MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az utóbbi hetek legsúlyosabb, legdrasztikusabb intézkedései a kórházbezárások, ágyszámcsökkentések körébe tartoznak, ennek kapcsán rengeteg félreértés és tisztázatlanság van a közvéleményben, az orvostársadalomban és az érintett területek lakosságában egyaránt.
Azt gondolom, ha az ágyszámcsökkentést célul tûzzük ki, annak bizonyos módozatai igenis indokoltak és ahhoz konstruktívan hozzá lehet állni, ám az a mód, ahogy ez folyik, számos problémát vet fel.
Az elsõ: Ez a módozat - a napvilágot látott hírek alapján - elõkészítetlen, szakmai megalapozottság tekintetében pedig abszolút hiányos. Nem számol azzal, hogy itt a szükségletek oldaláról kellene elindulni, pusztán gazdasági racionalitás szempontjából az egészségügyi intézményhálózat jól nem alakítható át. A megfelelõ szakmai érdekvédelmi szervezetek véleményét nem kérték ki.
A második: Ahhoz, hogy az egészségügyi intézményrendszer leépítése és átalakítása megtörténjen, szükség lenne a pótlólagos intézményi feltételeket megteremteni. Tehát ahhoz, hogy szociális intézményekké lehessen átalakítani kórházakat, bizonyos építkezésre is szükség lenne, nemcsak rombolásra. Sajnos az építkezés mindmáig nem történt meg; nem tudom, ezek után hogyan lehet a rombolással kezdeni az intézkedéseket.
A harmadik: Az egészségügyi hálózat egészének a leépülése zajlik. Mintegy 40-50 százalékos infláció várható ebben az évben is. Tehát egy ilyen általános leépülés mellett egy strukturális, rendkívül kemény intézkedéssorozat az egész egészségügyi intézményrendszer, intézményhálózat drasztikus válságát eredményezheti.
Ezzel kapcsolatosan kérdezem államtitkár urat, mi a tényleges helyzet, mit akarnak pontosan meglépni az egészségügyi intézményi bezárások, az ágyszámcsökkentések keretében.
Köszönöm és várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)