DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy a Független Kisgazdapárt népszavazási kezdeményezésének való helytadásra vonatkozó buzdításaimat ezzel kezdjem, hogy emlékeztessem a képviselõtársakat: a Független Kisgazdapárton kívül a Kereszténydemokrata Néppárt is már a választási programjára tûzte a nép által választható köztársasági elnök intézményét, és MSZP-s képviselõtársaim is ugyanezt a célkitûzést programjuk egyik középponti kérdésének tekintették.
Talán megemlíthetném azt is, hogy Avarkeszi Dezsõ képviselõtársunk, aki most az alkotmányügyi bizottság nevében fejtette ki az álláspontját, úgy nyert, hogy a neve alatt végig az "MSZP" volt feltüntetve. Ennek azért van jelentõsége, mert éppen a teremben lévõ Bihari Mihály képviselõtársunk a kisgazdapárti kezdeményezés után a rádióban és a televízióban akként nyilatkozott, hogy a kisgazdapárti kezdeményezés a köztársasági elnök nép általi választására alkotmányos. Neki egyéb aggályai voltak. Az MSZP közjogi munkacsoportja ugyancsak ilyen álláspontot alakított ki, hogy a kezdeményezés a köztársasági elnök nép általi választására indokolt és alkotmányos. Természetes, hogy indokolt és alkotmányos, mert hiszen a népszavazásról szóló törvény azt mondja ki, hogy népszavazás kezdeményezhetõ az Országgyûlés hatáskörébe tartozó döntések kérdésében. Ezt az 1989. évi XVII. törvény 5. § (1) bekezdése b) pontjának elsõ fordulata mondja ki.
Hadd hivatkozzam a Magyar Köztársaság alkotmánya 19. § (3) bekezdésének a) pontjára, továbbá a 24. § (3) bekezdésére, csak azért, hogy az igen tisztelt tévénézõ elõtt is világosak legyenek az ezzel kapcsolatos alkotmányos megfogalmazások. Azt mondja ki a Magyar Köztársaság alkotmánya 24. §-ának (3) bekezdése: "Az alkotmány megváltoztatásához, valamint az alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. Emlékeztetném önöket arra, hogy a népszavazásról szóló törvény pedig azt mondja, hogy országos népszavazás rendelhetõ el... - és köztük felsorolja - az Országgyûlés hatáskörébe tartozó döntések körében.
Hogy mennyire az Országgyûlés hatáskörébe tartozik az alkotmánymódosítás és mennyire a népszuverenitás sárba tiprását jelenti, ha nem rendelik el, hadd hivatkozzam a most elfogadott napirendi pontra, a jelenlegi, május 15-16-17-ei országgyûlési ülés napirendi pontjaira, ahol a második oldalon olvasható, hogy a napirendre került törvényjavaslat az alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról "T/", még számmal el sem látott, csak "*"-gal jelzett határozati javaslat, illetõleg törvénymódosítási javaslat, amely kérdéskörben a tisztelt képviselõtárasim holnap fogják nemcsak tárgyalni az ügyet, hanem elfogadni - már elõre jelzem - azt az alkotmánymódosítást, amelyet önök törvényesnek tartanak, ha a saját körbõl terjesztik elõ, de alkotmányellenesnek, ha a nép oldaláról mutatkozik meg ugyanez.
Én úgy gondolom, önök nem jogi döntést kívánnak hozni ebben a kérdéskörben, hanem politikai döntést. A politikai döntés hozatalának hátterében az áll, hogy Magyarországon megváltoztak az erõviszonyok: a nép most már a Független Kisgazdapártot támogatja, és önök nem merik megmérettetni magukat, különösképpen a köztársaságielnök-jelöltjüket, mert félnek a nyilvános, csúfos kudarctól. Ez a valóságos oka a különbözõ jogi csûrés-csavarásaiknak, hogy holnap jogszerûnek tartják az alkotmánymódosítást, kedden jogszerûnek tartják, mert önök terjesztik elõ, hétfõn nem tartják jogszerûnek, mert a kisgazdapárt terjesztette elõ.
Nos, arra hivatkoznak, hogy azért alkotmányellenes a többi kezdeményezésünk, mert... - és itt hivatkoznak egy alkotmánybírósági határozatra. Csakhogy, tessék megmondani errõl az alkotmánybírósági határozatról, hogy ez egész mást mond, mint amire önök hivatkoznak. Ugyanis a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága az ominózus döntésében, amelyet most épp az alkotmányügyi bizottság megkeresésére hozott, azt mondja ki: az Alkotmánybíróság az alkotmány értelmezésére irányuló indítványt visszautasítja. Nem mást mond. Ennyit mond: visszautasítja. Meg is mondja az indokolása végén, hogy miért. Természetesen egy indokolás sok minden egyebet is tartalmazhat, de én remélem, a Házban nem kell magyarázkodnom, hogy egy határozat indokolási része sosem emelkedik jogerõre, hanem csak a kötelezõ, a rendelkezõ része. Az indokolási rész iránymutatóként fogható fel.
Mit mond az Alkotmánybíróság? A következõket mondja annak az indokául, hogy visszautasítja az önök helyett való döntést: "A törvényhozás nem háríthatja át alkotmányellenes mulasztásának következményeit és ezzel jogalkotási és a népszavazás elrendelésére irányuló döntési felelõsségét az Alkotmánybíróságra oly módon, hogy minden egyes országos népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén alkotmányértelmezési problémára hivatkozással az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri a népszavazás elrendelése tárgyában.
(16.30)
Ez összeegyeztethetetlen az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvével" - mondja az Alkotmánybíróság. Tehát az Országgyûlésnek kellene döntenie, de az Országgyûlés alkotmányügyi bizottsága igyekszik az Alkotmánybíróság mögé bújni, és az Alkotmánybíróság egy korábban hozott, más tárgykörre vonatkozó, jogilag és nyelvileg is értelmezhetetlen határozata indokolására, illetõleg rendelkezõ részére hivatkozik, ahol valamiféle burkolt alkotmánymódosítási tilalomról van szó. Csakhogy azt, hogy mit kell érteni burkolt alkotmányozási tilalom alatt, senkinek nem sikerült megfejtenie, mert ilyen fogalmat a magyar jogrend nem ismer. Nem is tudtak vele mit kezdeni, olyannyira, hogy a Ház sem módosította az 1989. évi XVII. törvényt, amelyet ugyanez az alkotmánybírósági döntés elõírt; márpedig ha ma érvényben van a népszavazásról szóló törvény, akkor annak rendelkezései szerint kell eljárni.
Ha már egyszer önök azt mondják, hogy a burkolt alkotmánymódosítás tilos, akkor én azt mondom, hogy tessék elolvasni az aláírásgyûjtõ ívet, ami azzal kezdi az egész kérdés felsorolását, hogy kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával következzék be minden.
Tehát nyíltan teszi fel a kérdést, az egész elõfeltételéül teszi azt, hogy a jelenlegi törvényeket megváltoztassák. Azt elvitatni, hogy az Országgyûlésnek van-e arra jogköre, hogy a köztársasági elnök hatáskörét kibõvítse, illetõleg hogy erre vonatkozhat-e a népszavazás, hadd hivatkozzam arra, hogy a népszavazásról szóló törvény kifejezetten kiemeli a törvény elveire vonatkozó népszavazási kezdeményezést, példálózó módon hivatkozik a törvény elveire. Nem lehet a törvény elveit másként meghatározni, mint úgy, hogy egy törvénynél - amely létezik - szûkíteni kívánom vagy bõvíteni kívánom a jogkört; tehát a törvény elveire nézve fogalmaz a második kérdés úgy, amelyre tehát így a jogszabályi alapok biztosítottak.
A harmadik és a negyedik kérdéssel kapcsolatban arra hivatkozik a többség, hogy van egyszer a köztársasági elnöknek egy jogköre, de ez a köztársasági elnökre vonatkozik, nem az Országgyûlésre. Csakhogy - kérdezzük mi - a köztársasági elnökre vonatkozó szabályokat ki állapítja meg? A Magyar Köztársaság Országgyûlése.
Emlékezzenek vissza arra, hogy a múlt parlamenti ciklusban hányszor volt vita arról, hogy a köztársasági elnököt milyen jogkör illeti meg, a Ház hányszor folytatott errõl vitát. Miért ne folytathatna most vitát, vagy miért ne hozhatna olyan döntést - hogyha egyszer a Magyar Köztársaság alkotmányának 25. § (1) bekezdése kimondja -, hogy a törvényalkotási jog elsõ helyen a köztársasági elnököt illeti, ugyanis a 25. § (1) bekezdése azt mondja, hogy "Törvényt a köztársasági elnök, a kormány, minden országgyûlési bizottság és bármely országgyûlési képviselõ kezdeményezhet". Ha egyszer törvényt kezdeményezhet a köztársaság elnöke, akkor nem lehet úgy módosítani az alkotmányt - mondjuk a holnapi egyéb irányú alkotmánymódosítás helyett -, ami kimondja, hogy az Országgyûlés vagy a nép, adott esetben népszavazás útján, eredményes népszavazás-kezdeményezéssel felkérheti a Magyar Köztársaság elnökét arra, hogy kezdeményezzen törvényt mondjuk a fiatalok érdekében vagy mondjuk a nyugdíjasok érdekében? Törvényt mindig csak ezek ellenére szabad kezdeményezni, akkor alkotmányos? Elnézést kérek. Vajon a Bokros-féle csomag, amely ezeknek a terhére született, az alkotmányos, hogyha mi azt mondjuk, hogy ennek az ellenkezõjét: ezeknek a javára kezdeményezzenek valamit, akkor ott már gond van, akkor azt nem szabad jóváhagyni, alkotmányellenes a Független Kisgazdapárt kezdeményezése?
Engedjék meg, mivel túlléptem a kisebbségi elõadóknak ilyenkor rendelkezésére álló idõt... (Zaj, derültség, közbeszólás a bal oldalról: Mint általában!) ..., nagyon köszönöm elnök úr megértését... (Derültség.)..., úgy gondolom, látni kell, hogy adva van egy olyan népszavazási kezdeményezés, mely tárgykörben már egyszer volt népszavazás a szabaddemokraták kezdeményezésére, egyszer volt kezdeményezés az MSZP-s Király Zoltán kezdeményezésére... (Zaj, közbeszólás a bal oldalról: Király Zoltán az teljesen más!)..., miért ne lehetne lehetõsége egy nagyságrendekkel nagyobb kezdeményezésnek, a Független Kisgazdapárt kezdeményezésének, amely soha nem látott nagyságrendben, soha nem látott rövid idõ alatt szedett össze sokkalta több aláírást, mint az eddigi összes ilyen kezdeményezés? Miért ne lehetne végre ennek a kezdeményezésnek a szellemében holnap - az egyébként is elõírt alkotmánymódosítás helyett - ezt a minimális alkotmánymódosítást megejteni, és ebben az esetben minden kezdeményezés érvényesen lefolytatható.
Úgy gondolom, igazán nem lenne kárára a mi demokráciánknak, ha mondjuk egy Chirac elnök úr és Jospin elnökjelölt úr között, a világ nyilvánossága elõtt lefolytatott demokratikus vetélkedõ következtében a magyar nép jelölhetné ki, hogy ki lesz a Magyar Köztársaság elnöke, és nem két-három képviselõtársunk döntené el parlamenti praktikákkal a magyar nép sorsát az elkövetkezendõ öt évre.
Kérem ezért és elvárom az MSZP-s képviselõktõl is a támogatásunkat. (Taps a jobb oldalon. - Közbeszólás a bal oldalról: Éljen!)