DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársam! Azt gondolom, nagyon ügyes fordulat az, hogy ma, a privatizációs törvény szavazása napján, amikor úgy tudtam, hogy a záróbeszéd csak nekem adatik meg, ön legalább annyi kérdést tett fel, mint amennyi kérdést feltettek a teljes általános vitában és a részletes vitában. Amit ön kérdezett, arról összesen 24 óra 43 percet beszéltünk az elmúlt két hónapban és az önök frakciója is tetemesen kivette a részét ebbõl a munkából. (Dr. Torgyán József: De nem értetted meg!) Úgyhogy mindazok a kérdések, amelyeket ön feltett, azt gondolom, már az elmúlt idõszakban megválaszolásra kerültek. De ha nem is kerültek volna megválaszolásra, néhány dologra szeretném felhívni a figyelmét.
Az egyik az, hogy a kormányváltás után - az állami vagyonkezelõ szervezetekkel közösen - elkészítettük az elszámolást az 1994. június 30-ai állapotnak megfelelõen. Errõl egyébként a privatizációs törvény expozéjában az akkori pénzügyminiszter is szólt. Elkészült tehát a vagyonleltár is, amely tartalmazza a könyv szerinti értéket és a vagyonérték számbavételét is.
Szeretném tájékoztatni önt arról - valószínûleg elkerülte a figyelmét -, hogy a vagyon számbavételét követõen összefoglalást adtunk, és a privatizációs törvényt - a stratégia mellékleteként - minden országgyûlési képviselõnek, így önnek is elküldtük. Ha nem kapta volna meg, ismét el fogom küldeni.
Ezen kívül arról is szeretném tájékoztatni, hogy a privatizálható vagyon változásairól az ÁVÜ és az ÁV Rt. ma is nyilvántartást vezet, és ennek eredményét minden hónapban, monitoring-jelentésben minden képviselõnek elküldjük. De a kérdésére választ kaphatott volna akkor is, hogyha kint a sajtóasztalon elhelyezett... (Felmutatja a dokumentumot.)... kék színû füzetet magához vette volna, mert ebben az összes kérdésére megtalálja a választ.
Úgyhogy nem is kívánok a feltett kérdéseire tovább válaszolni, de azt gondolom, lényeges kérdés, amit a környezeti károkozásról tetszett kérdezni. Errõl néhány dolgot szabad legyen mondanom.
A vállalatoknál a korábbi idõszakban bekövetkezett környezeti károsodás személy szerinti felelõseit csak hosszan tartó nyomozati munka után lehetne megtalálni; de hogy volt ilyen, ezt magam is elismerem. Viszont el kell ismerni azt, hogy a termelõ tevékenységgel járó talaj-, víz-, levegõszennyezés hosszú évek alatt keletkezett és olyan idõszakban, amikor nem sokat törõdtek a környezeti károsodással.
A privatizáció során az új vállalkozások tulajdonosa nem egy esetben elvállalja, más esetben viszont megtagadja a környezeti károk rendezését. Természetes az, hogy a minisztériumnak és a felügyelõségnek van joga, van lehetõsége a privatizáció során e kérdések rendezésében részt venni, és az új törvény megalkotásakor különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a környezeti károsodással kapcsolatos kérdések egyrészt már a törvényben is rendezésre kerüljenek, másrészt olyan szabályozás kerüljön megvalósításra, amely a gyakorlat során is figyelemmel van és lehetõséget biztosít erre.
Egyébként a privatizációs kérdésekben, bizonyos kiemelt kérdésekben a törvény szabályozása szerint - de gondolom, azt ön jól ismeri - csak a minisztériummal egyetértésben lehet dönteni, és az igazgatótanács ülésére ezeknél a napirendeknél kötelezõ meghívni a minisztérium képviselõjét. Egyébként tájékoztatnám arról is, hogy a pályázatokban, a szerzõdésekben a befektetõk, vásárlók környezetvédelmi kötelezettségeit megfelelõ garanciákkal kell alátámasztani, és ígérhetem, hogy e garanciák valóságát meg fogjuk vizsgálni és ez a szerzõdésekben mindenkor megfogalmazásra fog kerülni. Kérem, szíveskedjék válaszomat elfogadni. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)