DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy én egy új szempontból világítsam meg azt a jogi helyzetet, amely annak következtében állt elõ, hogy az egyik oldalról dr. Tímár György képviselõ úr mint a Független Kisgazdapárt képviselõje, a másik oldalról pedig dr. Kristóf István mint a Magyar Szocialista Párt képviselõje terjesztett elõ - szinte hajszálra megegyezõ céllal - országgyûlési határozatijavaslat-tervezetet. Nem magáról a privatizációról és a privatizációs visszaélésekrõl kívánok tehát röviden szólni, mert úgy gondolom, ez a téma már eléggé kimeríttetett a privatizációs törvény vitája kapcsán is.
Viszont feltétlenül szólnom kell arról, hogy megengedhetetlennek - sõt tessék nekem megengedni, hogy így fogalmazzak: kifejezetten erkölcstelennek - tartom azt a lassan-lassan kialakuló parlamenti gyakorlatot, hogy valaki beterjeszt egy országgyûlési határozatijavaslat-tervezetet és akkor a másik oldal, annak kontrájaként, ugyanabban a tárgykörben beterjeszt egy országgyûlési határozatijavaslat-tervezetet. Ez egy elfogadhatatlan gyakorlat.
Legyen szabad arra utalnom, hogy Tímár György képviselõ úr eredetileg H/9. szám alatt terjesztette be ezt a javaslatát, tehát tulajdonképpen még el sem kezdõdött a tisztelt Ház munkája, amikor Tímár képviselõ úr az országgyûlési határozatijavaslat-tervezetét már beterjesztette. Ezt a tisztelt Ház napirendre vette, majd ezt követõen addig várt az ügy tárgyalásával, mígnem idõközben egy új Házszabály lépett életbe, amelynek már egészen más rendelkezései voltak a témakörrel kapcsolatban. Úgyhogy végül is emiatt a korábbi beterjesztés módosításra szorult, ezért H/639. szám alatt kellett beterjeszteni ezt az újabb határozatijavaslat-tervezetet, amelynek az elõterjesztõ "A privatizációs eseti bizottság felállításáról" címet adta.
A második beterjesztés éppen csak a tisztelt Ház elé került, az MSZP képviselõje máris beterjesztette H/650. szám alatt - tehát szinte nyomban - a saját határozatijavaslat-tervezetét, amely a lényegét tekintve annyiban különbözik a Tímár György képviselõ úr által beterjesztettõl, hogy a címében többet árul el a tartalomról. A tartalmat illetõen mindkettõjük szándéka ugyanaz, ugyanis dr. Kristóf István képviselõ úr "A privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés jogszerûségét veszélyeztetõ visszaélések feltárását, a korrupcióellenes fellépést elõsegítõ országgyûlési eseti bizottság létrehozásáról" címet adta az elõterjesztésének, noha egyértelmû, hogy Tímár György képviselõ úr elõterjesztése is - magából a határozati javaslat tervezetébõl megállapíthatóan - ugyanezt célozta.
A két indítvány között mégis van egy rendkívül lényeges különbség, ami miatt azt kell mondjam, hogy a Független Kisgazdapárt el sem tud képzelni egy olyan jogi helyzetet, hogy a tisztelt Ház ne a Tímár képviselõ úr által elõterjesztett javaslatot tárgyalja és döntsön végül is abban a körben az eseti vizsgálóbizottság felállításáról. Mirõl van szó?
Arról az alapvetõ elvrõl, hogy Tímár képviselõ úr a jogállami gyakorlatnak megfelelõen abból a megoldásból indul ki, hogy ilyen vizsgálóbizottság felállításánál alapvetõen a paritásos felállás az, ami a jogállami követelményeknek megfelel. Lényegesen kisebb is a bizottság létszáma, ami mûködõképesebbé, ütõképesebbé teszi a bizottságot. Ugyanakkor a Kristóf István képviselõ úr által elõterjesztett indítvány 21 fõs eseti vizsgálóbizottság felállítását javasolja, ebbõl 13 a kormánytagokra esõ rész, ami azt jelenti, hogy eleve többséget biztosít a kormányzat számára.
Nem akarok a holnapi napirend elõtti felszólalás elébe vágni... (Derültség.)..., de a holnapi napirend elõtti felszólalásomban egy konkrét esetet fogok felhozni, ahol az MSZP és az SZDSZ vetélkedése végül is egy város és egy gyár tragédiájához vezet: nevezetesen, hogy ki kaparintsa meg a felszámolás alá kerülhetõ vállalatot, kié legyen a vagyon.
(20.30)
Én úgy gondolom, hogy ebbõl a ténybõl is látni fogják az igen tisztelt képviselõtársaim, hogy abban a kérdésben kell dönteni most, amikor a tisztelt Ház majd el fogja bírálni, hogy végül is a Tímár képviselõ úr vagy a Kristóf képviselõ úr által elõterjesztett javaslat alapján kívánja-e az eseti bizottság felállítását, hogy ténylegesen le akarja-e leplezni a korrupciót - úgy ahogy azt Sümeghy Csaba képviselõ úr nagyon helyesen jelezte abban a felszólalásában, amely most hangzott el és amelyben egy korrupcióellenes bizottság felállítását is indokoltnak nyilvánította, amivel egyébként én tökéletesen egyetértek. De itt egyértelmû, ha a kormányzat fogja saját többségével kézben tartani ezeket a bizottságokat, akkor itt semmiféle leleplezés nem történhet a privatizációs eseti bizottság felállítása kapcsán.
Tehát, ha a tisztelt Ház úgy dönt, hogy a kormányzati elõterjesztés alapján állítsák fel az ilyen bizottságokat, akkor teljesen felesleges felállítania a bizottságot, mert semmi nem változik. Így is megvan a kormányzat többsége, a bizottságban is meglesz, akkor teljesen értelmetlen bizottságosdit játszani.
Ha valóban tenni akar ebben az ügyben - sajnos a miniszterelnök urat hiába szólítottuk fel nem egyszer és nem kétszer, hogy a privatizációt tegye teljesen átláthatóvá, hiszen akkor, amikor nincs egy nemzeti leltár felállítva, amikor nem lehet tudni, hogy mit privatizálnak, miért privatizálnak, mi lesz a végcél, hova kerül a pénz, egyáltalán nem átlátható az egész, a kívülálló semmit nem lát az egészbõl, annyit lát, hogy eltûnik a nemzeti vagyon és állandóan szegényedünk, ha most ebben a helyzetben még egy kormánytöbbség rendelkezése alatt álló bizottságot felállítunk, akkor teljesen elködösítettük a témát. Fetisizáltuk az egész privatizációs eseti bizottságot, mert a kívülálló azt hiheti, hogy itt valamiféle érdemi dolog fog történni. De nem hiszem például, hogy az MSZP és az SZDSZ leleplezné önmagát abban az ügyben, amiben én holnap õket le fogom leplezni a napirend elõtti felszólalásomban. (Derültség.) -, tehát én tisztelettel kérem, igen tisztelt kormánytöbbség, ha önök tisztességesen akarnak ebben az ügyben eljárni, akkor tessék tudomásul venni, hogy Tímár képviselõ úr, amikor a parlament elkezdte a munkáját, már akkor szükségesnek tartotta az ellenzék által indítottan a privatizáció feletti ellenõrzés gyakorlását lehetõvé tevõ eseti bizottság felállítását, a tisztelt Ház is helyesnek tartotta, így vette napirendre. Tehát ne hazudtolja meg önmagát, hanem a kezdeti nekibuzdulás tisztességével, azonos tisztességi fokon ezt a határozati javaslatot szavazza meg, s a másikat, a kormányzati elködösítést célzó javaslatot pedig utasítsa el. Köszönöm az igen tisztelt figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)