DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Még 1992-ben és '93-ban a távközlési, illetve a frekvenciagazdálkodási törvények elõkészítése az országgyûlési vita során a Távközlési, illetve a Rádiótávközlési Alap intézményeivel bõvült, gazdagodott.
A távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII-es és a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. számú törvények rendelkezése szerint az e törvényekben meghatározott ágazati forrásokból olyan pénzügyi alapokat kell képezni, amelyek döntõ hányada az ágazat kiegyensúlyozott, gyors fejlõdését szolgálja.
A hivatkozott törvények arról is rendelkeznek, hogy törvényben kell szabályozni az alapok felhasználásával kapcsolatos eljárás pontos, részletes szabályait. Ilyen törvény hiányában az úgynevezett Távközlési Alap célirányos felhasználására nem kerülhetett sor, hiába gyarapodott az évrõl évre.
Az alap záróegyenlege 1994-ben már 16 milliárd forint volt. Jóllehet, a távközlési ipar fejlesztési gondjain ez az összeg nagyon sokat lendített volna, eljárási szabályok híján egy részét más, éppen pénzhiánnyal küzdõ alapok kapták kölcsön - így a Vízügyi, az Út-, a Területfejlesztési és a Mezõgazdasági Alap, összesen 7,7 milliárd forintot -, más részére pedig március 22-én, mint tudjuk, akkor jelentette be igényét az éppen pénzhiánnyal küzdõ kormány. Ez az összeg 16 milliárd forint volt.
A Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap intézményét megnevezõ törvények hatálybalépése után három, illetve két évvel végül is kormányunk ez év márciusában elõterjesztette a Hírközlési Alapról szóló, elõttünk lévõ, T/769. számú törvényjavaslatát, amelynek feladata e különleges elkülönített állami pénzalap képzésének és felhasználásának szabályozása.
Azért nevezem különlegesnek ezt az alapot, mert jóllehet, állami feladatok megvalósítását is szolgálja, elsõsorban a gazdasági szférában mûködik, nem abból keletkezik, így nem is költségvetési forrásként jelenik meg.
Tisztelt Képviselõtársaim! Elõttünk tehát a törvénytervezet, amely arra hivatott, hogy egy évekkel ezelõtt megnevezett pénzeszközt valójában életre keltsen. De miért fontos ez az alap? Miért örültünk együtt 1992-ben, ellenzéki és kormánypárti képviselõk, amikor a törvényjavaslat elõterjesztõje elfogadta érvelésünket és módosította eredeti elõterjesztését? Ez az alap végül is azt a célt szolgálja, tisztelt képviselõtársaim, hogy az állam az egyes tulajdonosi jogai kapcsán szerzett bevételei egy részérõl lemondva, azt az ágazat részére elkülönítve, majd általa szabályozott módon visszaforgatva, ily módon is hozzájáruljon a magyar távközlés-szolgáltatás egyenletes, minél gyorsabb fejlesztéséhez.
Igen, képviselõtársaim, nem utolsósorban azt a célt is szolgálja ez az alap, hogy a telefon ne csak az egyébként is fejlettebb országrészekben legyen elérhetõ szolgáltatás, ott, ahol a szolgáltatónak a nagyobb beszélgetési forgalom miatt hamarabb megtérül a beruházása, hanem ott is mielõbb elérhetõ szolgáltatás legyen a telefon, ahol ma még a beszélgetési forgalom alacsonyabb, tehát a befektetések megtérülési ideje is hosszabb. Ez az alap tehát a szolgáltatók piaci érdekeit is szem elõtt tartva a területfejlesztés egyik nagyon fontos állami eszköze is lehet.
Ez az alap a szolgáltatás biztonságát is jelenti a fogyasztóknak ott és olyankor, ahol a helyi koncessziós társaságok képtelenné válnak szerzõdésben vállalt kötelezettségeik teljesítésére. Tehát ez az alap, tisztelt képviselõtársaim, nagyon fontos lehet a telefonvonalakkal viszonylag már jól ellátott, fejlettebb országrészek számára is. De a fogyasztói érdekek közvetett védelmét szolgálja ez az alap oly módon is, hogy fedezi a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum és a Távközlési Mérnöki Minõsítõ Bizottság mûködési kiadásait.
Tisztelt Képviselõtársaim! Azt hiszem, a Hírközlési Alap képzésének és mielõbbi célirányos mûködtetésének fontossága nem szorul annál meggyõzõbb indoklásra, mint ahogy azt a törvény 3. §-ának egyes bekezdéseibõl magunk is kiolvashatjuk. Mi a válasz arra a kérdésre, hogyan szolgálja vajon ezt a nyilvánvalóan helyes és fontos célt az elõttünk fekvõ törvény? Nézzük elõször is, mi errõl a javaslatról az egyes pártok véleménye!
A Független Kisgazdapárt frakciója sajnos felületesen tanulmányozta a törvényjavaslatot, ahogyan az felszólalásukból kiderült. Számukra ugyanis a törvényjavaslat csak és csakis arról szól, hogy a kormány elvesz az ágazattól 16 milliárd forintot, és ezzel - idézek képviselõtársam felszólalásából - "...a hírközlés mint mûszaki vállalkozás, pénzpiaci tevékenységgé alakul át." Továbbá azt mondják, hogy a kormány 16 milliárd forint elvételével önálló mûködésre való képtelenségre ítéli a hírközlõ mûszaki ágazatot.
(17.50)
Ezek az állítások alapvetõen tévesek, képviselõtársaim. Ugyanis a hírközlés már most is, tehát e törvénytõl függetlenül is, olyan gazdasági-mûszaki vállalkozás, amelyik pénzpiaci viszonyok között folyik - és nagyon reméljük, ott is marad. Továbbá: a hírközlés tevékenysége szerte a világon jól jövedelmezõ üzletág, így mûködõképessége itt sem elsõsorban a Hírközlési Alaptól függ.
Tisztelt Képviselõtársaim! A 16 milliárd forint az állam koncessziós bevételébõl lett elkülönítve, valóban az ágazat gyorsabb ütemû és egyenletesebb fejlesztésének elõmozdítására, végsõ soron a fogyasztói érdekek védelmére. Be kell azonban látnunk, tisztelt képviselõtársaim, hogy a képzés és felhasználás szabályaira vonatkozó elõterjesztés, illetve törvény hiányában ez az alap nem mûködhetett, de mint elkülönített állami pénzalap valójában nem is létezett.
A többi frakció képviselõi még nem hallatták véleményüket, de remélhetõleg több idõ áll a rendelkezésükre, alaposabban áttanulmányozzák, és nem esnek hasonló tévedésbe, mint tisztelt képviselõtársam.
A Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum választmánya is elküldte véleményét a törvényjavaslatról. Észrevételeik között elsõ helyen õk is a Távközlési Alap más célú felhasználását kifogásolják. Az õ felvetésükre is csak azt tudom mondani, hogy a szabaddemokraták is úgy látják, a telefonellátás gyors és egyenletes fejlesztése nagyon-nagyon fontos nemzeti érdek is, de ma, amikor sokkal fájóbb pontokon is megszorításokat kell alkalmaznunk, elkerülhetetlen volt ez a lépés.
Javaslataik másrészt a részletes vita tárgykörébe tartoznak, így azokról itt most nem szólhatok, csupán annyit említek még meg, hogy a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum észrevételei között az érdekegyeztetõ kompetenciáját, lehetõségeit is kifogásolja, ezeket az észrevételeket majd figyelmébe ajánlom az elõterjesztõnek.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az SZDSZ-frakció nagyon fontosnak és jónak tartja végül is ezt a törvényjavaslatot, ezért elfogadásra javasolja a tisztelt Országgyûlésnek. Mi is nagyon sajnáljuk, hogy a szabályozás késlekedése miatt eddig nem mûködhetett a most életre kelõ intézmény, de tudomásul vesszük, hogy a tartalékolt összeg, amely úgy az ágazat fejlõdését gyorsította volna, így nem kevésbé hasznosan lesz felhasználva.
A javaslat elõnyének tartjuk, hogy a hírközlési ágazat különbözõ területeirõl elvont pénzeszközöket koncentrálva, egy alapként forgatja vissza az ágazatba. Ez a megoldás minden bizonnyal növelni fogja az alap hatékonyságát, áttekinthetõbbé teszi kezelését.
Összegezve tehát az a véleményünk, tisztelt Országgyûlés, hogy a javaslat mielõbbi törvénnyé válása kedvezõen hat majd a magyar telefónia és azon keresztül a nemzetgazdaság fejlõdésére. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)