DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfõbb ügyész: Elnök Úr! Képviselõ Úr! Tisztelt Országgyûlés! Mindenekelõtt köszönöm a kérdéseket. Engedjék meg, hogy ezek megválaszolása elõtt egy általános megjegyzést tegyek.
Az ügyészség a pénzintézeteknek nem felügyelõ hatósága, a pénzintézetek hitel- és egyéb ügyleteiket nem ügyészi jóváhagyással kötik. A pénzintézetekrõl és pénzintézeti tevékenységrõl szóló törvény szerint a banktitok az ügyészség elõtt is titok, kivéve azt az esetet, ha büntetõeljárás van folyamatban. Büntetõeljárás elrendelésére akkor kerülhet sor, ha bûncselekmény alapos gyanúja állapítható meg.
Az itt ismételten napirendre került kérdés kapcsán az ügyészséghez devizagazdálkodás megsértése miatt érkezett feljelentés, 1993. május 14-ei keltezéssel.
Képviselõ úr azt kérdezi, mit szólok a feljelentés idõzítéséhez? Én azt nem tudom, hogy a feljelentést idõzítették-e, a feljelentés idõpontja azonban meglepett, mert évekkel korábban lebonyolított ügyeletekkel kapcsolatban tették meg.
Képviselõ úr tényként ismételten közli, hogy a Magyar Nemzeti Bankot 120 millió dolláros kár érte. Ez nyilván tévedés. Errõl ebben a Házban Békesi László pénzügyminiszter úr 1994. október 25-én nyilatkozott, Torgyán József képviselõ úr interpellációjára adott válaszában.
(15.50)
Mindaddig, amíg a hitelügyletekkel kapcsolatban bûncselekmény alapos gyanúja fel sem merül, a pénzintézet vesztesége az õ ügye, és én a veszteségrõl tájékoztatást nem adhatok.
A képviselõ úr bírálhatja, hogy a feljelentés megtételével késlekedtek. De a feljelentés elmulasztása e körben nem bûncselekmény, a feljelentés elmulasztása önmagában pedig nem valósít meg bûnpártolást. De ha így is lenne, az úgynevezett alapcselekmény - a devizacselekmény - bûncselekményi minõségének a megszünése kihat a bûnpártolásra is. A deviza-bûncselekmény tényállásának a módosítását 1993-ban az Országgyûlés igen nagy többséggel fogadta el.
A bûnsegélyrõl és a bûnszövetségrõl én is rendelkezem ismeretekkel, de bûnsegély csak elkövetett tettesi cselekményhez kapcsolódhat, a bûnszövetség pedig önmagában nem értelmezhetõ, csak olyan elkövetett bûncselekménnyel összefüggésben, amelynek minõsítõ körülményeként a törvény ezt meghatározza.
Ami a Bécsben Gerõ úr ellen folyó büntetõeljárást illeti, ebben az ügyben az osztrák hatóság jogsegélykérelemmel fordult az illetékes magyar hatósághoz, amely ezt teljesítette. Errõl részletesebben nem szeretnék szólni, mert a megkeresést az Igazságügyi Minisztérium teljesítette, és az ügy az igazságügy- miniszter úr feladatkörébe tartozik.
Ami az osztrák elévülési szabályokat illeti: az osztrák Btk. 57. § (1) bekezdése szerint az életfogytig tartó vagy a tíztõl húsz évig terjedõ szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmények büntethetõsége nem évül el. A magyar Btk. elévülési szabályait legutóbb az 1993. évi XVII. törvény módosította. Ezek a szabályok visszaható hatállyal nem alkalmazhatók.
A bécsi tartományi büntetõbíróság elõtt folyó eljárásról tudok; a képviselõ úr által említett kijelentést nem ismerem; nem tudok arról, hogy a bécsi eljárásban ügydöntõ határozat született volna.
Az osztrák hatóságokhoz az említett törvény alapján és a két ország közötti jogsegélyegyezmény alapján bûnügyi jogsegély iránti megkereséssel akkor fordulhatnék, ha Gerõ László ellen Magyarországon büntetõeljárás folyna.
Arról, hogy Gerõ László úr kap-e nyugdíjat, azért nem tudok felvilágosítást adni, mert ez nem az én feladatkörömbe tartozik.
Szeretném képviselõ úrnak felajánlani, hogy ha az üggyel kapcsolatban bármilyen információra igényt tart, az ügyészség készséggel áll rendelkezésére.
Tisztelettel kérem képviselõ urat, válaszomat szíveskedjék elfogadni. (Taps a bal oldalon.)