LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselõtársaim! Az 1989. évi XVII. törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szól, ennek szellemében a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt kezdeményezte, hogy köztársasági elnökét az ország a nép által választassa meg. E törvény bevezetõ részébõl szeretnék néhány mondatot szó szerint felolvasni, nehogy mást mondjak, mint ami a törvényben írva vagyon.
Így kezdõdik a törvény, az elõszó: "Magyarországon alkotmányos alapelv, hogy a nép a hatalom birtokosa." Majd folytatja: "A politikai intézményrendszer demokratikus fejlesztéséhez tartozik az is, hogy a társadalompolitikai vagy egyéb szempontokból kiemelkedõ jelentõségû ügyekben a nép közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát, legyen részese, meghatározója, illetve tevékeny közremûködõje a központi és helyi szinten hozott legfontosabb állami döntéseknek." Ez szó szerinti idézet. Folytatnám a saját szavaimmal. Ebben a törvényben vannak kizáró tényezõk, amire nem lehet népszavazást kiírni. Abba természetesen nem tartozik bele az, amit a Független Kisgazdapárt kezdeményezett. És van még egy apróság, az, ha százezer aláírás összegyûl egy népszavazás-kezdeményezés ügyében, akkor a parlamentnek, a tisztelt Háznak nincs mérlegelési joga, nincs ilyen hatásköre, kötelessége a népszavazást kiírni.
Ennyit mondanék el a törvényrõl és tovább a törvénnyel, e kérdés jogi részével nem foglalkoznék, hiszen ezt már pro és kontra kifejtették tisztelt képviselõtársaim. Foglalkoznék azonban azzal, hogy az aláírások gyûjtésében én magam is tevõlegesen részt vettem aluljárókban, különbözõ helyeken a Független Kisgazdapárt aláírásgyûjtési kampánya és akciója folyamán, és ott meghallgattam az emberek ezzel kapcsolatos véleményét, a hozzáállást, és itt akarnám megjegyezni, hogy bár a Független Kisgazdapárt március 14-én csupán kétszázötvenezer körüli hiteles aláírást nyújtott át Gál elnök úrnak, ugyanakkor vidékrõl, egyéb helyekrõl a következõ napokban még rengeteg aláírás érkezett, úgyhogy jelen pillanatban is, ha az átadottat és a nálunk otthon lévõ aláírási ívek mennyiségét megnézném, az közelebb volna az ötszázezerhez, mint a négyszázezerhez. Ez azt jelenti, hogy a választópolgároknak igen jelentõs, közel hét-nyolc százaléka írta alá ezt az ívet, amiben kívánta, hogy a köztársaság elnökét õ maga választhassa meg.
Az elõzõ, e témában történt felszólalásoknál Bihari képviselõtársam is felvetette, hogy el kell dönteni ezt a kérdést, mert van ilyen álláspont és olyan álláspont is, hogy a közvetlen választás, avagy a parlament, a képviselõtestület által történõ választás a jobbik, a demokratikusabb.
Olyan érvek is elhangzottak, hogy az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a képviseleti demokráciában ez így illik. Igaz, hogy az Alkotmánybíróság állandóan hivatkozott ajánlása - vagy nem tudom, mit mondjak - nem errõl, hanem egészen más dologról szól, de könnyedén átsiklottak felette a mûvelt jogászok. Valamint az is benne van, hogy az Alkotmánybíróság nem utasította el, nem foglalt állást a mi népszavazási kezdeményezésünkrõl, hanem azt visszautalta a tisztelt Ház hatáskörébe.
(9.40)
Ezek a dolgok vannak. Azonban nem ez a lényege az én mondanivalómnak. Az én mondanivalómnak az a lényege, hogy egyszerûen az alkotmányban rögzített alapelv egyértelmûen magasabb rendûnek tartja a nép hatalmát, a nép beleszólási lehetõségét fontos kérdésekben, mint néhány száz embernek a különféle paktumok és különféle megállapodások alapján történõ köztársaságielnök-választását. Nemcsak a saját tapasztalatom, amit az aláírásgyûjtéseknél szereztem, hanem a közvélemény kutatások is az elmúlt hónapban, hetekben március 14-e óta, általában 60 és 70 százalék közé helyezték a megkérdezettek pozitív hozzáállását. Ez azt jelenti, hogy a magyar társadalom, a magyar polgárok, a választópolgárok igenis többségében, jelentõs többségében a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett vannak.
Vajon miért vannak amellett? Azért vannak amellett, mert ez a képviseleti demokrácia valahogy ebben a parlamentben, a mi országunkban jelenleg elég furcsán mûködik. Tudniillik a képviselõt a választópolgárai választják meg, s általában azért szavaznak a képviselõkre, hogy képviseljék a választóikat. Ez nálunk nem egészen így történik: azért választották a tisztelt MSZP- képviselõket, mert a programjukban többek között a közvetlen elnökválasztás szerepelt. Tehát aki képviselõre szavazott az MSZP szavazóbázisából, bármely állampolgár, az egyúttal arra is szavazott, hogy a programban lévõ, a választási programban lévõ elveket fogja képviselni a képviselõ. Abban pedig egyértelmûen benne van, hogy az MSZP a közvetlen elnökválasztás híve. Ennek következtében a képviselõ jelen pillanatban egy megállapodást, egy koalíciós egyezkedést, esetleg a pártjának a legújabb álláspontját képviselve - amelyik ettõl már eltér, amelyik nem egyenlõ azzal, és nem hasonlít ahhoz, amit a választóinak ígért - szavaz, és nem a szavazópolgárnak az érdekét és az elvárásait képviseli.
Ezért van probléma a képviseleti demokráciával Magyarországon, mert igenis az MSZP tisztelt képviselõinek kutya kötelessége lenne megszavazni a népszavazást, a nép által történõ elnökválasztást, tehát a népszavazásnak a kiírását, hogyha õ valóban és igazságosan az õ választói akaratát képviselné ebben a Házban.
Fölmerült egy olyan kérdés is, hogy burkolt alkotmánymódosításra vonatkozó törvények nem írhatók ki, nem vezethetõk be, tehát ennek következtében ezért is el kell utasítani az egész kezdeményezésünket, a közvetlen köztársaságielnök-választást. Ezzel kapcsolatban csak azt kell mondanom, hogy aki elolvasta a mi ívünket, amit aláírtak több százezren, láthatta: abban benne van, hogy "a törvény módosításával", tehát semmiféle burkolt dolog itt nincsen. Mi egyszerûen el akarjuk érni azt a módosítást, ami az alkotmányban szükséges ahhoz, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül választhassa meg ez az ország.
A másik dolog az, hogy pár nappal ezelõtt, talán két nappal ezelõtt kaptam egy olyan javaslatot, amelyben alkotmánymódosításról van szó. Egyetlenegy szem képviselõ javasolja, és ezt tárgyalni fogjuk, és feltehetõen az alkotmányt fogjuk módosítani. Nem tudom, hogy milyen népszuverenitás az, hol érvényesül a nép akarata akkor, amikor egy szem képviselõ módosíttathat alkotmányt, félmillió választópolgárnak, az ország választópolgárai 7-8 százalékának a kezdeményezése meg nem módosíthat alkotmányt. (Taps a jobb oldalon.)
Engedelmet kérek, lehet, hogy én nem vagyok jogász, csak közgazdász, de ezt valahogy nagyon furcsának találom, és azt hiszem, itt az történik, hogy ez a kormány, ez a képviselõház, az itt lévõ képviselõk többsége a népet csak akkor veszi figyelembe, amikor a voksaira szükség van. Onnantól kezdve, sajnos, már nem a népet képviseli, hanem különféle érdekeket képvisel - amire én most nem akarok itten kitérni, ez hosszú lenne, nincs annyi idõm.
Befejezésül csupán azt szeretném rögzíteni, hogy a Független Kisgazdapárt soha nem tért el az eszmeiségétõl, mi mindig a köztársasági elnök közvetlen választása mellett voltunk - mivel történelmi párt vagyunk, nemcsak ebben a jelenlegi szakaszban, hanem sokkal elõbb is -, mi mindig ezért harcoltunk. Mi minél nagyobb érvényt akartunk szerezni a népszuverenitásnak. Éppen ezért, amennyiben a most beterjesztett javaslatot a tisztelt Ház megszavazza, tehát a nép által történõ köztársaságielnök-választásra vonatkozó kezdeményezésünket elutasítja, akkor mi - a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt képviselõcsoportja nevében jelentem ki -, semmiféle ilyen parlamenti praktikákban, semmiféle antidemokratikus játékokban, semmiféle alkotmányellenes megoldásokban nem vagyunk hajlandók részt venni, mi ezen a szavazáson nem fogunk részt venni. Köszönöm a szíves türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)