DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Sajnos, nem tudom elfogadni az államtitkár úr válaszát, hiszen egyetlenegy mutatóról, a gazdaságosságról beszélt, holott az iskolák ügye nemcsak gazdaságossági kérdés, hanem elsõsorban a gyermekek kérdése és elsõsorban a jövõ kérdése.
A kistelepülések iskoláját be lehet zárni, erre már volt példa a körzetesítésnél. És most tapasztaljuk, hogy milyen károkat okozott a körzetesítés. Azt hiszem, még egyszer nem lenne célszerû ennek a kormánynak ezt elvégeznie.
A második indokom azzal függ össze, hogy a 220 fõ alatti iskolákat nem tekintik gazdaságosnak. Lehet, hogy ott egy gyerek többe kerül, de tessék szíves lenni számolni a buszokkal, tessék szíves lenni számolni azzal, hogy milyen egészségkárosodást okoz, ha egy hatéves gyereket hat órakor elvisznek, mert a busz akkor indul az iskolába, és mit jelent, ha legközelebb öt órakor találkozik az otthonával, mert 12 vagy 13 órát kell távol töltenie a családjától.
A harmadik érvem: sajnos én is láttam a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium kiadványát, ami az óvodai létszámnak nem a csökkenését mutatja, hanem az állandó szintentartását. Tehát nem csökken az óvodai létszám, az egy tévedés. Kérem, államtitkár úr, nézze meg a saját kiadványát, mert akkor látni fogja, hogy bizony ez a gyereklétszám hála istennek nem olyan mértékben csökkent, mint az általános iskolai létszám.
Úgy hiszem, azt a nyelvbotlást, hogy elképzelés készül, ezt el tudnám fogadni, de azt nem tudom elfogadni, hogy nem készül program, és csak a felmérésnél tartanak. Úgy gondolom, hogy az elmúlt idõszakban nem volt olyan nagymértékû az iskolák növekedése, amit nem lehetne elviselni.
(15.50)
Tájékoztatásul hadd közöljem a Házzal, hogy 1932-ben 8000 iskola volt Magyarországon, most 3700 van. Ha ezt kevéssé hatékonynak tekintjük, akkor én úgy hiszem, hogy egyfajta modellt kívánnak követni, és ez a modell egyáltalán nem biztos, hogy követendõ, méltó. Nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps a jobb oldalon.)