NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelõtt Juhász Gábor képviselõ úrtól érdeklõdnék, hogy fenyegetésnek tekintsem-e azt a kijelentését, hogy meglesznek a következményei az álláspontomnak? (Derültség az ellenzéki képviselõk, zaj a kormánypárti képviselõk padsoraiban. - Taps a kisgazdapárt soraiban.) Ha fenyegetésnek tekintem, és annak tekintette, akkor remélem, a lovagiasság szabályait be fogjuk tartani. (Pécsi Ildikó: Az elsõ vérig.)
Tisztelt Ház! Azt hiszem, egy nagyon érdekes helyzetnek vagyunk a tanúi, és lassan sokan érteni kezdjük, mi zajlik. Filló Pál a bizottság elnökeként, MSZP-s képviselõként bejelentette, hogy támogatja a hatpárti, alapvetõen konszenzusos javaslatot. Ezt követõen az MSZP nevében Hegyi Gyula kifejtette, hogy az MSZP nem támogatja az alapjavaslatot. Pontosabban úgy fogalmazott, reméli, visszautalásra kerül majd a bizottsághoz. Lampert Mónika és Aszódi Ilona a sajtótájékoztatón bejelentette, az MSZP frakciója döntött arról, hogy nem támogatja az alapjavaslatot.
Tehát az MSZP egyik hivatalos álláspontja az, hogy támogatják, a másik hivatalos álláspontja, hogy nem támogatják, a harmadik pedig az, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazhat. (Közbeszólás jobbról: Majd a Bokros- csomagnál is! - Derültség jobbról.)
Azt a kérdést szeretném föltenni, tisztelt kormánypárti képviselõtársaim, hogy ez a nagylelkûség - mindenki szavazzon úgy, ahogy lelkiismerete diktálja - a Bokros-csomagnál is így lesz-e az önök esetében. Lehet, hogy így lesz.
Engedjék meg - azt hiszem, nem lesz az elkövetkezendõ hetekben, hónapokban módunk arra, hogy a társadalmi szervezetek pénzügyi támogatásáról újra tárgyaljunk -, hogy a Fidesz álláspontját röviden kifejtsem önöknek.
Egy olyan párt nevében szólok, amely a parlamentáris demokrácia elkötelezett és feltétlen híve. Több mint hét évvel ezelõtt a változást akaró polgárok civil akaratát képviseltük megalakulásunkkal, nem voltunk és nem leszünk hajlandók lelépni az alkotmányosság talajáról. Most azért kell ezeket elmondanom és kimondanom, hogy érthetõvé tehessem az önök számára: egy értékrend határozott és következetes alkalmazása kötelez bennünket arra, hogy elutasítsunk minden olyan kísérletet, amely megítélésünk szerint a polgári demokráciával ellentétes.
Szemben álltunk és szembe fogunk állni minden olyan törekvéssel, amely a monopóliumok teremtését és megszilárdítását a "szakmai" vagy az "erkölcsi" szavak gyakori kimondásával kívánja leplezni. Elutasítunk minden olyan gyakorlatot, amely a valódi szándékot elrejti, és amely másokat akar arra kényszeríteni, hogy ezt a ki nem mondott szándékot akarata ellenére szolgálja.
(20.00)
A Fidesz fellép a polgárok és közösségeik szabadságát veszélyeztetõ monopóliumokkal, illetve ezek kialakulásának lehetõségeivel szemben.
Talán túlzásnak tûnik, pedig egyáltalán nem az, hogy ez a 400 millió forintot érintõ támogatás nagyobb figyelmet jelent a választópolgárok részérõl, mint más, lényegesen nagyobb összeget jelentõ döntéseink.
Most egy olyan helyzetben kell hozzászólnom, amikor már kimondható, hogy az Országgyûlés az idén sem tudta közmegelégedésre megoldani a támogatások odaítélésének feladatait. Igenis konszenzusos a többpárti megállapodás, és ezt a legnagyobb frakció - mint láthatjuk - egyoldalúan felmondta. A BIT a határozattervezetet a saját szûk érdekei szerint összezavarta, megkísérelte ezt, ezért a korábban és közösen kialakított szabályok csõdöt mondtak, és ennek köszönhetõen talán már nem is lehet úrrá lenni ezen a káoszon. S ebben a helyzetben, tisztelt képviselõtársaim, az MSZP-nek - mint mondtam - nincs hivatalos álláspontja. Ez abszurdum.
De számunkra az sem fogadható el, hogy képviselõtársaink a 102 módosító indítvánnyal felforgatták a bizottsági javaslatot, és az sem, hogy azt javasolják, hogy most csak az 50 százalékáról döntsünk. Azt hiszem, ez az 1500 szervezet jogos indulatait vonná maga után.
Mindannyiunk elõtt jól ismert, hogy szocialista képviselõtársaink 102 módosító javaslata 108 szervezet támogatását érintette. Ezzel kapcsolatban a leglényegesebb általános probléma az, amely rámutat a nehezen kialakított eljárás igazi sebezhetõségére, hogy a képviselõk úgy nyújthatnak be módosító indítványokat, hogy nem kell megismerkedniük a pályázatra benyújtott dokumentumokban szereplõ adatokkal és tényekkel. Csak ebbõl a ténybõl lehet megérteni azt a voluntarizmust, hogy a módosító indítványokban a képviselõtársaink minden olyan szervezet támogatását csökkentik, amely nevében a "katolikus", a "keresztény", a "cserkész", az "'56-os" vagy az "erdélyi" szó szerepel, függetlenül attól, hogy az a szervezet milyen programmal pályázott. (Közbekiáltás a jobb oldalról: Szégyen!)
A BIT-es képviselõk több olyan környezetvédelmi szervezettõl vesznek el súlyos százezreket, amelyek már évek óta a magyar ökológiai mozgalmak élvonalában dolgoznak, és ott védik pusztuló értékeinket, ahol azok még védhetõek. Vajon mit szólhatnak a Tisza Kör, a Gyõri Reflex Egyesület kiválóságai, ha a javaslat indoklásaként azt olvassák: "A csökkentésre vonatkozó javaslat a szervezet hatóköréhez, társadalmi, szakmai közéletben betöltött súlyához igazodik"? Képzeljék el, hogy mit szólhat a kecskeméti Európa Jövõjéért Egyesület, amely nemhogy Magyarországon, hanem egész Európában, 38 európai országban messzemenõen ismert és elismert munkát végez azért, hogy az európai gyermekek túljuthassanak múltbeli elõítéleteiken. Képzeljék el, mit szólnak, ha a nem túl magas, 2,5 millió forintos támogatásukból is 1 milliót javasolnak elvenni. És mit szólhatnak a cserkészek, az '56-osok szövetségei, az erdélyiek magyarországi szervezetei, a katolikus diákegyesületek, a munkanélküliek és állást keresõk, a nyugdíjasok egyesületei, mindazok, akiket hátrányosan érintenek a BIT-es javaslatok? El lehet képzelni!
Napnál világosabb: képviselõtársaink úgy fogták föl feladatukat, hogy nekik politikai értékrendet kell érvényesíteniük. Pedig az Országgyûlésnek ez esetben nem ez a feladata, hanem az, hogy elismerje az alkotmányos keretek között mûködõ országos egyesületek tevékenységét; legalábbis a pályázatban az Országgyûlés ezt ígérte.
Ráadásul igencsak kilóg a lóláb: a legkülönbözõbb helyekrõl elvett összegek lényegében két szervezet támogatását növelik jelentõsen. Ezek: a BIT és az Úttörõk Szövetsége, mintegy 9 millió forinttal. Tehát ez a lépés, ez a tény nem is értékrendet tükröz, hanem egy hatalmi logikát fejez ki - a lehetséges politikai konkurencia ellehetetlenítésének, a monopolhelyzet visszaállításának és a mindenkor hû szövetségesek kritikátlan jutalmazásának a szempontjait. Ezek a szempontok, tisztelt képviselõtársaim, nem felelnek meg az alkotmányosság polgári szabályainak, és nézetünk szerint ennek intézményesítéséhez az Országgyûlésnek nem szabad asszisztálnia.
Annyi hasznunk azonban lehet ebbõl a helyzetbõl, hogy megvizsgálhassuk BIT- es képviselõtársaink gondolkodását.
Mint emlékezetes, az alapjavaslat arra vonatkozott, hogy az úgynevezett politikai ifjúsági szervezetek - köztük a BIT - egyenlõ arányban 1,1 millió forint támogatásban részesüljenek. A kérdéses módosító indítvány lényegében ezen a kialkudott kompromisszumon kíván egyoldalúan változtatni. Akkor tehát illene megnéznünk azt, hogy milyen szervezetet is kívánnak jelentõs kedvezményben részesíteni ezek a szocialista párti képviselõk! Mely szervezet támogatásáért vállalnak, úgymond, egységesen politikai felelõsséget? Hátha indokolt valóban 1 millióról 6 millióra emelni a támogatásukat! Talán mondanom sem kell, hogy nem szívesen vájkálok e szervezet pályázatában, de ezt õk provokálták ki. Nézzük meg tehát közelebbrõl, milyen az a Kiss Péter által képviselt szervezet, amelyet Kiss Péter támogatni kíván! (Derültség a jobb oldalon.)
A BIT pályázata, tisztelt képviselõtársaim, egy furcsa és rejtélyes pályázat. A Baloldali Ifjúsági Társulás 1992 óta országos szervezet, hiszen azon a napon vette nyilvántartásba a Fõvárosi Bíróság, amely egyébként jelentõs részben szó szerint olyan alapszabállyal rendelkezik, amellyel az ifjú szocialisták. Eszerint: települési szinten szervezõdõ ifjúsági szervezet, amely független, autonóm, a Szocintern stockholmi nyilatkozatának szellemében mûködik, és értékalapon mûködik együtt a különbözõ politikai erõkkel.
Mindezt csak az érdekesség kedvéért érdemes megjegyezni, hiszen miközben a módosító szándék a BIT támogatását növelni kívánja, addig a szó szerint megegyezõ alapértékeket vállaló és ugyanabban a székházban mûködõ ifjú szocialisták támogatása változatlan maradna.
A BIT-nek - saját bevallásuk szerint - 96 úgynevezett önálló jogi személyiséggel rendelkezõ tagcsoportja van. A pályázatban említést tesznek önálló jogi személyiséggel rendelkezõ tagszervezetekrõl is, de azokról semmilyen címet és azonosítható adatot nem közölnek. Tagnyilvántartást pályázatukhoz nem csatolnak, bár ennek vezetését az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény elõírja, így azt alaki-formai okokra való hivatkozással nem lehetne elhárítani.
A BIT alapszabálya szerint tevékenységét nyilvánosan végzi, ezt a deklarált alapértéket azonban pályázatukból nem lehet visszaigazolni. Az általuk közölt pályázati adatok ellentmondásosak, hiányosak, pontatlanok. Néhány példa ennek igazolására:
A BIT 1994-ben 21,1 millió forinttal gazdálkodott. Ennek az összegnek a forrásai: 12 millió forintot alapítványoktól kaptak, ezek nevét, adományuk összegét nem tüntetik fel. 2 millió 650 ezer forintot a BIT más társadalmi szervezetektõl, úgymond, karitatív akciókra kapott. A szervezetek nevét, adományuk összegét, a karitatív akciókat nem tüntetik föl. Vállalkozásoktól, bankoktól 3 millió 940 ezer forintot kaptak; mondanom sem kell, hogy semmilyen adatot nem közölnek róluk. 2 millió 37 ezer forintot úgy tüntetnek fel, mint magánszemélyek adományait; neveket, összegeket a pályázati adatlap nem tartalmaz. 345 ezer forintot úgy tüntetnek föl, mint egy más, országos hatáskörû szervtõl kapott támogatást; nevét, a támogatás célját nem közlik. A BIT a pályázatban nem említi meg, hogy 1994-ben is kért és kapott támogatást a Központi Ifjúsági Alaptól.
Érdemes kiemelni, hogy a BIT nevében a pályázatot benyújtó Kiss Péter és Simon Gábor urak nyilatkozata szerint a BIT tulajdonában nincsen ingatlan, nem rendelkezik olyan vagyoni értékû joggal, amely fenntartási költségeihez hozzájárulni tudna, nincsen tulajdonában gazdasági társaság, nincs részvénye vagy törzstõkéje.
(20.10)
Ehhez csak két megjegyzést szeretnék fûzni. A Füge címû - és impresszuma szerint a BIT-tõl nem éppen független - lap VI. évfolyama 43. számában és annak címlapján keretes hirdetésben ez olvasható: "Ha fémszerkezetek, akkor Baló Kft., és ez a lapszámunk se lenne, ha nincs Baló Kft." A kft. címe, telefon- és faxszáma a BIT adataival szó szerint és szám szerint egyezik. A BIT címe az MSZP Köztársaság téri székházának címével azonos egyébként. S vajon ha bérleti díjat fizet a vállalkozás, akkor azt kinek fizeti: a pártnak vagy a BIT-nek? A BIT vajon adhat-e bérbe más tulajdonában lévõ irodát? Fõleg, ha az a más egy másik párt.
Továbbá azt is érdemes megemlíteni, képviselõtársaim, hogy az ÁSZ- jelentésekbõl tudjuk, hogy a BIT '89-ben 23 millió 400 ezer forint törzstõkével hozta létre a Rádió 6818 Kft.-t, amely alig néhány héttel ezelõtt kapott frekvenciaengedélyt budapesti mûsorszórásra a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumtól. (Szórványos taps az MDF soraiban.) Ebben a BIT jelenleg is többségi tulajdonos.
A kft. - mint látható - mûködik. A pályázók által adott információkkal ellentétben, a vállalkozásban a BIT-nek tulajdonosi jogai vannak. E jogok gyakorlásáról az egyesületi alapszabályuk szerint kell dönteniük. Képviselõtársaim, akkor most van vagy nincs vállalkozása a BIT-nek? A kérdés költõi.
A BIT a pályázatban meg sem említi, hogy politikai szervezet, hiszen közvetlenül és közvetve részt vett a '94. évi országgyûlési és önkormányzati választásokon; mindannyiunk elõtt ismert tény, hogy az MSZP-vel kötött választási szövetség jóvoltából a BIT vezetõi képviselõi mandátumokat szereztek. Látható az eddigiekbõl az is, hogy igen aktív tagjai a törvényhozásnak.
A pályázat alapján ez a helyzet csak úgy értelmezhetõ, hogy a BIT sokoldalú vezetõi elitjének országgyûlési és helyi képviselõvé válásához a szervezet karitatív, önzetlen akciókkal járult hozzá. (Derültség a jobb oldalon.) Ez nem szégyen, csak akkor legalább illene megemlíteni, hogy ez a helyzet, mert pályázati elbíráláshoz szükséges adatokról van szó.
Arról sem történik említés a pályázatban, hogy a szervezet infrastruktúrájának költségeit ki is állja. Ha ugyanis az MSZP, akkor a BIT által a szervezet ez évi mûködésére kért 11 millió 510 ezer forint elnyerése esetén könnyen lehet, hogy a párt bevétele lesz. Ebben az esetben a legjobb esetben is keresztfinanszírozás állna fenn, hiszen akkor a költségvetés nagyobb összegébõl két alrovatról is kap a párt támogatást. Ez ellentmond a politikai esélyegyenlõség elvének.
Tisztelt Képviselõtársaim! Egyébként a BIT 17 millió 150 ezer forintot kért a pályázatában. Ez évi költségvetését 24 millió 490 ezer forintra tervezi, ebbõl az összegbõl már rendelkezésükre áll 7 millió 340 ezer forint. Ez egy szép összeg ahhoz képest, hogy a tavalyi évet pénzmaradvány nélkül zárták s hogy a pályázat szerint idén még semmilyen támogatást nem kaptak, legalábbis februárig. Ezek szerint tehát vannak még jó tündérek a baloldalon is. (Dr. Kávássy Sándor: Ott vannak csak igazán!)
Milyen közcélú, közérdekû tevékenységet kíván folytatni a BIT és mire kéri az országgyûlési támogatást? - ezt is tisztáznunk kell. (Folyamatos zaj.) Például országos közérdeket szolgálónak tartják a saját nyári táboraikat 2 millió 500 ezer forintért. A vízparti BIT hagyományos és tagságuknak szóló rendezvényüket is közérdekû tevékenységnek tekintik és végül a Füge címû lapot is. Ezeknek a projekteknek a részletes tervezetét a pályázat nem tartalmazza, a címszavak szerint pedig azok tartalmát igen nehéz megítélni. Különben a BIT- tel ellentétben a legtöbb pályázó igen kidolgozott és részletes terveket mellékelt a pályázatához. (Zaj, közbeszólás a bal oldalon: Doktori lesz? - Derültség.)
Tisztelt Ház! Az eddigiekbõl is látható, hogy a BIT pályázatában az elbíráláshoz kért adatokat csak részben közlik. Az adatszolgáltatás hiányos, és lényeges kérdésben e hiányosságok miatt pályázatának másokkal való összehasonlítása nem végezhetõ el. Ez egyébként azért fontos, mert egy nyilvános pályázat megfelelõen elõírt feltételeinek betartása és betartatása a bírálat alapja kell legyen.
A bírálatot végzõ albizottság azonban hiánypótlást nem kért. Ezt a pályázatot az albizottság az elsõ körben 4 millió forint támogatásra találta érdemesnek, de ezt az albizottsági javaslatot a bizottság elutasította. Az, hogy viszonylag magas összegrõl szólt a javaslat, egyébként nem is csoda, hiszen a javaslat kialakításában a BIT alelnöke is közremûködött. Ez, tisztelt Juhász képviselõtársam, mennyiben jelent összeférhetetlenséget az ön véleménye szerint? Azt hiszem, egyértelmû volt, hogy a pályázati kiírás ezt tiltja.
Az albizottságban dolgozó Haller képviselõtársunk szerint - egyébként jogosan - valóban felszólíttatott István József kisgazda képviselõtársunk, hogy mivel maga is pályázó volt, mondjon le a tisztségérõl. A rendelkezésünkre álló, vélhetõleg nem rosszindulatú információk szerint azonban Haller úr pedig az esztergomi BIT-ben érdekelt. (Zaj, taps a kisgazdapárt soraiban.)
Az albizottságban dolgozó képviselõ és szakértõ urak minden eszközt latba vetettek, hogy a BIT magas összegû támogatást érhessen el. A fenti elemzéssel azt kívántam alátámasztani, hogy a BIT kiemelt támogatását semmi sem indokolja. Ennek szellemében a bizottság ezt a javaslatot el is vetette, és amikor hosszú vita után úgy döntött, hogy minden politikai ifjúsági szervezet egyenlõ összegû támogatást kapjon, akkor meglepõ módon rövidesen megszületett a BIT-es módosítóindítvány-csomag.
Az egyenlõ összegû támogatással egyébként - a jegyzõkönyvek tanúsága szerint - akkor a szocialisták, s köztük Haller képviselõtársunk is egyetértett. Nos, ebbõl a szempontból valóban igazolható az a formula, amelyet a szocialista párti urak hangoztatnak a módosító indítványok melletti érvként, hogy nevezetesen: szakmailag kifogásolható az eljárás. Igen, az volt, egyes szocialista képviselõk és az általuk alkalmazott szakértõk részérõl valóban kifogásolható volt az eljárás. Hogy ezért a bizottság elnökét, Filló Pál szocialista képviselõ urat elmarasztalta-e a párt, arról nincsen tudomásom, de talán nem is fontos.
A bizottság elnöke a maga eszközeivel igyekezett úrrá lenni a párttársai által gerjesztett káoszon, és nagyon helyesen ragaszkodott a bizottsági mûködés elemi és demokratikus szabályaihoz, így ahhoz is, hogy közös megegyezéssel szülessenek a javaslatok. Ennek köszönhetõ, hogy minden furfangos próbálkozás ellenére a bizottság egyáltalán alapjavaslatot készíthetett. Ezt akarják most egyesek módosíttatni, összezavarni s végsõ esetben lesöpörni az asztalról, mert meggyõzõdésem, hogy ez következik a jövõ heti végszavazáson: a tisztelt szocialista párti képviselõtársaink kísérletet tesznek a javaslat asztalról való lesöprésére.
Tisztelt Országgyûlés! Mindebbõl látható: ha volt is a közös bizottsági javaslattal probléma, az nem annyira a szabályok hiányából, mint inkább azok betartásának hiányából keletkezett. Erre azonban nem megoldás az, hogy a közös szabályokat visszamenõlegesen változtassuk meg. Azt sem tartom az Országgyûlés feladatának, hogy szûk egyéni és csoportérdekek szolgálatába szegõdjön.
Számunkra mindezekbõl az következik, hogy az Országgyûlésnek az a lehetõsége adott, hogy elfogadja a bizottság alapjavaslatát. Lehet, hogy ez nem tökéletes, de kimunkálásában a parlamenti pártok, a szakértõk legalább részt vettek, közös vitákat folytattunk és törekedtünk a megegyezésre; az eljárás során valamiféle közös értékrendet is kialakítottunk, tapasztalatokat szereztünk, amelyek a továbbiakban alapot adhatnak az eljárás tökéletesítéséhez.
Tisztelt Országgyûlés! A Fidesz mint a polgárközösségek autonómiáját tiszteletben tartó párt javaslatot kíván tenni annak érdekében, hogy a jövõben az itt elõállt és bemutatott helyzetet elkerülhessük és hogy az Országgyûlés tekintélyét megõrizhessük. Nézetünk szerint a jelenlegi helyzet alkalmas a magyar parlament tekintélyének lejáratására, és ezért a helyzetért a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkezõ pártot terheli a felelõsség, ha bekövetkezik.
Mi a magunk részérõl a polgárközösségek problémamegoldó és értékteremtõ erejét az ország nélkülözhetetlen erõforrásának tartjuk, és semmiképpen nem egyoldalú politikai értékrendet kívánunk autonómiájukkal szemben érvényesíteni, sõt küzdünk az ellen, hogy ezt mások megtehessék. Úgy gondoljuk tehát, hogy az Országgyûlésnek az a feladata, hogy az országosan mûködõ és a közcélok szolgálatában tevékenykedõ egyesületek költségvetési támogatására vonatkozó eljárást tökéletesítse, formálja.
(20.20)
Erre vonatkozóan van javaslatunk. Ezt a javaslatot készek vagyunk elõzetes tárgyalásra bocsátani, de csak abban az esetben, ha az MSZP nem kapitulál a BIT elõtt. Ugyanis ha ezt teszi, olyan helyzet áll elõ a szocialista párt hathatós támogatásával, ami jogbizonytalanságot, zavaros állapotokat, jogi eszközökkel megoldhatatlan problémákat teremt. Egy ilyen helyzetben a Fidesz nem tud segédkezni. Úgy ítéljük meg, hogy javaslatunk segítségével lehetõvé válik az, hogy az Országgyûlés alkalmazkodjon majd a fejlõdõ magyar civil társadalom értékrendjéhez, és segítse annak épülését. Mivel azt gondoljuk, hogy a civil társadalom támogatása az Országgyûlésnek is fontos feladata és kötelezettsége, olyan helyzetet szeretnénk teremteni, amelyben a tisztelt Ház a tényleges értékteremtõ tevékenységekre és közérdekekre koncentrálhat, és mellõzheti a kisstílû, de agresszív lobbyzást.
Mindezekre figyelemmel kérem képviselõtársaimat, hogy a civil szféra iránti felelõsséggel döntsenek most és a jövõ héten. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)