Csépe Béla Tartalom Elõzõ Következõ

CSÉPE BÉLA (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti csoportja nevében több képviselõ szintén részt vett szombaton Mindszenty bíboros hercegprímás halálának évfordulóján. Ebbõl az alkalomból elmélyülten emlékeztünk meg a bíboros hercegprímás életérõl, mártíromságáról.

Mi most nem ezért jelentkeztünk ötperces, napirend elõtti hozzászólásra. Vissza kell kanyarodnunk az elõzõ, igen forró témához: a Budapest Bank részére a kormány által biztosított 12 milliárd forintos tõkeinjekció ügyében kívánunk mi is szólni.

(15.20)

Ez az ügy, mint botrányos esemény robbant be az amúgy is zaklatott magyar közéletbe.

Azért merek így fogalmazni - és ez nem pusztán egy szakmai-pénzügyi kérdés -, mert a március 12-ei kormánydöntések bejelentése óta jelentõs társadalmi feszültségek vannak ebben az országban. Tüntetések zajlanak, sztrájkokat terveznek, a szakszervezetek hatékonyabb fellépésrõl beszélnek, s a közvéleményt jogosan foglalkoztatja a drámai kérdés: elkerülhetetlen-e az életszínvonal jelentõs csökkenése, s fõleg a szociális területek feláldozása a kibontakozás érdekében.

Lényegében a kormány áldozatot kíván a társadalomtól. Míg az ellenzék vitatja a kormánycsomag összetételét, a kormány gazdaságpolitikáját, küzd a szociális területekre fordítható pénzösszegek megmaradásáért, egy valóban célravezetõ gazdaságpolitikáért, az egyes embereket, a családokat elsõsorban az foglalkoztatja: mennyivel és miért fog csökkenti a jövedelmük, mibõl tartják el családjukat.

Ilyen körülmények között került napvilágra egy titkos kormánydöntés a Budapest Bank részére történt tõkejuttatásról.

Úgy vélem, jogosan tesszük fel mi is a kérdést: hogyan bírja ki az összehasonlítást a kormánycsomagnak például a családi pótlék szûkítésével tervezett megszorító intézkedése - amelybõl a költségvetés 9 milliárdot kíván bevételezni - ezzel a 13 milliárdos tõkeinjekcióval? Miért kellett erre titkos határozatot hozni, s vajon nem kellett volna ezt az ügyet már korábban nyilvánosságra hozni? Ilyen nagy összeg sorsáról, a privatizációs bevételben való megtérülésével kapcsolatos elképzelésrõl vajon nem kellett volna a közvéleményt, a parlamentet, de legalább annak költségvetési bizottságát elõre tájékoztatni? Milyen érdekek, érdekcsoportok állnak ezen esemény mögött, azzal együtt, hogy a nyilvánosságrahozatal most mégis megtörtént. Mennyiben felelõs ezért a jelenlegi pénzügyminiszter, aki történetesen a Budapest Bank vezetõje volt?

Mivel ezekre a kérdésekre jelenleg elfogadható válasz nincs - és Suchman Tamás miniszter úr nyilatkozata után is ezt kell mondanom -, kénytelenek vagyunk a kormány és ezen belül közvetlenül a pénzügyminiszter felelõsségét felvetni azzal, hogy a társadalomtól, az érdekképviseleti szervektõl egyre inkább eltávolodó kormány ezzel a lépésével, s fõleg az ügy kezelésével - s ezt szeretném kihangsúlyozni: kezelésével - súlyos morális hibát követett el azzal a társdalommal szemben, amelytõl áldozatot vár.

Mert lehet vitatkozni e lépés pénzügyi, szakmai, jogi összefüggéseirõl, de morális szempontból aligha menthetõ, hogy egy kormánytag elõzõ cége számára juttat tõketámogatást titkos határozat alapján. (Közbeszólás balról: Mi van?) Hallottuk, hogy itt tulajdonképpen most már a bankkonszolidációtól elkülönítve, a bankprivatizáció keretében zajlik le ez a tõkejuttatás, tehát plasztikus nyelven fogalmazva itt a menyasszony felöltöztetésérõl van szó. De tisztelt miniszter úr, a menyasszony felöltöztetése ezek szerint titkosan indult meg, most már nyilvánosan folyik.

De ugyanakkor emellett a kormány a parlamentet, sajnos, arra akarja rávenni, hogy rongyokat szabjon a társadalom jelentõs csoportjainak. Ez a kettõ éles ellentétben áll egymással. Ezért mi is csatlakozunk ahhoz a felvetéshez és egyben követeljük, hogy ebben az ügyben paritásos, ellenzéki vezetésû parlamenti vizsgáló bizottság álljon fel - amit tulajdonképpen miniszter úr itt helyesnek is tartott. És felvetjük azt, hogy a pénzügyminiszter, aki, sajnos, most nem tud jelen lenni ezen az ülésen, mielõbb nyilatkozzon meg ebben az ügyben. És ha az általunk is felvetett kérdésekre elfogadható választ nem tud adni, azonnal mondjon le. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage