IZSÓ MIHÁLY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony.
Igen tisztelt Képviselõtársak! Engedjék meg, hogy néhány percig kérjem figyelmüket, amely idõ alatt a Független Kisgazdapárt véleményét elmondom a T/769. számú, a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslatról.
Bevezetõként elnézést kérek Rott Nándor képviselõtársamtól, amiért az õ vesszõparipáját nyergelem meg, s az idegen szavak használatának buktatóira hívom fel a figyelmüket. Kezdeném azzal, hogy annak idején, amikor a képviselõház a privatizáció, illetve a reprivatizáció módszerét tárgyalta, sok képviselõtársam nem tudott különbséget tenni a két módszer között. Állítom, sokan tudatlanságból, néhányan pedig tudatosságból szavaztak a privatizációs módszerek mellett, hiszen ha fellapozzuk az Idegen szavak szótárát, a következõt olvashatjuk a privatizáció szó után: "Magánéletet folytat, nem dolgozik." Mivel nem dolgozik, de valamibõl élnie kell, ezért szerez, az én szóhasználatom szerint: lop.
A reprivatizációnál pedig nem is találunk definíciót, hiszen csak a "re"-re kapunk értelmes magyarázatot, ami tagadást, visszaszerzést jelent, privatizáció esetén magyarul annyit jelent: nem lop.
Ezen törvényben is találhatók tartalmi ellentmondások: az egyik a koncesszió szó. Jelenthet engedményt, kedvezményt, engedélyezést; jelenthet bérbeadást külföldinek, akár 90 évre is, például ha az üzem többszáz hektár szélén helyezkedik el, akkor ezt a területet átjátsszák.
Másik észrevételem az intervenciós kifejezéssel kapcsolatos, hiszen ez a szó beavatkozást, közbelépést, közbenjárást, közvetítést jelent. Sajnos, ugyanez a szó jelenthet erõszakos, fegyveres - fõleg fegyveres - beavatkozást is. Ha a beterjesztõ ragaszkodik az "inter" szóhoz, úgy jó lenne az "interveniáló" és a "fejlesztési módszerek"-et, illetve kifejezést használni az 1. § (1) bekezdés d) pontjában.
Ezen nem lényegtelen észrevételek után engedjék meg képviselõtársaim, hogy érdemben is jellemezzem, értékeljem a T/769. számú törvényt.
A hírközlési törvénnyel kapcsolatban: A gazdaság vérkeringése több nélkülözhetetlen feltételtõl függ, amelyek egyik legfontosabb eleme az információáramlás. Ebbõl adódik, hogy a gazdaság változásai kedvezõ és hátrányos irányban egyaránt befolyásolhatók az informatikai rendszerek fejlõdésmenetének követésével.
Például Amerikában az információs mennyiségek évente megkétszerezõdnek. Magyarország valamikor a hírközlés területén nagyhatalomnak számított, köszönhetõ ez Puskás Tivadarnak és szabadalma támogatóinak. Ez a fejlõdési folyamat eltartott a háborús idõszakig. A háború után az akkori kormányzat azt a véleményt alkotta, hogy olyan jól megcsinálták korábban a kommunikációs hálózatot, hogy nem is kell ahhoz hozzányúlni. Ezt az ígéretüket évtizedekig be is tartották. Ennek köszönhetõ, hogy a magyar informatikaszint jelenleg Európában a legutolsó helyen szerepel.
Magyarország gazdasági elõmenetelének egyik feltétele az informatikai rendszerek fejlõdésmenetének gyors és hatékony elõsegítése. A hírközlési törvény annak ellenére, hogy terjedelmében ugyan kis törvénynek számít, az elõbb említettek miatt rendkívüli jelentõséggel bír a holnap gazdaságának fejlõdése szempontjából.
A törvény megalkotásakor figyelembe kell venni azon készültségi állapotokat, amelyek jelenleg rendelkezésre állnak. Meg kell határozni azon célkitûzéseket, feladatokat, amelyek érdekében felelõsséggel hozunk létre hírközlési törvényt. A kormány által T/769. számon beterjesztett törvényjavaslat szól a Hírközlési Alapról, amely a korábbi Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap helyébe lép. A törvénytervezet zárórendelkezésének 10. § (2) pontja szerint a korábbi 1993. 1994. és az 1995. évi Távközlési Alap és Rádiótávközlési Alap 16 milliárd forintos bevételei a központi költségvetést illetik meg. Ezzel a rendelkezéssel lényegében törvényes úton a korábbi három év alatt az informatikafejlesztésre összegyûjtött 16 milliárd forintos alapot a kormány bezsebeli. Emiatt nulláról kell indítani az informatikai fejlesztési programot a törvénytervezet elfogadása esetén. Ezzel a módszerrel az informatika területén forráshiány keletkezik, és ezáltal az informatikai fejlesztés irányába történõ elmozdulás a bankok hatáskörébe kerül mint egyetlen lehetõség.
Köztudomású, hogy jelenleg a magyarországi bankok vállalkozásjellegû finanszírozása még kiforratlan, és helyette inkább pénzpiaci politikát folytatnak. Félõ, hogy 16 milliárd forint elvételével a hírközlési beruházások pénzpiaci jelleget fognak ölteni, mert a források hiánya belekényszeríti a vállalkozókat a jelenlegi, nem mûszaki vállalkozás jellegû banki irányzatba.
Az elmondottak alapján a piaci kamatlábak alakulásának elõjelzései szerint a hírközlési vállalkozások rohamos költségnövekedést vonnak maguk után, arról nem beszélve, hogy mivel a gazdasági vállalkozások rászorultsági helyzetbe kerülnek a hírközlési folyamatok beruházásaival együtt, a bankok hosszú távon irányítóivá válnak a folyamatnak. Ez annyiban sérti az ország gazdasági berendezkedését a késõbbiek folyamán, hogy a bankoknak nem a gazdasági vezérfonal irányítóinak kell lenniük, hanem szolgáltatói tevékenységükkel, mint szolgáltatóknak, csak pénzkezelõ szervként szabadna mûködniök.
Ezzel a folyamattal elkerülhetetlenné válik az az állapot, hogy a hírközlés mint mûszaki vállalkozás, pénzpiaci tevékenységgé alakul át. A kormány 16 milliárd forint elvételével önálló mûködésre való képtelenségre ítéli a hírközlõ mûszaki ágazatot, és ezáltal a kormány mint az ország sorsáért felelõs kormányzat, kiszolgáltatottá válik egy pénzügyi szolgáltatóval szemben. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a bankok károsak, vagy nincs rájuk szükségünk, hanem vegyük tudomásul, hogy a banki szféra szolgáltatásai a bank számára kedvezõbb és könnyebb fennmaradást és bevételt képeznek, ha a vállalkozók finanszírozását pénzpiaci tevékenységgel alapozza meg. Ennek a jelenségnek alapfeltétele a pénzhiány, forráshiány. Emiatt a 16 milliárd elvétele az alaptól alapvetõen megkérdõjelezi az informatika fejlõdésmenetének a hatékonyságát.
Amennyiben a T/769. számon a kormány által beterjesztett, a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslatban a 16 milliárdos elvételt az eddig elmondottak alapján felelõsséggel bíró képviselõtársaim megszavazzák, akkor beigazolódik az a mondás, hogy a legjobb törvényt is el lehet rontani egy rossz végrehajtással. A jelenlegi koalíciós kormányzatnak felelõssége, hogy a gazdasági fejlõdésmenetet racionális, egészséges útvonalra terelje. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, mint a legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkezõ polgári párt, olyan hírközlésrõl szóló törvényjavaslatot tud csak támogatni, amely a polgári eszméket és a célkitûzéseket is támogatja.
A beterjesztett T/769. törvényjavaslat a Hírközlési Alapról ellentétes a polgári szemlélettel, mert elfogadása esetén a banki érdekeltségi rendszer miatt hosszú távon háttérbe kerül a jelenlegi és az elkövetkezõ kormányzat.
(13.00)
Mindezzel megvalósulni látszik az a folyamat, hogy a polgár kiszolgáltatottá válik a bankoknak és pénzpiaci tevékenységnek, amely felgyorsítja a demokrácia adta törvényes jogain belül a folyamatában szûkülõ társadalmi élet rétegezõdésének tényét a nagy tömegekkel szemben a banki szféra javára.
Még egyszer: tehát nem a bankokat kívánjuk megszüntetni, hanem a bankok széles körû szolgáltatásait olyan irányba szeretnénk terelni, hogy az állampolgárok érdekeit is szolgálják egyúttal.
Arra kérem a jelen lévõ képviselõtársakat, hogy gondolják meg az általam elmondottakat, és felelõsségük tudatában próbáljanak meg - az állampolgárok érdekeit figyelembe véve - dönteni.
A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Pártnak az általam elmondottak alapján, a magyar polgárok érdekét képviselve, mint felettes célt felvállalva, a kormány által benyújtott, a Hírközlési Alapról szóló, T/769. törvényjavaslatot nem áll módjában ilyen formában elfogadni, mert ez a törvénytervezet burkolt formában kiszolgáltatott helyzetbe hozza az állampolgárokat, a gazdaság fejlõdésmenetét a szûkebb banki pátriárkák érdekében. Köszönöm figyelmüket. (Gyér taps a jobb oldalon.)