IVANICS ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselõtársak! Egyetértek az elõttem szólóval, hogy nagyon fontos ez az ágazat, és a hírközlés - azon belül pedig a telefonszolgáltatás - Magyarországon egy olyan elem, amely az infrastrukturális elemek közül talán a legfontosabb a fejlõdés gyorsításában, hiszen, gondolom, nem kíván magyarázatot, hogy milyen óriási jelentõséggel bír a vidék kommunikációs lehetõsége a fölzárkózásban, a termelvények forgalmazásában, az árutõzsdéken való megjelenésben.
Még inkább meg vagyok lepõdve, hogy az elõttem szóló azt hozta föl a Hírközlési Alap egyik alapvetõ funkciójaként, hogy az elmaradt térségeknek a telefonnal való ellátását hivatott majd szolgálni. Ezzel pontosan ellentétes információim vannak. Ugyanis Kisvárda térségében meg lett hirdetve koncesszióra a telefonszolgáltatás, jelentkezõ nem volt, az ismételt kiírás nem történik meg, és nincs is ígérete a környéknek, sõt az a vélemény hangzott el, hogy ha az önkormányzatok majd a költségeket vállalják, átvállalják és ilyen módon támogatják az újbóli koncessziónak a kiírását, akkor lehet szó a telefonszolgáltatás koncesszióba adásáról. Ez elég megdöbbentõ és nagyon szomorú - legalábbis számomra.
Most magáról a törvényjavaslatról szólnék. Elmondhatjuk azért, hogy ez a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslat a gazdasági törvények sorában nem azokat gazdagítja, amelyek alapvetõ fontosságúak a változtatás, a megváltoztatás tekintetében, és nélkülözhetetlen hiányt pótolnának. Az Állami Számvevõszék észrevétellel is élt az új alap létrehozásával kapcsolatban, és kétségeit fejezte ki annak jogosságáról.
A zárórendelkezésben megjelölt Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap 1993-94. és '95. évi, e törvény hatálybalépéséig keletkezett bevételeibõl további 16 milliárd forint átadása érthetõen jól jön a költségvetésnek. Nincs azonban egyeztetett álláspont az érdekképviseleti szervekkel arról, hogy az alap mûködési céljainak hogyan tud megfelelni e pénzösszeg hiányában.
Ugyanúgy hiányolom, hogy nincs felmérése és még becslése sem a Hírközlési Alap forrásaiból származó várható bevételnek. Annak ellenére is kellene ilyen felmérés, hogy annak egyes bevételi elemei eseti jellegûek. Ismeretem szerint ma a frekvenciahasználat díja 525 forint/óra, plusz áfa, egységesen az egész rendelkezésre álló adásidõre - ha igénybe veszi a sugárzó, ha nem. Ez jelenleg még elfogadhatónak is ítélhetõ, még ezt a díjat sem kell az újonnan alakult helyi rádióknak megfizetni - egyelõre legalábbis.
(18.00)
A 3 § (1) bekezdés d) pontját azért kifogásolom, mert egy késõbbi idõpontban, jelenleg meg nem határozott százalékban jut az alap a frekvencia lekötéséért és használatáért befizetett díjnak a birtokába.
Az alap tartós mûködésének a késõbb kiadandó díjrendelet a lelke. A díjrendelettel akár lehetetlenné lehet tenni az országos és a helyi sugárzókat, valamint az alaptól való elvonás mértékét is széles határok között szabályozhatja. Ha az alap forrásainál megjelölt, más alapoknak nyújtott kölcsönöket említ a tervezet, és a felhasználási lehetõségeket ilyen szélesre tárja, kifogásolom, hogy nem említi meg a felhasználási lehetõségek között a helyi, a kistérségi, térségi szereppel bíró adók, stúdiók összehangolására, korszerûsítésére adható támogatást.
Az alap évenkénti kiadásainak legalább 90 százalékát a távközlési piac fejlesztésére és beruházásaihoz irányítani ilyen mértékben meghatározottan értelmetlennek látom, és az összevonás logikája ellen hat.
A Hírközlési Alap felhasználásának elemzése felveti a kérdést, hogy miért nincs az esetleges kritikus területeken tiltás. Például nem indokolt a koncessziót nyert cégeknek támogatást nyújtani, hiszen a koncessziós szerzõdésben kell rögzíteni fejlesztési kötelezettségeit és a mûködtetés feltételrendszerét. Ha lehetõséget teremtünk ezen felüli állami pénzeszközök megszerzésére, az mindkét eljárás tisztaságát megkérdõjelezi, mármint a koncesszióba adást és az alap juttatását.
Az 1. § (4) bekezdésébõl ugyanakkor hiányolom azt a pici, de az összképet alapvetõen más színbe helyezõ beszúrást, hogy a pályázat útján kiválasztott és megbízott bank végezheti az alap pénzeszközeinek teljes körû kezelését, nem pedig egyszerûen a miniszter szimpátiája alapján.
Nem vitatom, hogy a kormánynak lehetnek szociális céljai a két korábban létrehozott alap, a Távközlési Alap, valamint a Rádiótávközlési Alap megszüntetésével és az új, gyakorlatilag a kettõ összevonásával létrehozott Hírközlési Alappal.
Remélem, a költségvetési elvonások egyedül nem indokolják a két alap összevonását, hiszen azt külön-külön is megtehette volna a kormány. A valódi indokok eddigi információim alapján nem láthatók.
A Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum sem az elõzõkrõl, sem az új összevont alapról nem kapott érdemleges tájékoztatást, hiszen a fõ bevételi és kiadási tételeket sem volt hajlandó ismertetni a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az érintett szakmai körök elõl is el van dugva a lényeg. Valószínû, várni kell egy-két hónapot, mire kiderül, milyen alapokat és kormányzati célkitûzéseket támogat az elvont összeg, biztosan nem szociális kiadásokat.
Bízom benne, hogy nem lesz olyan meglepetésben részünk, mint a Budapest Bank esetében, és remélhetõleg nem különleges belügyi hírközlési rendszert akar a kormány újólag kiépíteni.
Valószínû, abban is tévedés van, hogy ez az elvont 16 milliárd forint nettó módon megjelenik a költségvetésben, hiszen a felmerülõ költségek miatti kötelezettségek teljesítése jelentõs összegeket igényelhet még az alaptól, melyeket majd esetleg bankoktól kell felvenni komoly kamatteherrel.
Nagyon örültem volna, ha nem úgy jelenik meg az elõttem szólónál is, hogy a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum elküldte a véleményét. Úgy gondolom, ez úgy lett volna ildomos, ha ennek a törvénymódosításnak a folyamatába ezt az érdekegyeztetõ fórumot eleve bevonják, korrekt tájékoztatással. Az õ véleményükbõl tudom idézni, hogy a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény 36. § (1) bekezdése szerint a Távközlési Alap felhasználására és az azzal való rendelkezésre a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum és a Távközlési Munkabizottság véleménynyilvánítása mellett jogosult a miniszter. Ennek ellenére a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslat tervezett elõkészítõ és bírálati fázisaiba a jogszabályalkotók nem vonták be a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórumot, pedig a fórum 1994. november 16-án megalakult, a Hírközlési Alapról szóló törvény elõkészítése pedig már 1993-ban megindult.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)