DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Nagyon jó, hogy idézetek hangzanak el errõl a bizonyos bizottsági ülésrõl, de az idézeteknek az elejét is célszerû lenne akkor elmondani.
Miután többször korrupcióval vádolták az alapot, elmondtam, hogy ha van korrupció - és természetes, hogy gazdasági folyamatokban elõfordulhat korrupció -, akkor ezt ki kell vizsgálni, az ügyészséghez kell fordulni, és nem elszálló idézeteket, elszálló mondatokat mondani, mert ez valójában nem reális és nem is igazságos. Képviselõtársamat arra kérném tehát, hogy máskor legyen szíves a mondat elejét is ismertetni.
A másik rész a vagyonvesztéssel kapcsolatos. Természetes, hogy ha a költségvetés vagy a vagyon maga is termel, akkor ebbõl lehet a vagyont karbantartani, lehet renoválni, lehet megóvni az állagát. Ha azonban a költségvetési támogatás minimális, és ennek nagyobbik része valóban a vagyon mûködtetéséhez, õrzéséhez szükséges, arra költõdik el, hogy egyáltalán funkcionálni tudjon, tehát üdültetni lehessen ott a fiatalokat, akkor magától értetõdik, hogy vagyonvesztés történik. Több milliárdos épületek esetében, amelyeket éveken keresztül nem renoválnak, úgy gondolom, egyszerûen kiszámítható és logikusan következik ebbõl, magától értetõdõ a vagyonvesztés.
Ennek a törvényjavaslatnak egyik hiányossága: nem derül ki, hogy mibõl fogják ezt a vagyont karbantartani. És ha ez nem derül ki, akkor további vagyonvesztés várható. Ne legyenek olyan illúziók, hogy az épületek maguktól rendben fognak állni és maguktól korszerûvé válnak.
Úgy hiszem, ha olyan magas üdültetési díjakat szedett volna be az alap, amibõl vagyonhoz juthatott volna, amibõl ezt a karbantartást elvégezhette volna, akkor egyetlenegy fiatal sem üdült volna ezekben a táborokban, ezeken az üdülõhelyeken. De miután minimális térítési díjat szedett, magától értetõdõ volt a vagyonvesztés. (Taps a jobb oldalról.)