DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Három konkrét kérdést tettem fel, amelyekre nem kaptam választ. Ugyanis a hatpárti parlamenti bizottságnak az elmúlt tíz hónap alatt a privatizáció teljes körû felülvizsgálatát már végre kellett volna hajtani.
Elõször: fel kellett volna derítenie a kifejezetten törvénysértõ szerzõdéseket, és azokat meg kellett volna semmisíttetnie.
Másodszor: ugyanígy kellett volna eljárnia, ahol az ÁVÜ megalapozatlanul nagy garanciát adva, szinte ingyen juttatott egyes privilegizált vevõket tulajdonhoz.
Harmadszor: meg kellett volna vizsgálnia azokat a szerzõdéseket, ahol a vételárat a szerzõdésben foglaltak ellenére a mai napig nem fizették ki.
Ez a három dolog önmagában több száz milliárdos bevételhez juttatta volna a kormányt - nagyobb összeghez, mint a jelenlegi költségvetési hiány. Amíg nem történik meg a felülvizsgálat, a kormánynak nincs erkölcsi alapja a nép megértését kérni a gazdasági megszorító intézkedésekhez. 1991 végéig az ÁVÜ- nél testületi döntések domináltak. Közvetlen politikai beavatkozásra csak ezután került sor. Ekkor kerültek milliárdos értékek áron alul értékesítésre.
A versenyeztetésben meghatározó lett a politikai pártállás, az ezt bizonyító dokumentumok nagy része pedig idõközben eltûnt. Az 1993-94-es években már nem készültek jegyzõkönyvek sem az igazgatótanácsi ülésekrõl.
A privatizációs ügyeket vizsgáló kormánybizottság levélben kért felvilágosítást a hiányos dokumentumokról. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. vezetõitõl azt a választ kapták, hogy a gyakori vezetõváltás, a privatizálást gyorsító politikai nyomás alatt tûntek el két év dokumentumai. Iratkezelési szabályzat sem volt 1994-ig. Felelõsök természetesen nincsenek. Azért sincs felelõs, hogy hogyan kerülhetett az élelmiszeripar kétharmada külföldi tulajdonba. Metternich mondta elõször, de a németek is átvették: "Der Balkan fängt bei Wien an." A Balkán Bécsnél kezdõdik. Én azt mondom: a Balkán Budapestnél kezdõdik, legalábbis a privatizáció területén.
Csak azt... (Az elnök ki- majd visszakapcsolja a képviselõ mikrofonját.)