DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Torgyán József képviselõtársam nem elõször ad hangot aggodalmainak, és lássuk be, nem is alaptalanok azok az aggodalmak, amiket megfogalmaz - de azért a dolgok másként vannak, mint ahogy az itt elhangzott. Nem állítható fel az az összefüggés, hogy az alapszerzõdés megkötése - illetve egyelõre még csak az aláírása - váltotta volna ki a magyarellenes kirohanásokat. Ez egyáltalán nem igaz: ez volt korábban is. De bizonyítja ezt Torgyán József másik példája is: a moldvai csángókkal kapcsolatos atrocitás, hiszen ott nincs alapszerzõdés, és ott is történnek atrocitások. (Dr. Orosz István: Ott nincsenek is csángók!)
Ezek a dolgok is azt bizonyítják tehát, hogy nem az alapszerzõdés az oka mindannak, amirõl beszélünk.
A másik, ami a szlovákiai nyelvtörvényt illeti: valóban nagyon sok hír röppent fel arról, hogy a szlovákiai nyelvtörvény milyen módon szabályozná a nyelvhasználatot. Az alapszerzõdés azonban nagyon világosan leszögezi, hogy milyen nyelvi jogai vannak a magyar közösségnek: nemcsak a nevezetes 1201-es Európa Tanács-i ajánlás, hanem az alapszerzõdés is szövegszerûen kitér az emberi jogok széles körû védelmére - ami mind kizárja azokat a megoldásokat, amelyeket a Slovenska Matica, illetve a Szlovák Nemzeti Párt valóban javasol ennek kapcsán.
A mi véleményünk tehát továbbra is az, hogy az alapszerzõdés inkább védi, semmint szûkíti a határon túli magyarság jogait. Abban vagyunk érdekeltek, hogy ezt ratifikálja mind a mi parlamentünk, mind a szlovák parlament, és akkor megfelelõ jogalappal fogunk rendelkezni az ilyen ügyek jogi síkra terelésére, illetve nemzetközi felvetésére is.
Végezetül pedig azt szeretném kérni, azt szeretném javasolni képviselõtársamnak - aki már többször használta fel ezt a lehetõséget, a napirend elõtti felszólalás lehetõségét, hogy ezekben az ügyekben hangot adjon aggodalmainak -, talán szerencsésebb lenne mind a parlament idejével való helyes gazdálkodás szempontjából, mind külpolitikai szempontból, ha ezekkel a kérdésekkel elsõsorban az erre illetékes parlamenti bizottságok foglalkoznának üléseiken, tehát a külügyi bizottság és az emberi jogi bizottság. Mi készen állunk, hogy ilyen párbeszédet folytassunk ott is, sõt, ezen keretektõl függetlenül is bármikor fordulhat frakcióvezetõ úr a külügyminiszter úrhoz és a Külügyminisztérium vezetõihez: szívesen megtárgyaljuk. Nem biztos, hogy minden alkalommal itt kell ezt fölvetni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)