JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Képviselõtársaim! A munka törvénykönyve módosítására irányuló T/651. számú törvényjavaslat több mint másfél esztendõs érdekegyeztetõ tanácsi alkufolyamat eredményét tartalmazza annak ellenére, hogy nem született megállapodás, s e ténynek én magam sem örülök. Ugyanakkor méltányolom azt a kormányzati felelõsséget, amely arra irányul e törvényjavaslattal, hogy ne rontsa a piacgazdaság kiépülésének esélyeit álhumánus, a piacgazdaságtól idegen jogintézményekkel.
Az 1992 óta is jelentõsen átformálódott életviszonyok, a nagymértékû átalakulás a munka világában indokolttá tették a munka törvénykönyve átfogó, gyökeres felülvizsgálatát, s ezt még akkor sem kerülhetjük el, ha most a többek részérõl tûzoltómunkának nevezett módosítást elvégezzük.
Az elmúlt három évben folyamatosan érkeztek jelzések a munkáltatói érdekképviseletek, a szakszervezetek részérõl a munka törvénykönyve jogi ellentmondásairól, hiányosságairól. Az idõhúzás mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak hátrányos, így az ÉT-megállapodás hiánya ellenére is helyeslem, hogy a most beterjesztett módosításokkal jogailag védettebbé kiszámíthatóbbá tesszük a munka világát, és növeljük a jogbiztonságot.
A módosító javaslatok sorából az üzemi tanácsokkal kapcsolatosakat emelném ki. Ellenzéki képviselõtársaim e közel húsz szakaszt feleslegesnek, megkésettnek tartják.
(18.10)
Ismereteim szerint e paragrafusokban egyetértés alakult ki az Érdekegyeztetõ Tanácsban is, sõt volt olyan elképzelés is, hogy a csomagból kiemelve külön fogadja el ezeket a parlament, hogy a májusi választásokon alkalmazni lehessen ezeket a jogszabályokat. Sajnos errõl már lekéstünk. Ennek ellenére nem tartom feleslegesnek a korrekciót.
Mint ismeretes, ez az utolsó, törvényileg szabályozott idõpont az üzemitanácsi választásokra. Ezt követõen folyamatosan szükség lehet ezen szabályok alkalmazására. Találkozunk olyan vélekedéssel is, hogy most még igazán van tétje a dolognak, hiszen most dõl el véglegesen a szakszervezeti vagyon sorsa, de a jövõben talán üzemi tanácsokra sem lesz szükség. Az ehhez hasonló - s nem minden alapot nélkülözõ - vélemények arra is késztetnek, hogy a jövõben át kell gondolni az üzemi tanácsok jogosítványait, s érdemes lenne összevetni hasonló német, francia, osztrák intézmények jogosítványaival.
Tapasztalatom azonban az, hogy a felelõsen gondolkodó munkaadó és munkavállaló pontosan tudja, hogy az üzemi tanács intézménye a piacgazdaság keretei között olyan munkavállalói érdekérvényesítés, melyet mûködtetni kell a munkabéke megteremtése érdekében. A vállalatirányítási és tulajdonosi struktúra változását követnie kell a részvételi intézményeknek is. A munkavállalók jól felfogott érdeke, hogy éljenek a törvény adta jogaikkal, s létrehozzák az üzemi tanácsokat. Így biztosított a lehetõség az ellentétek mellett az érdekazonosságra építve, hogy a gazdasági célok megvalósításában szorosabb együttmûködés jöjjön létre a menedzserek és a beosztottak között.
Az elmúlt három évben vegyes tapasztalataink voltak az üzemi tanácsokat illetõen. Én is - mint munkavállaló - elsõsorban rossz élményeket szereztem. Egy teljesen új, elõzmények nélküli munkahelyen éltem meg a választást. A munkaadó nem értette meg az üzemi tanácsok lényegét, felesleges, kekeckedõ intézményként fogta fel. A munkavállalók - nem ismerve egymást - nem igazán alkalmas embereket választottak meg. A dolgozók körében jelentõs volt a fluktuáció, így gyakorlatilag a háromfõs tanács néhány hónapon belül mûködésképtelenné vált, s a gyér jogosítványoknak sem volt képes érvényt szerezni.
Az ilyen esetek arra is figyelmeztetnek, hogy végezzük el a szükséges törvénymódosítást, hiszen a szabályok érvényesítése folyamatosan indokolt. Természetesen ott, ahol az üzemi tanácsok tagjai megértették a részvétel jelentõségét, komolyan vették saját szerepüket és együttmûködésre kész partnert találtak a munkáltatói oldalon, e rövid idõ alatt is kézzelfogható eredményeket értek el.
A most tárgyalt törvényjavaslat részletesen foglalkozik az üzemi tanács megválasztásának szabályaival. Ezek többsége korrekciós, pontosító jellegû. A korábbinál valamivel differenciáltabban határozza meg a foglalkoztatottak számával arányosított létszámot. Teljesen új elem, hogy az 1000 és a 2000 fõ közötti létszámú cégeknél 11 fõben, a 2000 fõt meghaladóknál pedig 13 fõben határozza meg az üzemitanács-tagok számát.
Gyõriványi Sándor képviselõtársam ezt a javaslatot negatív hatásúnak tartja, visszalépésnek minõsíti, olyasminek, ami nem szolgálja a munkavállalói érdekeket. Én úgy vélem, a hatékony érdekérvényesítés nem a képviselõk létszámától függ, sokkal inkább a jogosítványok milyenségétõl, az érdekérvényesítés mechanizmusától, a jogaikkal tisztában lévõ, felkészült munkavállalóktól. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kisebb létszám csökkenti a munkából kiesõ idõt, s ezzel költségkímélõ is.
A választási bizottság feladatait két új elemmel bõvíti a javaslat, ezzel segít elkerülni a felesleges jogvitát a jelöltet állító különbözõ érdekképviseleti szervezetek között.
A módosítás során egy új 48/A § beiktatását kezdeményezi, amely egy összeférhetetlenségi szabályt fogalmaz meg a választási bizottságok vonatkozásában. A korábbi szabályozás hiányosságait pótolja, amikor bevezeti és meghatározza az eddig ismert érvénytelen választás kategóriájától elválasztandó eredménytelen üzemitanács-választás fogalmát, s megteremti az üzemitanács-póttagság intézményét. Ez a rész hordozza a legjelentõsebb újítást. A megválasztott üzemitanács mandátumát s mûködésének folyamatosságát segítené elõ a póttagság intézménye. Póttag az a jelölt lesz, aki, bár nem jutott be az üzemi tanácsba, de az érvényes szavazatok legalább 20 százalékát megkapta. Ha bármely okból a létszám csökken, a megüresedõ helyre póttagot hívnak be.
További újítása a javaslatnak, hogy az érvénytelenség miatt megismételt választáskor nem feltétlenül kell a tanács egészét újraválasztani, hanem elégséges csupán abban a részleges körben, mely képviseleti helyek tekintetében a jelölt nem érte el az érvényesen leadott szavazatok legalább 30 százalékát.
Sokan emlékszünk, hogy az elsõ választások után jó néhány jogvita kerekedett a jelöléssel, a választással, az eredményességgel kapcsolatban. Ennek elkerülését célozza a 12. és 13. §, mely a jegyzõkönyvnek garanciális jelentõséget tulajdonít. Fontos, hogy a választási jegyzõkönyvet - megbízatása megszûnéséig - az üzemi tanács lesz köteles õrizni.
Az élethez igazodik a jogszabály, amikor a vitás kérdésekben öt napon belül teszi lehetõvé az egyeztetést, eredménytelenség esetén a bírósághoz fordulást, majd 15 napon belül nem peres eljárásban a döntést.
Az üzemi tanács megszûnésére okot adó tényeket pontosítja, illetve kiegészíti a javaslat. Fontos módosítás történik ott, ahol - a törvény szerencsétlen megfogalmazása miatt - eddig automatikusan megszüntetésre ítélte azokat a háromtagú üzemi tanácsokat, amelyekbõl egy tag kivált. A javaslat - logikusan - a "legalább" kitételt "több mint"-re cserélte fel, s ezzel kiküszöböli a jogalkotás által gerjesztett problémát.
A munka törvénykönyve munkaidõ-számítási metodikájával összhangban az üzemitanács-tag és -elnök munkaidõ-kedvezményét nem heti, hanem havi bázisértékben rendeli számítani. A javaslat szerint az üzemi tanács tagjainak járó összesített munkaidõ-kedvezmény felhasználását az úgynevezett üzemi megállapodás a munka törvénykönyvétõl eltérõen is meghatározhatja. Ez mindenképp üdvözlendõ módosítás, egységesítené az eltérõ gyakorlatot, s így végül a munka törvénykönyvében is nevesítve lenne, illetve bevezetésre kerülne az üzemi megállapodás fogalma. Ebben a megállapodásban az üzemitanács- jogosítványok gyakorlásával és a munkáltatóval fennálló kapcsolatrendszerével összefüggõ kérdések nyerhetnek rendezést. Az üzemi tanács tagjai számára járó munkaidõ-kedvezmény összevonásának megszabott határa van, nem haladhatja meg a teljes munkaidõ felét.
Bõvíti a munka törvénykönyve az üzemitanács-tag munkajogi védelmének szabályait, a szakszervezeti tisztségviselõ védelmével analóg módon. Erõsíti a munkavállalók jogait, annak érvényesítését az egyetértési joggal ellentétes munkáltatói intézkedés elleni bírósági eljárás határidõzése, s fenntartja ebben az ügykörben a kereset halasztó hatályát a munkáltató intézkedése tekintetében.
Tisztelt Országgyûlés! Mindezen törvényi változások - jóllehet részletkérdéseket érintenek - az üzemi tanácsok mûködésében lényeges új elemeket hozhatnak. Elfogadásuk után hozzájárulhatnak a jövõbeni választások problémamentesebb lebonyolításához, elõsegítik, hogy a részvétel intézményes formája tovább szilárduljon, és a politika szférája után erõsödjék a demokrácia a munka világában is, hogy a munkavállalók életét és sorsát befolyásoló döntésekben egyre többen nyilváníthassunk véleményt, s vehessünk részt az érintettek közül.
Kérem önöket, hogy mindezek alapján támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)