SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány hónap elteltével ismét sor kerül a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítására. Ez a tizennegyedik módosítás - mint az ma már elhangzott - és sajnálatos módon nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyekrõl a múlt év decemberében többen szóltunk. A költségvetési törvényjavaslat által diktált szûk körû módosítás tárgyalásakor abban maradtunk, hogy lehetõleg ez év elsõ felében a tisztelt Ház elé kerül egy átfogó törvénymódosítás, feltéve, ha azt a törvénykezési ütemterv lehetõvé teszi.
(12.50)
Ehelyett most ismét itt van elõttünk egy pótköltségvetési törvényjavaslat által diktált módosítás, melytõl hiányérzetünk van, fontos területeket érintetlenül hagy, mint például az átképzések rendszere, vagy csak egyes elemeit érinti egy területnek.
Mindnyájunk számára világos, hogy a törvény módosítása a megtakarításokat célozza meg, ezért fõként megszorító intézkedéseket tartalmaz, másrészt ismét a kényszer szülte, a március 12-ei kormánycsomag kényszere, ezért nem átfogó, mely azért is sajnálatos, mert a koncepcionális változtatás további jelentõs megtakarításokat eredményezhetne, miközben a jelenleginél jobban szolgálná a munkába helyezést, a munkavállalást.
A törvényjavaslat többségében helyes irányban módosítja a hatályban lévõ törvényt, de részleges megoldásokat tartalmaz, mint már említettem. Így például megszünteti az átképzések ideje alatt a pályakezdõk dupla támogatását, csökkenti a pályakezdõk segélyének mértékét. Ezek el is fogadhatóak számunkra. De nem változtat a javaslat az átképzések rendszerén, és nem támogatja kiemelten a pályakezdõk elhelyezkedését, sõt még visszalépést is jelent e téren. Ugyanis a hatályos törvény 16. §-ában a foglalkoztatás bõvítését szolgáló támogatások között szerepel, hogy a munkabér és járulékainak 50 százaléka átvállalható legfeljebb egy éves idõtartamra, ha három hónapja munkanélküli pályakezdõ tartós foglalkoztatását biztosítja a munkaadó. Ez a törvénymódosításból kimaradt, mivel csak a hat hónapja munka nélkül lévõk esetében engedélyezi ezt az átvállalást.
Ugyanakkor sajnálatos módon nem kerül sor a gyakornoki foglalkoztatás bevezetésére sem. De említhetném a tartós munkanélküliek állandósult tömegét is, akiknek a munkavállalását az 50-tõl 100 százalékos bértámogatás kevésbé fogja elõsegíteni, hiszen a nyereségérdekelt cégek elsõsorban a szakképzett, mégpedig a korszerû szaktudással rendelkezõ embereket alkalmazzák, s csak minimális mértékben a szakképzetleneket. A tartós munkanélküliek zöme ugyanakkor nem rendelkezik ilyen szakképzettséggel, a nyolc általános iskolát végzettek jó része pedig nem alkalmas egy szakma megszerzésére sem, sõt elég jelentõs azoknak a száma, akik nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Ezek átmeneti munkavállalását a közhasznú foglalkoztatás bõvítésére fordítható 3 milliárd forint ugyan elõ fogja segíteni, de ez az összeg elõreláthatólag kevésnek bizonyul. Másrészt az önkormányzatok sok helyen nem is tudják hozzátenni a hiányzó 30 százalékot, ezzel számolnunk kell.
Szélesebb körû és hosszabb távra szóló segítséget jelentene, ha a munkavállaláshoz, illetve a szakmaszerzéshez szükséges minimális végzettség megszerzését támogatnánk, illetve a nyolc általánost befejezettek felzárkóztató képzése mellett, melyre már vannak példák, valamilyen szakma megtanulását segítenénk elõ. Az egyszeri ráfordítások az átképzési rendszer átalakításában nagyobb megtakarításokat jelentenének a segélyezési rendszerben. Ugyanakkor a járadékot kimerített tartós munkanélküliek, illetve a képzetlen, támogatásra nem jogosult, nyolc általánost vagy annál kevesebb osztályt végzett fiatalok esélyt kaphatnának a munkavállalásra, mely jelenleg szinte minimális, és ez akkor sem fog változni, ha a gazdasági növekedés révén új munkahelyek létesülnek. A jelenlegi rendszer tehát a szociális segélyek, támogatások iránti nagymértékû igényt állandósítja. S akkor még külön kellene szólni a mai iskolai képzési rendszerrõl, mely gyökeres változtatás nélkül tovább növeli a munkanélküliek számát - de ez túlmutatna e törvénymódosítás keretein.
És most néhány megjegyzés a konkrét módosításokhoz. Helyeseljük a külföldieket munkavállalási engedély nélkül foglalkoztató munkaadók szigorú büntetését - de meg kellene találni a módot a hazai munkavállalók feketefoglalkoztatásának tényleges szankcionálására is. Helyeseljük a várható munkaerõhelyzet figyelembevételével az éves költségvetéshez igazodó foglalkoztatáspolitikai irányelvek kiadását év elején. Ennek híján ez év elején zavar mutatkozott a területi munkaügyi szerveknél, a munkaügyi tanácsoknál, az érintett munkaadóknál és munkavállalóknál.
Megpróbálja deklarálni a javaslat az önkormányzatok részvételét a közhasznú foglalkoztatás szervezésében. Ez azonban se nem szorítja rá, se nem ösztönzi eléggé az önkormányzatokat, hogy ezzel foglalkozzanak és erre áldozzanak. Ennek az anyagiakon túlmenõen, mint már említettem, a szakmai felkészültség is oka. Inkább reméljük, hogy jól felfogott érdekükbõl kiindulva a területükön élõ lakosok elsõdleges szempontjait figyelembe véve cselekszenek. Hiszen ha több ember keresõ tevékenységet folytat és nem munkanélküliként él a településen, ezáltal még a jövedelempótló támogatás is megtakarítható, ugyanakkor nem növelik a segélykérõk számát; ez fontos lakossági és egyúttal önkormányzati érdek is.
Helyeselhetõ továbbá a munkanélküli-járadékra és a jövedelempótló támogatásra való jogosultság ismételt megszerzésének könnyítése, valamint a végkielégítés esetén a dupla járandóság megszüntetése, bár ez kijátszható. Helyeselhetõ a korengedményes nyugdíj megszüntetése a már hallott indokok alapján, és a javaslat néhány más intézkedése is, például a jogosulatlanul felvett támogatások visszakövetelésének erõsítése is.
A hatályos jogszabály és a benyújtott törvényjavaslat együttvéve sem szüntet meg azonban meglévõ joghézagokat, jogi anomáliákat, mint például a pályakezdõknél a büntetõ szünetelés alkalmazását nem teszi lehetõvé, vagy egyes szociális, illetve társadalombiztosítási ellátásoknál nem egyértelmûen tisztázott, hogy melyek nem vagy nem egyértelmûen zárják ki a munkanélküli- járadékra való jogosultságot. Ezekre a késõbbiekben még majd vissza kell térni.
Nem helyeselhetõ ellenben a jelenlegi javaslatban az elõnyugdíj megszüntetése, mint azt már az elõttem szólók is említették, és helyette az igen alacsony összegû, nyugdíj elõtti munkanélküli-segély bevezetése, illetve nagyon sajnálatos lenne, ha elfogadására kényszerülnénk. Az érintettek elhelyezésére ugyanis semmilyen esély nincs, még a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek segítségével sem. Ugyanakkor méltánytalannak tartjuk, hogy az elõírt szolgálati idõ letöltése után még az öregségi nyugdíj legkisebb összegére, jelenleg a 8400 forintra sem lennének jogosultak. Tisztában vagyunk persze a megtakarítás szükségességével, de a javasolt 6720 forint plusz tb- járulék helyett a 8400 forintos elõnyugdíj esetén a tb elesne ugyan egy nem túl jelentõs bevételtõl - melyet eddig sem kapott meg -, de a Szolidaritási Alapban megtakarítást eredményezne a ma érvényes elõnyugdíj költségeihez képest. S nem elhanyagolható szempont, hogy az érintetteket kevésbé hozná méltánytalan helyzetbe.
Végezetül kifejezésre kell juttatnunk, igazán sajnálatosnak tartjuk, hogy az érdekegyeztetés e törvénymódosítással kapcsolatosan sem történt meg. Az okok tisztázására most nem térek ki.
Támogatjuk a kormány javaslatát a Szolidaritási Alapból a Foglalkoztatási Alapba történõ átcsoportosítás módjára vonatkozóan, természetesen a megfelelõ feltételek megléte esetén, hiszen a felhasználható összegekbõl a foglalkoztatást kívánjuk aktívan elõsegíteni, és nem a segélyezést; a jelenlegi gazdasági helyzetben a munkanélküliek számának várható emelkedését tekintve úgysincs mód a Szolidaritási Alapban keletkezõ megtakarítások eredményeképpen a munkaadói és a munkavállalói járulékok csökkentésére. Ellenkezõ esetben a munkanélküliek elhelyezésének támogatásáról kellene lemondanunk.
Szükségesnek tartjuk ugyanakkor a munkaerõpiaci bizottság és a megyei munkaügyi tanácsok szerepének újragondolását, a döntési jogkörök elvonásának felülvizsgálatát, mert a jelenlegi törvényjavaslat valójában a létüket kérdõjelezi meg.
(13.00)
Tisztelt Országgyûlés! Az elmondottak s a benyújtandó módosító javaslataink figyelembevételével a törvénymódosítást elfogadásra ajánlja a Szabad Demokraták Szövetsége.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)