátránnyal nem is óhajt foglalkozni, s az ügyészi tudomás hiánya magyarázza, hogy a feljelentés kiegészítése iránti igény korábban fel sem merült. Vizsgálni sem hajlandó, miképpen tûnhetett el a 120 millió dollár.
Kérdés: az ügyészség miért nem követelte az MNB-tõl az ügy kivizsgálását? Miért nem alkalmazott külsõ szakértõket? Mit szól legfõbb ügyész úr a feljelentés idõzítéséhez?
Felhívom legfõbb ügyész úr figyelmét eddig nem említett személyeknek esetleges bûnsegédi tevékenységére, illetve bûnszövetség gyanújára és a bûnpártolás lehetõségére.
Tájékoztatom legfõbb ügyész urat, hogy Bécsben Gerõ úr ellen már hosszabb ideje büntetõeljárás folyik az Ábrányi-ügy miatt, akit akkor 13 évi börtönre ítéltek, majd szabadulása után örökre eltûnt, feltehetõen meggyilkolták.
Látszik, Ausztria európai jogállam, ahol 33 év után is olyan üggyel foglalkozik a büntetõbíróság, amely régi is és Ausztria érdekeit csak közvetve sértette: az elkövetõk és az áldozatok is magyarok voltak. Jogállamiságból van mit tanulni az osztrákoktól a magyar ügyészségnek, tisztelt legfõbb ügyész úr.
Az alábbiakat kérdezem legfõbb ügyész úrtól:
1. A perben az osztrák bíróság kérdésére, hogy honnan volt ennyi pénze, Gerõ úr azt válaszolta, hogy a magyar államtól kapott a forradalom után 120 millió dollárt. Igaz, hogy ez 30 évvel késõbb volt, de nyilvánvalóan igaz.
Figyelemmel kíséri-e az ügyészség a bécsi pert, különös tekintettel a 120 millió dollárral kapcsolatos kijelentésekre?
2. Az 1994. évi XIX. törvénnyel kihirdetett strasbourgi bûnügyi jogsegélyegyezmény 3. cikke lehetõséget biztosít általában bizonyítékok beszerzésére. A kiegészítõ jegyzõkönyv 1. cikke szerint a jogsegélyt még pénzügyi bûncselekmények esetében sem tagadják meg.
Élt-e ezzel a lehetõséggel az ügyészség, hiszen Gerõ úr tartózkodási helye ismert?
3. Gerõ úr a tervben kijelentette, hogy a magyar államtól nyugdíjat kap. Nyilván "jól megérdemelt, áldásos tevékenységéért!" Megvizsgáltatta-e az ügyészség, hogy Gerõ úr valóban élvezi-e a magyar állam gondoskodását? Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)