DR. GÖTZINGER ISTVÁN, a szociális és egészségügyi bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A szociális és egészségügyi bizottság is megtárgyalta a pótköltségvetést, valamint az Állami Számvevõszék errõl szóló véleményét.
(10.30)
Kilenc igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással az általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottság vitájából két kérdést szeretnék kiemelni. Az elsõ a tb-alapok és a költségvetés kapcsolatáról, a második a Népjóléti Minisztérium egyes elõirányzatairól szól.
Többen megfogalmazták fenntartásaikat amiatt, hogy a költségvetés és a tb- alapok közötti kapcsolat meglehetõsen rendezetlen. Ez volt a helyzet már az eredeti '95-ös költségvetés tárgyalásánál is, amit nem együtt tárgyaltunk a tb-alapok költségvetésével. A késõbb benyújtott tb-költségvetést a kormány visszavonta, és a költségvetést most újra a tb-költségvetések nélkül tárgyaljuk. Ráadásul két tb-költségvetésrõl leszünk kénytelenek tárgyalni: a kormányéról és az önkormányzatokéról.
A bizottságban megfogalmazott vélemény, hogy a kormány és az önkormányzatok kellene hogy lefolytassák a költségvetési egyeztetést, és lehetõleg ne a parlamentre hárítsák az egyetértés hiánya miatti döntési kényszert. Fenntartás fogadta a tb-alapok hiányának rendezésére irányuló javaslatot is.
A pótköltségvetés 15. §-a szerint a '92-es és '93-as hiányok rendezésére az önkormányzatok a ki nem bocsátott államkötvények helyett egy évnél rövidebb lejáratú értékpapírokat is kibocsáthatnak. Ezzel kapcsolatban megnyugtató válaszok nélkül maradtak a kérdések, hogy milyen esély van az állami garancia nélküli értékpapírok piaci értékesítésére. Ha a tb-értékpapírokat el lehet adni, ennek nem ugyanaz a hitelszûkítõ hatása, mint az államkötvények kibocsátásának? Tehát szûkíti a vállalkozói szféra hitellehetõségeit.
A tb-alapok hiánya - a '94. évi hiánnyal együtt - az Állami Számvevõszék jelen lévõ képviselõinek véleménye szerint 100 milliárd körüli összeg. Nem a kintlévõségekrõl van szó. A pótköltségvetésrõl szóló törvényjavaslat szerint a Népjóléti Minisztérium elõirányzatai összesen több mint 20 milliárd forinttal csökkennek. Az egészségügyet érintõ megszorítások már a '95-ös költségvetésben is jelentõsek voltak. Most különösen nagy a különbözõ mûszerprogramokra biztosított elõirányzatok csökkenése, összességében közel 70 százalékos az elvonás. Ez a meghirdetett pályázatok alapjait érinti, ezért igen kétséges az ebbõl származó problémák kezelhetõsége.
Végezetül szeretném megemlíteni, hogy megválaszolatlan kérdésként merült fel az Érdekegyeztetõ Tanácsban esetleg megszületõ és a pótköltségvetést is érintõ megállapodás megjelenítése a törvényjavaslatban. Sajnos, félõ, hogy ma már ez a kérdés nem idõszerû. Köszönöm a szót. (Taps a bal oldalon.)