HIESZ GYÖRGY (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdést, hogy van-e értelme a helyi népszavazásnak, több más olyan községszétválás ügyében is feltehetnénk, aminek sorsa hasonló, mint Abasár és Pálosvörösmart esetében.
A történtekrõl nagyon röviden:
1992. júniusában Pálosvörösmart községrész lakossága helyi népszavazáson több mint 90 százalékos részvétel mellett 89 százalékos többséggel úgy döntött, el kíván szakadni Abasártól. Kezdeményezésüket fõleg azzal indokolták, hogy az 1950-es faluegyesítés óta a helyi fejlesztésekbõl gyakorlatilag alig vagy nem részesültek. Mind a népszavazás kiírását, mind annak elõkészítését, a technikai ügyek rendezését végigkísérte Abasár vezetõinek nyílt vagy burkolt ellenállása. A népszavazás pozitív eredményének ellenére az akkor hatályos önkormányzati törvény szerint alsófokú oktatási intézmény hiányában Pálosvörösmart nem lehetett önálló község.
A fenti és egyéb feltételek hiányáról, amelyeket egyébként meg lehetett volna oldani, az elválást kezdeményezõket nem vagy félretájékoztatták, immár három éve. Például a Köztársasági Megbízotti Hivatal leveleit a hivatal kapta meg, a címzetthez a legtöbb esetben elfelejtették eljuttatni.
Idõközben a községben 1994 decemberében lezajlott egy botrányos önkormányzati választás. A szavazatszámlálásnál derült ki, hogy 67 darabbal több a szavazócédula, mint amennyit reggel kiadtak. A választási bizottság és a 14 szavazattal vesztes polgármester-jelölt fellebbezett, de a Borsod Megyei Bíróság törvényesnek ítélte a történteket. Elszabadultak a faluban az indulatok. Tetézi a gondokat, hogy a két község most szennyvíz- és gázvezeték- építésbe kezdett. Vitatják a kivitelezést, újabb népszavazás elõtt állnak.
Úgy érzem, az önkormányzati törvény idõközbeni módosításával a törvényes akadály elhárult az önálló községgé nyilvánítás elõl. Tudtommal a '92-es népszavazás döntése ma is hatályos. Kérem tehát az államtitkár úr megnyugtató válaszát, és ha lehet, akkor gyors intézkedését. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)