DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselõtársaim! A gyógypedagógus szakma pozitívumként könyvelhette el az 1993. évi LXXIX. törvény azon rendelkezéseit, amelyek meghatározták a fogyatékosok oktatásának képesítési feltételeit, a fogyatékosok képzésének kötelezettségét, az integrált oktatás feltételeit, amelyben kötelezõen írja elõ a gyógypedagógus szakember alkalmazását a fogyatékosok oktatásának, képzésének valamennyi területén.
Ezzel szemben a jelenlegi közoktatás-fejlesztési stratégiák nem tartalmazzák az enyhe fokban értelmi fogyatékosok számára a már korábban megteremtett feltételeket. A közoktatás-fejlesztési stratégia címû vitaanyag például egyetlen szóban sem tartalmazza az enyhe értelmi fogyatékosok iskoláztatásáról szóló elképzeléseket.
A közoktatásról szóló, már említett 1993. évi LXXIX. törvény 17. § 3. pontja szerint "ha a fogyatékos gyermeket a többi gyermekkel együtt nevelik, úgy ezt az oktatómunkát a fogyatékosság típusának megfelelõ képesítéssel rendelkezõ gyógypedagógus segíti". Ezzel szemben a tanügyigazgatási, valamint közoktatás-fejlesztési és kutatásszervezési fõosztály a közoktatási törvény alkalmazási feltételekre vonatkozó elõírásainak módosításában a következõket tervezi: "Sem fogyatékosokat nevelõ diákotthonban, sem napköziben, sem integrált nevelõoktatásban, sem készségtárgyak oktatásában nem szükséges a gyógypedagógus tanári végzettség."
(16.00)
Ez a megoldástervezet veszélyezteti az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek szakszerû nevelését és oktatását. Az általános iskolai pedagógusok - bármennyire is tiszteljük õket - nincsenek felkészítve az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek nevelésére és oktatására. Sajnos még ma is él az a szemlélet, mely szerint az enyhe értelmi fogyatékosokat csak lassabban tanulóként, kevesebb tudásanyag befogadására képes egyénként kezelik, s nem veszik figyelembe, hogy az õ személyiségstruktúrájuk minõségileg más és nem mennyiségileg kevesebb.
A fogyatékos gyermekeket kudarcok sorozata érheti tehát az integrált oktatásban, mely személyiségük késõbbi súlyos torzulásához is elvezethet. A többségi általános iskolának - azt hiszem, mindannyiunknak vannak tapasztalatai - elég problémát okoz, hogy a nagy százalékarányban elõforduló gyengébb képességû, de nem értelmi fogyatékos tanulóit megtanítsa írni-olvasni és úgy-ahogy felzárkóztassa õket.
A fentiek tükrében kérdezem miniszter urat, mit terveznek az enyhe fokban értelmi fogyatékosok iskoláztatásáról és a velük foglalkozó pedagógusok képesítési feltételeirõl. Mi az indoka a közoktatás-fejlesztési koncepcióban található visszalépésnek? Talán ez a visszalépés is részét képezi annak az eléggé el nem ítélhetõ koncepciónak, amely a pedagógusok... (Az elnök kikapcsolja a képviselõ mikrofonját.)... 15-20 százalékos leépítését tervezi? Elnézést kérek, köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)