DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kérek a hasonlatért, de eszembe jutott az esti parlamenti szendvics, ahol két kisgazda között egy fideszes van és most szólal fel. (Derültség az FKGP padsoraiban. - Dr. Torgyán József tapsol.)
A viccet félretéve, engedjék meg, hogy elmondjam a véleményemet. Tulajdonképpen a bizottság felállításával kapcsolatban nekem különösebb gondom nem volt. Tulajdonképpen mind Kristóf, mind Tímár képviselõtársamnak a bizottság felállítására vonatkozó javaslatával teljesen egyetértettem.
A gondom egyébként az, amit mindkét képviselõ kollégám elmondott: tulajdonképpen azt éreztem ki mindkettõjük elõadásából, hogy itt valami másról van szó, mint a privatizációs bizottság felállításáról. Úgy érzem, tulajdonképpen azt az akaratot és szándékot, amelyet a képviselõ kollégák elmondtak, az legalizálná legjobban, ha a parlamentben egy privatizációval foglalkozó bizottság alakulna, ugyanakkor lenne a parlamentnek egy korrupcióellenes bizottsága, amely lényegesen túllépne azon a körön, amely csak a privatizációval foglalkozik.
Tulajdonképpen mindkét képviselõ kollégám, elõterjesztése - különösen Kristóf képviselõtársamé - részletesen tartalmaz ilyen megállapításokat, illetve javaslatokat. Ez azonban csak szûk körre vonatkozik.
Nos, a véleményem a következõ. Nagyon sok esetben vitába szállhatnék Tímár György úrral. Ami általában az új vagyonos rétegnek a megítélését illeti, el kell mondjam: felfogásom szerint ez csak akkor elítélendõ és akkor üldözendõ, ha ez a vagyon tisztátalan körülmények között, nem megfelelõ módon keletkezett.
Nyilvánvaló, egy új vagyonos réteg kialakulását a társadalomnak, illetve a parlamentnek is támogatni kell, mert az új munkalehetõséget, az új tõkét ez a réteg fogja biztosítani az ország számára.
Namármost, el kell dönteni a parlamentnek ennek a bizottságnak a felállítása kapcsán, hogy tulajdonképpen látszólag akar foglalkozni a korrupció kérdésével vagy ténylegesen akar a korrupció kérdésével foglalkozni, mint a piacgazdaság egyik velejárójával - és ezt szeretném hangsúlyozni.
A polémiának az alapját az adja, hogy nyilvánvaló - nem akarok abba az áldatlan vitába belekerülni, amely a Bokros-csomaggal és egyebekkel kapcsolatban az elõbb zajlott -, hogy minden gazdasági megszorító intézkedés a feketegazdaságot és a korrupciót erõsíti. Ez ténykérdés: gazdasági, történelmi ténykérdés.
(20.20)
Tehát a vita és a kérdés lényege: kíván-e akkor a parlament a kormányhoz hasonlóan foglalkozni ezekkel a kérdésekkel vagy megelégszik azzal, hogy a privatizáció kérdését fogja vizsgálni. Azt hiszem, ne ringassuk magunkat illúziókban: egy 21 fõs bizottság képtelen arra, hogy az elmúlt öt év privatizációját vagy a tervek szerint hátralévõ két-három év privatizációját tételesen nézze, véleményt mondjon; szerintem nem is alkalmas rá, nem is feladata, és nem is lehet megoldani ezt a kérdést.
Az eseti bizottságok felállítására képviselõnek módosító indítványt nem lehet tenni - bár tettem volna -, de méltánytalan a Fidesz számára az egy képviselõ delegálása, ezt nem indokolja sem a kisgazdapárttal, sem a Kereszténydemokrata Néppárttal szembeni aránya. Ezért arra szeretném kérni a képviselõ kollégámat, úgy korrigálja ezt a dolgot, hogy 23 fõs bizottságot állítsanak fel, a Fideszt is két fõre emelve, a szocialistákat pedig egy fõvel megemelve, ami a most javasolt arányokat megtartaná.
Tehát, tisztelt Ház, én tényleg nem akarom az idõt sokat húzni, hiszen nemsokára a szövetkezeti törvény ürügyén újra kell hogy szóljak. Ezért tisztelettel megfontolásra ajánlok a tisztelt Háznak és különösen a kormány jelen lévõ képviselõjének, Vastagh Pál miniszter úrnak egy javaslatot, ami a parlamentnek a magyar feketegazdaság és korrupció feletti felügyeletét és általában az ezzel kapcsolatos ténykérdését befolyásolja. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)