DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársak! A távközlésrõl és frekvenciagazdálkodásról 1992-ben, illetve 1993-ban megalkotott ágazati törvényekben az Országgyûlés két, egymástól elkülönítetten mûködõ állami pénzalapot hagyott jóvá. Mind a Távközlési, mind a Rádió Távközlési Alap létrehozásának az volt a célja, hogy biztonságot nyújtson a fejlõdõ hazai távközlési piac mûködéséhez.
Az említett két alapot azonban ágazati törvényeink sajnos nem szabályozták teljeskörûen, így a keletkezett pénzeszközöket a törvényekben meghatározott célokra nem lehetett felhasználni.
A rendszer mûködtetésére vonatkozó szabályozás hiányában, valamint a két alap közel azonos célja miatt indokolt az összevonásuk, teljes körû szabályozással egy új alap, a Hírközlési Alap létrehozása.
A Hírközlési Alap hozzájárul a távközlési szolgáltatás fejlesztéséhez és a nemzetközi távközléspolitika megvalósításához. Fedezetet ad a távközlési piac szereplõire át nem hárítható állami feladatok végrehajtására. Felhasználható továbbá intervenciós és fejlesztési célokra, valamint a távközlési piacon mûködõ koncessziós társaságok esetleges megszûnése vagy szerzõdésszegése miatt szükséges azonnali intézkedésekre.
Ki kell emelnem, hogy a Hírközlési Alap felvállal olyan kötelezettségeket is, amelyek egyébként a központi költségvetést terhelnék, így például különbözõ okokból, pédául nemzetközi kötezettségvállalás kapcsán történõ engedélyvisszavonások során szükséges kártalanítást vagy az új, korszerû technológia bevezetéséhez indokolt frekvencia átrendezéseket.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a Hírközlési Alap költségvetési támogatásban nem részesül. Forrásai a következõk: a távközlési szolgáltatók által befizetett egyszeri koncessziós díj és az évente fizetendõ koncessziós díj 70 százaléka, a távközlés állami részesedésének privatizációjából származó bevételek 10 százaléka. Ezen felül a Hírközlési Alap gazdálkodik még a koncessziós szerzõdések megszegése miatt érvényesített követelések összegébõl, a hatósági eljárásban beszedett bírságokból, a frekvencialekötés és használati díjak különbözõ jogszabályban megállapított hányadából, az alap céljaira önkéntesen átengedett pénzeszközökbõl és nemzetközi segélyekbõl, továbbá más alapoknak nyújtott kölcsönökbõl származó befizetésekbõl, hitelvisszafizetésekbõl, azok kamataiból, végül a támogatást igénylõk pályázati díjaiból. Az alap maga fedezi mûködési költségeit.
Ahogyan az a vázolt célokból is kitûnik, az alap kiadásainak legalább 90 százalékát a távközlési piac fejlesztésére kell fordítani.
A fennmaradó 10 százalékból lehet tartalékot képezni, amelynek mértéke a következõ évre tervezett teljes bevétel öt százalékánál nem lehet kevesebb.
Finanszírozza a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum, a TÉF és a Távközlési Mérnöki Minõsítõ Bizottság mûködését. A két bizottság létrehozására a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény adott lehetõséget.
A Hírközlési Alap kezelõje a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium.
Az alapból kamatmentes vagy kamatterhes hitelt, illetõleg támogatást lehet nyújtani. E pénzeszközök pályázat útján nyerhetõk el. A pályázati eljárás normatív feltételeket tartalmazó jogszabályon alapul. A pályázatokat a most elõkészített törvényjavaslatban szereplõ döntéselõkészítõ bizottság javaslatának figyelembevételével bíráljuk el.
Tisztelt Képviselõtársaim! A záró rendelkezések között találkoznak azzal a döntéssel, amelyet a kormány a március 12-i, a gazdasági stabilizációt célzó intézkedések keretében hozott meg. Ennek értelmében a Távközlési Alapban keletkezett bevételekbõl a központi költségvetés további 16 milliárdot kíván igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a törvény alapján kiírható fejlesztési támogatások, a beruházási forráshiány pótlása meglehetõsen szûkösen tervezhetõ.
Amennyiben az elõterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Ház elfogadja, 1996-ban - a '95-ös képzõdésekbõl eredõen - mintegy két-hárommilliárd forint áll az alap rendelkezésére.
Tisztelt Országgyûlés! A távközlési piac szereplõi az elmúlt évben koncessziós szerzõdések alapján 25 évre jogot kaptak és egyben kötelezettséget vállaltak magyarországi tevékenységük végzésére, emellett természetesen fejlõdésükre.
A koncessziós szerzõdésekben meghatározott fejlesztési célok komoly erõfeszítéseket követelnek az érintett társaságoktól. Az elmúlt egy év során bebizonyosodott, hogy az alap közremûködése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a távközlési vállalkozások zavarmentesen és a társadalom érdekeinek megfelelõen kezdjék meg mûködésüket. Ennek megfelelõen az alap jóváhagyását rendkívül fontosnak tartjuk, és kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a törvényjavaslatot bocsássa általános vitára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)